Mikor leszakadt az alsónémedi református templom tornya - tragikus halálesetek az alsónémedi református anyakönyvekben I. rész

Leomló templomtorony (a kép illusztráció, a ChatGPT generálta)

A mai is látható alsónémedi református templom 1783 és 1787 között épült egyhajós épületként, famennyezettel és fazsindelyes tetővel, Szili Sámuel lelkipásztor (1783-1805) vezetése alatt. A 25 méter magas tornyot 1803-ban kezdték el hozzáépíteni. A torony építését azonban egy tragédia árnyékolta be.

A halotti anyakönyv 1803. július 27-i bejegyzése[1] szerint:

„27. Julij. Oskola Mester Boldog Tamás 29. Esztendős

Horvát Péter 68. Esztendős

Jakab István – 42. Esztendős. Ezen három szerencsétlen Embereknek szomoru Halálok történt a’ Torony épittésekor. A’midőn a’ Toronynak Kőfala mintegy nyóltz ölre fel ment, és a’ harmadik szakaszbéli Állás meg készült. Mellyen csak egy nap dolgozhattak, más nap pedig reggeli 7. óra tájban le szakadott, és hat Ember le esett Kik kik közül három meg élt; ez a’ három pedig azon egy napon meg hólt, ki elébb, ki utóbb.”

Boldog Tamás tanító 1797. október 11-én Alsónémedin vette feleségül a helyi lakosú özvegy Lukácsi Jánosné Nyárádi Juditot[2], aki négy évvel korábban veszítette el férjét.

A tanítónak és feleségének gyermeke nem született.

A templomtorony a leomlás ellenére 1804-re elkészült, amit még láthatott az építtető lelkipásztor Szili Sámuel, aki egy évvel később, 1805. április 2-án hunyt el, 65 évesen.

---

[1] Alsónémedi református egyházközség halotti anyakönyve I. kötetének 25-26. oldalai:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-P6S2-G?cat=265532&i=145&lang=hu&cc=4133831

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-P63W-9?cat=265532&i=146&lang=hu&cc=4133831

[2] Alsónémedi református egyházközség házasságkötési anyakönyve I. kötetének 20. oldala:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-P633-3?cat=265532&i=96&lang=hu&cc=4133831

Az áporkai I. világháborús hősi emlékmű

Mint minden magyarországi település, úgy Áporka is igyekezett ápolni az I. világháborúban hősi halált halt katonái emlékét. Ennek tanúbizonyságul döntött úgy a település vezetése, hogy egy emlékművet állíttat.

1925. június elsején – pünkösdhétfőn – leplezte le a község a 30 hősi halottja emlékére készült hősi emlékművet, amit egybekötöttek a szomszédos református templom új orgonájának és – pótolva a világháborúban elvittet – harangjának felszentelésével. A szobrot Horváth Béla (1888-1973) és Kalotay Kreipel Ottó (1886-1938) szobrászok készítették, akik nevéhez több hősi emlékmű is fűződik. 

A korabeli tudósítások szerint az ünnepségen részt vett József királyi herceg képviseletében Szurmay Sándor tábornok, a vármegye nevében Agorasztó Tivadar alispán, de ott volt a kerület képviselője, Dénesfay-Dinich Ödön is.

Az ünnepségről egy fotót is közölt a Magyarság Képes Mellékletének 1925. június 14-i száma.

Az avatás utáni pillanat (forrás: Magyarság, Arcanum)

A Horthy-korszakban kiadott helyi képeslapok gyakran ábrázolták a hősi emlékművet. A helytörténeti gyűjteményemben ezek a lapok találhatók:

Karinger-féle budapesti kiadás az 1920-as évek végéről

Németh fényképész pestszenterzsébeti kiadása az 1930-as évek első feléből

Az áporkai Hangya kiadása az 1930/40-es évek fordulójáról

1990. október 24-én egy, a II. világháborúban elesett, illetve eltűnt személyek emlékét megörökítő táblát helyeztek el az emlékművön, amin 20 név volt olvasható, később még eggyel kiegészült.

A II. világháborús emléktábla (forrás: saját fotó)

2000-ben még egy márványtábla került az emlékműre, mely szerint Mészáros Lajos polgármester ebben az évben felújíttatta a szobrot.

A 2000-es felújítás emléktáblája (forrás: saját fotó)

2025. május 3-i, saját fényképek a hősi emlékműről és környezetéről:

Tisztelet a Hősöknek!