A község helytörténetét kutatva Falu Tamás egyik verse jutott eszembe mikor rájöttem, hogy 1850 különös év volt Bugyin. Egy országgyűlési képviselőt temettek a faluban, egy pedig ekkor született. Ezt a körforgást is jól példázza az ócsai költő:
Valaki meghalt
Valaki meghalt,
mikor én születtem,
belőle holt lett,
én élő lettem.
Kérdem magamtól öregedetten:
ki helyett élek én,
s ha meghalok,
ki él majd helyettem?
Következzen két országgyűlési képviselő rövid életrajza, akik Bugyihoz köthetőek.
hagyárosi Kendelényi Károly (1808-1850)
Kendelényi Károly 1808. augusztus 5-én született Horton, majd testvéreivel és szüleivel, Kendelényi Ferenccel és Zalay Ludovikával együtt Pesten élte gyermekéveit. A gimnázium első két osztályát 1819-1821-ben végezte a pesti piaristáknál, ahol iskolatársa volt öccse, József is. A gimnázium után a királyi egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, 1828. december 15-én ügyvédi esküt tett. A közélet iránti érdeklődését jól mutatja, hogy gróf Széchenyi Istvánnal is találkozott, levelet is váltottak, valamint támogatta a vakok pesti intézetének új házának felépítését. Az 1844-es megyei nemesi összeírásban édesapját, Kendelényi Ferencet már, mint Bugyin lakó nemest, helyi birtokost írták össze. A család Bugyin vélhetően hosszú távra tervezett, hiszen Kendelényi Ferencet nem felesége mellé Hortra, hanem Bugyin temették el.
Kendelényi Károly 1846. július 6-án kötött házasságot nagyszigeti Szily Borbálával (1818-1880) és egy fiuk született, Ferenc (1848-1921). 1847. október 19-én szerzett Pesten városi polgárjogot, melyért 6 forintot fizetett. Előbb a Sarkantyú utcában majd később a józsefvárosi Sándor főherceg utca 939. szám alatt lakott.
 |
| Kendelényi Károly arcképe |
A forradalom kitörésének másnapján a városi közgyűlésben Kendelényi azt javasolta, hogy – mivel a „reform minden vérontás nélkül békés úton fejlődött ki” – minden felekezetű pesti templomban a legközelebbi vasárnap, azaz március 19-én hála-istentiszteletet tartsanak.
Az 1848. március 16-án tartott Pest városi közgyűlésen bekerült a választmányba, többek között Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Halász Géza, Landerer Lajos, Petőfi Sándor és Vasvári Pál társaságában (micsoda névsor!). Küldöttként Pozsonyban is járt áprilisban. Július 2-án közfelkiáltással lett országgyűlési képviselő az első, a modern választójogi elvek alapján lebonyolított választáson. A pesti választáson olyanok lettek képviselőtársai, mint Kossuth Lajos, Irányi Dániel vagy Trefort Ágoston. 1848 júliusában lemondott a pest megyei nemzetőrség V. zászlóalj 2. századának kapitányi tisztségéről, azonban a honvédű harcok melletti kiállítását mutatja, hogy 1849-ben testvérével együtt saját fegyvereiket is felajánlották a hadsereg számára.
Kendelényi a világosi fegyverletétel után visszatért Pestre, ahol vizsgálati fogságba került, s 1850. július 20-án, mint „kevésbé terhelt egyén” kapott amnesztiát, de mint politikailag gyanús személyt, rendőri megfigyelés alatt tartották. Józsefvárosi otthonában 1850. október 7-én halt meg gyomorrákban, s 9-én temették édesapja mellé a bugyi családi sírboltba. A hármas síremlék ma is látható Bugyin.
 |
| Kendelényi Károly gyászjelentése (forrás: OSZK) |
 |
| a Kendelényi-család sírboltja a bugyi temetőben (saját fotó) |
gulácsi Gulácsy Gyula (1850-1907)
Gulácsy Gyula 1850. július 25-én született Bugyin, Gulácsy Ferenc (1810-1890) és Kassai Amália (1816-1901) gyermekeként. A pesti református főgimnáziumban végezte középfokú tanulmányait, majd jogot hallgatott. Önkéntesként lépett be a hadseregbe, később a bécsi katonai akadémián tanult. 1874-ben (az akkor még Bugyihoz tartozó) Apajra költözött, ott gazdálkodott. Feleségül vette Bécsi Stefániát, házasságukból két fiú és három lány született. Szabadidejében sokat vadászott, 1874-ben a Vadász- és Versenylap is beszámolt róla, hogy két kőszáli sast lőtt Apajon.
A dunavecsei kerület országgyűlési képviselője volt két cikluson át (1884-1892), mindkétszer ellenzéki szerepben, a Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként. Ebben az időszakban egy rokona is az országgyűlés tagja volt, ugyanis apjának negyedunokatestvére, Gulácsy Dezső 1884 és 1896 között a kormányzó Szabadelvű Párt képviselőjeként dolgozott. Parlamenti munkájában – mint volt katonai akadémista – elsősorban a honvédelmi, hadseregfejlesztési kérdésekben volt aktív felszólaló.
1907. július 10-én hunyt el Újpesten és a Kerepesi úti temetőben temették el. A sírban nyugvókat 1953-ban áthelyezték a rákoskeresztúri Új Köztemetőbe, ahol sírjuk ma is megtalálható.
 |
| Gulácsy Gyula gyászjelentése (forrás: OSZK) |
 |
| a Gulácsy-család sírboltja a budapesti Új Köztemetőben (saját fotó) |
A Gulácsy-család családfáját megrajzolva azonban több ismert személyre bukkantam. A híres festő, Gulácsy Lajos ötöd-unokatestvére volt Gyulának, azaz dédapjuk dédapja volt közös. Aki azonban nem csupán a Gulácsy családhoz, hanem Bugyihoz is köthető, az Gyula egyszem nővére. Gulácsy Irma (1845-1933) ugyancsak Bugyin született, s Kandó Gézához ment feleségül.
 |
| Gulácsy Irma születési bejegyzése a bugyi református anyakönyvben 1845-ből (forrás: familysearch.com) |
Ebből a frigyből született meg Pesten a később világhírű villamosmérnök, az MTA levelező tagja, Kandó Kálmán, akinek 69 szabadalom fűződik a nevéhez. A wikipedia online lexikonban megnézve, mint oly sok ismert embernél, az ősök közül csak az apai vonalat jegyezték fel, az anyai ág – vele együtt Bugyi község – homályba veszett. Eddig. A korrigálást már jeleztem a szerkesztőknél.
 |
| Kandó Kálmán születésének 150. évfordulójára kiadott emlékpénz (forrás: penzvero.hu) |
