fuleric: Beszterczey György: az ócsai magyar királyi polgári fiú- és lányiskola második igazgatója

Beszterczey György 1873. május 3-án született Kolozsváron, Beszterczey Béla (1848-1910) kolozsvári rendőrkapitány és Haraszti Julianna (?-1931) gyermekeként. A házaspárnak három fiuk született, a középső, Béla, másodikos elemista korában hunyt el.

1897-ben nevezték ki Kismartonba Beszterczey Györgyöt segédtanítóvá az állami polgári iskolához. 1900-ban került a liptószentmiklósi állami polgári fiúiskolához segédtanítóként, ahol egy évvel később daloskört hozott létre, mint énektanár. 1906-ban a közoktatási miniszter rendes tanítóvá nevezte ki Liptószentmiklóson, majd az 1911/12-es tanévben került az erzsébetfalvai állami polgári fiúiskolához rendes tanítóként, ahol a világháború végéig, 1918-ig tanított. Ide már feleségével, Kiszely Irmával (1876-1970), Kiszely Alajos és Slezák Mária lányával érkezett, akit 1901-ben vett el Pozsonyban. Házasságukból három leányuk született, Margit, Irén és Irma. Beszterczeyné 1895-ben szerezte meg tanári képesítését és 1911. augusztus 30-ától tanított az iskolában: német, szépírás és kézimunka voltak a tantárgyai (az 1934/35-ös tanévben még ott tanított).

Beszterczey György közeli családtagjai

A világháború szörnyűségei a családot sem kímélték. 1914. december 8-án Beszterczey György öccse, Beszterczey Lajos a málnapataki állami elemi iskola tanítója, mint a k.u.k. 51. gyalogezred III. szakaszvezetője és parancsnoka Latorcafőn hősi halált halt, miután egy orosz gránát eltalálta.

Beszterczey Lajos gyászhíre a Néptanítók Lapjában (forrás: Arcanum)

Az 1918/19-es tanévet már, mint a székelyudvarhelyi állami polgári fiúiskola igazgatója kezdte meg, s a feleségét is áthelyezték az állami polgári iskolához. A román hatalomátvétel során nem tett hűségesküt az új hatalom, így menekülniük kellett 1920-ban.

Az ócsai polgári iskola éléről az első tanév végén elköszönt az alapító-igazgató, Rákosi Zoltán. Az 1921/22-es tanévnek már Beszterczey György irányításával indult neki az iskola, azonban az igazgatónak már október 28-án szabadságra kellett mennie, hogy idegi betegségét gyógyíttassa. A tanári kart Finta Ilona, Némethné Takó Irén és Ratkó Margit alkották, szeptemberben csatlakozott még hozzájuk Zomzelly Ferenc és a későbbi igazgató, Szagri József is. Zomzelly októberi távozását Gerl Árpád idehelyezése enyhítette. Beszterczey 1922. március 17-ig vezette az iskolát, legnagyobb tette, hogy egy épületben (az Ócsai Hitelszövetkezetében) biztosította az oktatást a tanulóknak, egyik nap a fiúknak, másikban a lányoknak. A felsőbb évfolyamos, úgynevezett tanfolyamos diákok (III-IV. évfolyam) az állami elemi iskola helyiségébe jártak tanításra. Még Beszterczey igazgatása alatt került a tanári karba Halmos Anna és az ócsai római katolikus elemi iskola igazgatójának leánya, Folkmer Ilona is.

az Ócsai Hitelszövetkezet épülete egy, az 1910-as évek végi képeslapon

A minisztérium Ócsa után visszahelyezte 1922-ben a pestszenterzsébeti állami polgári fiúiskolába, ahonnan 1924. december 9-ei hatállyal nyugdíjazták. Az evangélikus egyházközség jegyzőjeként/gondnokaként dolgozott 1927-től Beszterczey, s a lakcíme Pesterzsébeten a Bem utca 17. szám alatt volt. Beszterczey Györgyöt az 1930-as évek közepén szörnyű tragédia érte. A feleségét megrágalmazták, s mikor ezt a férj meghallotta, agyvérzést kapott, s bár fizikailag felépült, hallását elvesztette. Ezután megtanulta a siketnéma jelnyelvet, tagja lett a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületének, s kedd délutánonként siket felnőtteket tanított a jelbeszédre. Ekkor már a Kende Kanuth utca 65. szám alatt laktak; 1943-ban a Török Flóris utca 68-ban volt a lakcímük.

Beszterczey György 1964. február 1-jén hunyt el szívelégtelenségben, a pesterzsébeti temették el. Felesége hat évvel élte túl, 1970. szeptember 16-án hunyt el Budapest XX. kerületében, keringési elégtelenségben. A holttestüket 1998. június 4-én exhumálták, s az újbudai Szent Gellért plébánia urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra (urnafülke jele: A34/5).