Újpesti temetői séta - két ócsai tanítói síremlék (Rákosi Zoltán és Galkó József)

Ma délután kimentem az újpesti, úgynevezett Megyeri temetőbe fényképezni, mert két volt ócsai tanító is ott alussza örök álmát. Jelenleg az ócsai római katolikus iskola történetén dolgozom, de ha más ócsai tanítóról találok információt, annak is utánajárok.

Rákosi Zoltán

Illyefalvi Rákosi Zoltán Jenő 1885. szeptember 18-án született Kézdivásárhelyen, Rákosi József (1861-1921) és Szakács Mária fiaként. Édesapja a kézdivásárhelyi magyar királyi állami elemi fiú- és lányiskola tanítója (1897-1911), majd igazgatója (1911-1920) volt a trianoni határok meghúzásáig. Anyai nagyapja, Szakács János református lelkész volt Karatnán, Eszéktől délre.

Rákosi Zoltán családfája (saját gyűjtés)

Rákosi Zoltán Kolozsváron végezte el az állami tanítóképző intézetet 1904-ben, majd Budapesten  a polgári iskolai tanítóképzőt 1908-ban. Ezután Nagymihályon tanított a magán polgári iskolában 1909 első félévében. 1909-ben vette feleségül Grega Ilonát (1887-1970), Kézdivásárhelyen. Ekkor Rákosi már Kézdivásárhelyen volt polgári iskolai tanár, felesége pedig Kisbaconban állami iskolai tanítónő. 1909 szeptemberében mindketten Breznóbányára kerültek, Grega Ilona az állami elemi iskolához, Rákosi pedig a polgári fiú- és lányiskolához, ahol később igazgató is lett. A férj - munkája mellett - 1912 és 1917 között a Garamvidék című hetilapnak is szerkesztője volt, s megszervezte és öt évig vezette a helyi fogyasztási szövetkezetet. 1917-től a turócszentmártoni magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola utolsó magyar igazgatója volt 1919-ig. Az 1919/1920-as tanévben a pápai állami polgári lányiskola megbízott igazgatója.

Rákosi Zoltán

A trianoni békediktátum után apa és fia Ócsán kaptak egyszerre állást, Rákosi József az állami elemi iskolát, míg fia az újonnan induló állami polgári iskolát igazgatta. Így Rákosi Zoltán az 1920/21-es tanévben az első igazgatója volt az ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskolának, amit 1920. október 10-én alapítottak. Valószínűleg az édesapa 1921 áprilisi halála is hozzájárult ahhoz, hogy a család elköltözött a faluból.

az ócsai polgári iskola első évkönyvének borítója (forrás: OPKM)

1921-től Újpesten volt a II. számú leányiskola igazgatója és tanulmányi felügyelő, egészen 1948-as nyugdíjazásáig. Az 1930-as években a Polgári-iskolai Tanárok Országos Szövetségének elnöke, s tagja volt a Felvidéki Magyar Írók és Újságírók Szövetségének, a besztercebányai Madách Irodalmi Társaságnak és az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak. Érdemei elismeréséül az Országos Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ezüst éremmel tüntette ki.

1945 augusztusában az újpesti igazolóbizottság a nyugdíjazását javasolta "Az égő szív" című összegyűjtött beszédei, valamint az iskolai évkönyvekbe írt esszéi miatt. Ezek ugyanis "éles irredentizmusukkal hozzájárultak a fasiszta ideológia lelki befogadásához és ezen túlmenően a hitleri háború vállalásának előkészítéséhez". 1946 februárjában Rákosit kényszernyugdíjazták, a döntést azonban szeptemberben hatálytalanította a minisztérium. 1970. február 27-én hunyt el Újpesten.

Rákosi Zoltán gyászjelentése (forrás: OSZK)

Rákosi Zoltán halotti bejegyzése (forrás: familysearch.com)

Rákosi Zoltán családi sírja

a sírfelirat

Szabadidejében tankönyveket, pedagógiai tanulmányokat, verseket írt, több kötete is megjelent. Mi sem bizonyítja jobban a versek iránti rajongását és szakértelmét, mint hogy Kaffka Margittal és Babits Mihállyal együtt emlegették, mint akik "verseltek", s egyben újpesti tanítók, tanárok is voltak. Élete során rengeteg beszédet tartott, például Újpesten 1936-ban, az országzászló felállításakor.

Megjelent kötetei:

Kacagjatok csak (1911, versek, Ungvár)

Friss barázdák régi ugaron (1914, elbeszélés, Ungvár)

Zúgó erdő mélyén (1919, versek, Pápa)

A harangokat kongatom (1920, versek, Kispest)

Virágos úton (1928, versek, Budapest)

Magyar Pantheon (1931, versek, Budapest)

Helytörténeti szempontból azonban fontosabb, hogy 1921. augusztus 1-jén beszédet mondott az első vármegyei vitézi telek átadásán, Ócsán, ahol vitéz Horváth Mihály tizenöt kataszteri holdat kapott balatoni Farkas László felsőbabádi földbirtokostól. Az ünnepségről több napilap is beszámolt.

az ócsai vitézi telekátadáskor mondott beszéd első része...

.. és a második rész (forrás: Arcanum)

Galkó József

Galkó József 1910. április 1-jén született Hejőcsabán, Galkó József és Sir Julianna fiaként. Tanítói oklevelét 1930. június 27-én szerezte Miskolcon, az evangélikus tanítóképzőben, a kántorit pedig 1931-ben Egerben, az Érseki Katolikus Tanítóképzőben; mindkétszer elégségesre vizsgázott. 1930. december 1-jétől Ragályon, majd 1935. július 1-jétől Tornaszentandráson kántortanító. Az Actio Catholica tagja volt, s népműveléssel is foglalkozott. Vinyei Gizellával 1932-ben kötött házasságot Hejőcsabán. 1941. február 13-án lett Szalonnán kántortanító, ott azonban nem maradt sokáig, mert novemberben már Ócsán tanító a római katolikus elemi iskolában. 1941-ben az addigi ócsai kántortanítót, Galambos Jánost Újvidékre helyezték, s a püspök az addigi tanítót, Fülöpp Istvánt nevezte ki igazgatónak. A tantestületben volt még Horváth Mária tanítónő, s lett a harmadik tag Galkó József.

az ócsai római katolikus elemi iskola egy 1930-as évekbeli képeslapon (jobbra mellette a nádtetős ház Édesapám szülői háza; saját gyűjtemény)

1944. november 1-jén bevonultak az oroszok Ócsára. „Éjjel, nappal fegyveres katonák kutatták át a házakat és azokat kifosztották majd az asszonyokat és leányokat meggyalázták. November 4-én éjjel Horváth Mária 57 éves egyedülálló tanítónőnkhöz is ablakon tört be egy orosz katona és a tanítónő sorsa is ugyanaz lett, mint a sok-sok meggyalázott ócsai nőké. Tanítónő arzén méreggel megmérgezte magát és 5-én el is temettük” – írta a plébános. A megszálló oroszok nagy pusztítást végeztek mind az iskola épületében, mind pedig a berendezésében. Az év végén mintegy 50 ócsai férfit szedtek össze a szovjetek „málenkij robotra”, köztük Galkó József katolikus tanítót is, aki 2-3 év múlva tért csak vissza a Szovjetunióból. Az így egytanítós iskolába nevezte ki a püspök Fülöpp Istvánné Felyó Valériát tanítónőnek 1945-ben. Galkó József a hadifogság után visszaérkezett Ócsára, azonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Tanfelügyelősége elhelyezte Ócsáról, vélhetően már ekkor Újpestre került. Az áthelyezés után az ócsai iskolát (is) államosították. Galkóról a következő adat 1957-ben bukkan fel, amikor az újpesti tanács végrehajtó bizottsága megszüntette a fegyelmi eljárást ellene. A vád az volt, hogy az 1956-os események alatt ellenforradalmi magatartást tanúsított. 1960 nyarán már az Egyesült Izzó munkásainak gyermekeit vitte Tatára kirándulni - számolt be róla a Komárom Megyei Dolgozók Lapja.
Galkó József végül 1973. december 6-án hunyt el Újpesten.

Galkó József gyászjelentése (forrás: OSZK)

Galkó József halotti bejegyzése (forrás: familysearch.com)

Galkó József és felesége síremléke

a sírfelirat