220 éve, 1800. október 30-án kapott bárói rangot a Bugyit újratelepítő Beleznay-család

A Beleznay-család a XIV. században a Somogy vármegyei Beleznán szerzett birtokot, innen származik a neve is. Középnemesi család volt, mely több hivatalnokot és köztisztviselőt adott a királyi Magyarországnak.

A Bugyit 1728-ban újratelepítő Beleznay János (1673-1754) kuruc ezredes majd császári-királyi tábornok és Grassalkovich Zsuzsanna (1696-1767) unokája, Beleznay Sámuel (1763-1818) Pest megyei táblabíró 1800. október 30-án lett magyarországi báró (majd 1805. október 25-én gróf). Három gyermeke közül Sámuel fia egy megbotozás miatt lelőtte apját, emiatt később kivégeztek.

A XIX. század elején a Beleznay-család az utolsó ingatlanjaitól is megvált, melyek Bugyihoz kötötték.

a bárói Beleznay-címer

 

Százéves az ócsai polgári iskola

Három fiú és két lány. Mindössze ennyien jelentkeztek önként felvételre a 100 évvel ezelőtt megnyílt ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskolába. A tanárok – élükön a leendő igazgatóval, Rákosi Zoltánnal – házról házra jártak, így győzték meg a szülőket, hogy írassák be gyermekeiket; végül 14 fiúval és 12 lánnyal indult el az első osztály. A magasabb évfolyamokra tanfolyamot szerveztek, melyre 44 tanulni vágyó fiatal kezdett el járni az 1920. október 10-ei tanévnyitó után.

az iskola első értesítőjének borítója az 1920/21-es tanévről (forrás: OPKM)

Az indulás azonban nem volt ilyen egyszerű. Az ócsai képviselőtestület nem állt ki teljes mellszélességgel az új iskola alapítása mellett, többen azonban támogatták azt, mint például Szűcs Gyula római katolikus plébános, Perjessy Károly református lelkész vagy dr. Apáthy Károly községi orvos. Végül az illetékes minisztérium polgári ügyosztályának vezetője, Dulovits Árpád győzte meg Ócsa vezetését, hogy igenis szükség van egy polgári iskolára a faluban.

a járásbíróság egy képeslapon az 1910-es években, mely épületbe később a lányiskola költözött (forrás: saját gyűjtemény)

Mit is jelentett egy polgári iskola 1920-ban? A polgárosodás egy apró lépését, mellyel az ott végzettek gimnáziumban vagy különféle szakiskolákban tanulhattak tovább s megnyílt előttük az alacsonyabb tisztviselői vagy éppen a tanítói pályák lehetősége. Ócsán már a XIX. század közepétől működött a járásbíróság, 1886 óta patika üzemelt a Pesti (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úton, 1889-re vasútállomás is épült a frissen átadott Budapest-Lajosmizse vonalon, így a település lassan kezdte levetkőzni az akkori, klasszikus értelemben vett falusi létformát. A polgári iskola központi szerepét jól mutatja, hogy a kezdeti évek után a diákok fele lakott csak helyben, a többiek a környező településekről jártak be. Ez volt az első polgári, vagy inkább az első nem elemi iskola az alsódabasi járásban.

az 1929-ben végzett leányosztály tanáraikkal (forrás: Ócsai Tájház)

A trianoni békediktátumot követően felbolydult a nemzet, sokan elhagyni kényszerültek lakhelyüket, nem akartak hűségesküt tenni az új hatalomnak. Jól mutatja ezt az, hogy a polgári iskola első két igazgatója Kézdivásárhelyen, illetve Kolozsváron születtek. A világháború több értelemben is nyomot hagyott a polgári iskolán, több olyan tanár is akadt, akinek testvére, közeli hozzátartozója adta életét a hazáért a Nagy Háborúban; mint ahogyan vitézi címmel rendelkező tanárok is oktatták a jövő generációját Ócsán. Az iskola emblematikus igazgatója volt a helyi születésű Szagri József is, aki 20 évig vezette az intézményt. Ugyancsak meg kell említeni Finta Ilona tanárnőt, aki egyedül a tanári karból az alapítástól 1948-ig tanított az intézményben, de a Schaffhauser-házaspár és Vancsó Oszkárné Folkmer Ilona is legalább 25 évig oktatták a diákokat a polgári iskolában.

Viola István (1918-1992) polgári iskolai bizonyítványa 1930-ból, rajta Szagri József igazgató és Tury Miklós osztályfőnök aláírása (forrás: Viola Károly)

A korszerűbb oktatás utáni igény és a nagyobb tudásanyag hozta létre Magyarországon a ’40-es években a nyolcosztályos alapfokú oktatást, így az elemi iskolákat összevonták a polgári iskolákkal. A kommunista hatalom 1948-ban államosította a megmaradt községi és az egyházi tanintézményeket, létrehozva ezzel a ma is ismert oktatási rendszert és megalakultak az általános iskolák. A nagy hatású tanárokat más településekre száműzték, így került például Szagri József is felesége születési helyére, Lajosmizsére tanárnak az állami általános iskolához 1946-ban.

A helyi oktatási reformok azonban itt nem álltak meg, s 1952-ben megnyitotta kapuit Ócsán a Bolyai János Gimnázium a volt állami elemi népiskola épületében. Ezzel – milyen furcsa egybeesés – az első polgári iskola után ugyancsak elsőként alakult gimnázium Ócsán, a járási települések közül.

 

A polgári iskola igazgatóinak életrajzát igyekszem felkutatni, az első kettő már olvasható:

Rákosi Zoltán (1920-1921)

Beszterczey György (1921-1922)

Beszterczey György: az ócsai magyar királyi polgári fiú- és lányiskola második igazgatója

Beszterczey György 1873. május 3-án született Kolozsváron, Beszterczey Béla (1848-1910) kolozsvári rendőrkapitány és Haraszti Julianna (?-1931) gyermekeként. A házaspárnak három fiuk született, a középső, Béla, másodikos elemista korában hunyt el.

1897-ben nevezték ki Kismartonba Beszterczey Györgyöt segédtanítóvá az állami polgári iskolához. 1900-ban került a liptószentmiklósi állami polgári fiúiskolához segédtanítóként, ahol egy évvel később daloskört hozott létre, mint énektanár. 1906-ban a közoktatási miniszter rendes tanítóvá nevezte ki Liptószentmiklóson, majd az 1911/12-es tanévben került az erzsébetfalvai állami polgári fiúiskolához rendes tanítóként, ahol a világháború végéig, 1918-ig tanított. Ide már feleségével, Kiszely Irmával (1876-1970), Kiszely Alajos és Slezák Mária lányával érkezett, akit 1901-ben vett el Pozsonyban. Házasságukból három leányuk született, Margit, Irén és Irma. Beszterczeyné 1895-ben szerezte meg tanári képesítését és 1911. augusztus 30-ától tanított az iskolában: német, szépírás és kézimunka voltak a tantárgyai (az 1934/35-ös tanévben még ott tanított).

Beszterczey György közeli családtagjai

A világháború szörnyűségei a családot sem kímélték. 1914. december 8-án Beszterczey György öccse, Beszterczey Lajos a málnapataki állami elemi iskola tanítója, mint a k.u.k. 51. gyalogezred III. szakaszvezetője és parancsnoka Latorcafőn hősi halált halt, miután egy orosz gránát eltalálta.

Beszterczey Lajos gyászhíre a Néptanítók Lapjában (forrás: Arcanum)

Az 1918/19-es tanévet már, mint a székelyudvarhelyi állami polgári fiúiskola igazgatója kezdte meg, s a feleségét is áthelyezték az állami polgári iskolához. A román hatalomátvétel során nem tett hűségesküt az új hatalom, így menekülniük kellett 1920-ban.

Az ócsai polgári iskola éléről az első tanév végén elköszönt az alapító-igazgató, Rákosi Zoltán. Az 1921/22-es tanévnek már Beszterczey György irányításával indult neki az iskola, azonban az igazgatónak már október 28-án szabadságra kellett mennie, hogy idegi betegségét gyógyíttassa. A tanári kart Finta Ilona, Némethné Takó Irén és Ratkó Margit alkották, szeptemberben csatlakozott még hozzájuk Zomzelly Ferenc és a későbbi igazgató, Szagri József is. Zomzelly októberi távozását Gerl Árpád idehelyezése enyhítette. Beszterczey 1922. március 17-ig vezette az iskolát, legnagyobb tette, hogy egy épületben (az Ócsai Hitelszövetkezetében) biztosította az oktatást a tanulóknak, egyik nap a fiúknak, másikban a lányoknak. A felsőbb évfolyamos, úgynevezett tanfolyamos diákok (III-IV. évfolyam) az állami elemi iskola helyiségébe jártak tanításra. Még Beszterczey igazgatása alatt került a tanári karba Halmos Anna és az ócsai római katolikus elemi iskola igazgatójának leánya, Folkmer Ilona is.

az Ócsai Hitelszövetkezet épülete egy, az 1910-as évek végi képeslapon

A minisztérium Ócsa után visszahelyezte 1922-ben a pestszenterzsébeti állami polgári fiúiskolába, ahonnan 1924. december 9-ei hatállyal nyugdíjazták. Az evangélikus egyházközség jegyzőjeként/gondnokaként dolgozott 1927-től Beszterczey, s a lakcíme Pesterzsébeten a Bem utca 17. szám alatt volt. Beszterczey Györgyöt az 1930-as évek közepén szörnyű tragédia érte. A feleségét megrágalmazták, s mikor ezt a férj meghallotta, agyvérzést kapott, s bár fizikailag felépült, hallását elvesztette. Ezután megtanulta a siketnéma jelnyelvet, tagja lett a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületének, s kedd délutánonként siket felnőtteket tanított a jelbeszédre. Ekkor már a Kende Kanuth utca 65. szám alatt laktak; 1943-ban a Török Flóris utca 68-ban volt a lakcímük. 

Beszterczey György 1964. február 1-jén hunyt el szívelégtelenségben, a pesterzsébeti temették el. Felesége hat évvel élte túl, 1970. szeptember 16-án hunyt el Budapest XX. kerületében, keringési elégtelenségben. A holttestüket 1998. június 4-én exhumálták, s az újbudai Szent Gellért plébánia urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra (urnafülke jele: A34/5).

Beszterczey György gyászjelentése 1964-ből (forrás: OSZK)

 

a Beszterczey család jelenlegi sírhelye

Az iskola első igazgatójának életrajza itt olvasható.