2021. szeptember 27., hétfő

Dr. Fillencz Károly, aki Dunaharasztiból indulva lett osztályvezető főorvos és nevét botlatókő jelzi volt lakása előtt

Dr. Fillencz Károly (forrás: Múlt és Jelen - arcanum.hu)

Fillencz Károly 1886. szeptember 27-én született Dunaharasztin, Fillencz Fülöp kereskedő (1850-1917) és Tafler Rozália (1855-1936) gyermekeként, zsidó családban.

Fillencz Károly születési bejegyzése a soroksári hitközség anyakönyvében (forrás: familysearch.com)

Gimnáziumi tanulmányait 1896-ban kezdte el a Budapesti Református Főgimnáziumban, ahol 1904-ben érettségizett közepes tanulóként[1], majd felvették az orvosi karra. Orvosdoktorként 1910-ben diplomázott a budapesti tudományegyetemen. Frissen végzett orvosként a Józsefvárosban[2] lakott

Évkönyvi bejegyzés Fillencz Károllyal, mint végzős gimnazista (forrás: arcanum.hu)

Az első világháborúban a család szinte minden férfitagja harcolt; Fillencz Fülöp öt fia és két veje teljesített katonai szolgálatot. Károly arany érdemkereszttel kitüntetett[3] ezredorvosként (1915 elején meg is sebesült és az ungvári katonai kórházban ápolták[4]), József tartalékos hadnagyként Olaszországban, Illés[5] zászlósként az orosz harctéren szolgálták hazájukat Alberttel és Rezsővel együtt. Hasonlóan sógoraik, Hajnal Izidor és Vámos Adolf[6] is bevonultak a seregbe.

Fillencz doktor 1924. július 9-én vette feleségül Budapest VII. kerületében dr. Medvei Máriát, dr. Medvei Béla (1865-1927) orvos és Kohner Hermina (1868-1952) leányát.

A pár házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org)
 

Házasságukból egy gyermek, Péter (1925) született. A feleség szintén Budapesten végezte az egyetemet, egy ideig a főváros szolgálatában dolgozott mint művészettörténész, így egyptológiával kapcsolatos előadásokat is tartott, ami abban a korban igencsak izgalmas lehetett. 1932 elején költözött be a család az Akadémia utca 7. I. emelet 2-es lakásba, telefonszámuk a 11-3-53 volt[7]

A volt lakhely mai fotója

 

A Rókus-kórházban kezdett el dolgozni dr. Fillencz, ahol Illyés professzor mellett működött 1913 és 1919 között, előbb, mint segédorvos, majd mint alorvos. 1919-ben a XVI. helyőrségi kórházba nevezték ki – egyidejűleg dr. Lengyel Árpáddal (igaz, őt a Hadigondozóba)[8], a Carpathia hajó korábbi orvosával, aki 1912-ben a Titanic hajótöröttjeinek kimentésében hős szerepet vállalt. 1920-ban lépett be a Városmajor kórházba, mint bejáró orvos, ahol az urológia főorvosává nevezték ki. Tudományos és orvosirodalmi munkáit mind a belföldi, mind a külföldi szaklapokban olvashatták az érdeklődők.[9]

A tragikus sorsú házaspár botlaköveit 2015. július 21-én 16 órakor helyezték el egykori lakóhelyük, az Akadémia utca 7. szám előtt.[10] A feliratok tanúsága szerint dr. Medvei Máriát a nyilasok lőtték agyon 1945. január 14-én öngyilkos lett, míg dr. Fillencz Károly a deportálások előtt öngyilkos lett 1944 októberében. Több visszaemlékezés szerint a doktor úr Dachauban hunyt el, ezt ellenőrizni azonban nem tudtam. A Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása szerint dr. Medvei Mária ott nyugszik, sírját azonban sajnos nem találtam meg. 

A házaspár botlatókövei a ház bejárata előtt
 


[1] Budapesti Református Főgimnázium évkönyve az 1903/04. tanévről 75. oldal

[2] Gyöngytyúk utca 2. (In.:Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1911-ben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei 414. oldal)

[3] 1915-ben kapta, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálatainak elismeréseként (In.: Budapesti Hírlap 1915. október 12-ei szám 13. oldal)

[4] Veszteséglista 1915. április 29-ei szám 4. oldal

[5] a ’30-as évektől 1945-ig a Budapesti Zsolnay-féle Porcelángyár Rt. vezérigazgatója volt

[6] Egyenlőség 1915. november 28-ai szám 7. oldal

[7] Az Est 1932. április 26-ai szám 7. oldal

[8] Pesti Napló 1919. április 24-ei szám 4. oldal

[9] Simontornyai-Scheiber Mária: A budi Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 167. oldal (In.: Kapronczay Károly: Orvostörténeti közlemények 226-229, 2014)

[10] Új Élet 2015. július 15-ei szám 3. oldal

2021. szeptember 23., csütörtök

Bírógyilkosság a bugyi kártyabarlangban

1904. június 19-én vasárnap éjjel azzal ébresztették fel Bugyi bíráját, hogy egy vendéglőben illegális szerencsejátékot játszanak fiatalok. A faluban szeretett bíró, Fábián Imre néhány kísérőjével odasietett Hendlein Ádám korcsmájába, ahol néhányan huszonegyeztek. Fábián felszólította a legényeket, hogy azonnal hagyják abba a kártyázást, de ők tovább játszottak. Erre a bíró az asztalról lefoglalta a 76 fillérnyi bankot, mire a 22 éves Szabó László, „a falu legverekedőbb legénye” becsmérelte Fábiánt, mire az pofonvágta. Ezután Szabó elviharzott. Otthon magához vette a revolverét, majd visszatért a korcsmához. Az éppen az ajtóban álló bírót kétszer is hasba lőtte. Fábiánnak még volt annyi ereje, hogy hazamenjen. Felesége orvost hívott, de segíteni már nem tudtak rajta, kétnapi szenvedés után otthonában hunyt el délután fél hatkor.[1]

A boncolását a környék kiváló orvosai végezték, dr. Szilárd Bertalan járásorvos és dr. Lisznyay Elemér örkényi községi orvos. Lisznyay azért lehetett ott a halottkémi vizsgálaton, mert mint a katonatábor (Örkénytábor) melletti település orvosa, vélhetően sokszor látott már lőtt sebet, így tapasztalata volt a hasonló esetekben. A boncoló orvosok megerősítették dr. Kohn József bugyi községi orvos véleményét, hogy a két lövés okozta a bíró halálát.

dr. Lisznyay Elemér örkényi orvos (saját gyűjtemény)

dr. Szilárd Bertalan járásorvos (saját gyűjtemény)

Fábián fiatal feleségét, Csizmadi Erzsébetet és két kisgyermeküket hagyott maga után. Szülei, Fábián András és Csizmadi Erzsébet ekkor már nem éltek. A község költségén temették el, nagy részvét mellett. A sírját sajnos nem találtam meg a temetőben.

A gyilkost a csendőrök letartóztatták és Ócsára vitték. Dr. Laudon Gyula vizsgálóbíró egyből elrendelte a vizsgálati fogság együtt a nyomozást. A fegyenciratokból[2] Szabó Lászlóról megtudhatunk néhány adatot: 160 centiméter magasra nőtt, szőke hajú, nagy orrú, elálló fülű fiatalember volt. Az elemi iskolát elvégezte, napszámosként dolgozott a bugyi földeken, felesége nem volt.

A pestvidéki esküdtszék végül 1905 tavaszán – huszonnégy tanú meghallgatása után – bűnösnek találta Szabó Lászlót szándékos emberölés bűntettében és tízévi fegyházra ítélte, amit a felvidéki illavai börtönben töltött le; 1914. augusztus 4-én szabadult.

Fábián Imre születési bejegyzése a bugyi református anyakönyvben (forrás: familysearch.org)


A cikkhez az alábbi újságok aktuális számait használtam fel, az Arcanum Adatbázis segítségével:

Az Ujság

Budapest

Budapesti Napló

Független Magyarország

Hazánk

Pesti Hírlap

 



[1] MNL PML Bugyi polgári halotti anyakönyv 1904/50. bejegyzés