Buszek László, az I. világháború első pénzügyőr hősi halottja

Buszek László igazolványképe (forrás: saját gyűjtemény)

Buszek László János 1872. június 24-én Bártfán született Buszek Lőrinc (1833-1898) pénzügyőri szemlész és Juhász Rozália (1853-?) elsőszülött gyermekeként, római katolikus családban[1].

Buszek László születési bejegyzése a bártfai római katolikus anyakönyvben az alsó sorban (forrás: familysearch.org)

A Buszek-szülők házassági bejegyzése a bártfai római katolikus anyakönyvben (forrás: familysearch.org)

László tanulóéveiről csupán annyit sikerült kideríteni, hogy középfokú tanulmányait (I-VII. osztályokat) 1883 és 1890 között a késmárki evangélikus kerületi líceumban végezte, az utolsó, VIII. osztályt azonban már a szabadkai közégi főgimnáziumban, s bár évet kellett ismételnie, a délvidéki városban érettségizett 1892-ben.

1892-ben állt állami szolgálatba, s édesapja[2] 1898-as gyászjelentéséből tudjuk, hogy Buszek László akkor magyar királyi főhadnagy szolgált.

Az apa, Buszek Lőrinc pénzügyőri biztos gyászjelentése (forrás: OSZK Gyászjelentés-gyűjtemény)

A pénzügyőrség kötelékébe 1900 nyarán lépett be, amikor a pénzügyminiszter pénzügyőri biztossá nevezte ki Brassóba.[3] A brassóvidéki pénzügyőri kerület vezetői posztjáról a Brassó városi pénzügyőri kerület élére helyezte át a pénzügyminiszter 1902. január 1-jei hatállyal[4]. 1909 elején főbiztossá léptették elő[5]. Igyekezett a helyi politikai életbe is bekapcsolódni Buszek. Az 1910-ben megalakult Brassói Egységes Magyar Párt 24 tagú bizottságába ugyanis beválasztották[6].

Felvidéki gyökereit sem felejtette el, amikor 1911 szeptemberében két öccse volt iskolája, az eperjesi katolikus gimnázium felsősei két tanárukkal egy kilencnapos erdélyi kiránduláson vettek részt és a Buszek-fivérek segítették a csoportot. A tanárok beszámolója szerint „Buszek László magyar királyi pénzügyőri főbiztos, Buszek Béla és Jenő öccseivel együtt a legmesszebb menő szívességgel látták el a társaságot Brassóban, úgy, hogy állandó kísérőink voltak reggeltől estig; nélkülök a városnak tömkelegében elforgácsolódott volna időnk, de buzgó vezetésükkel kitűnően hasznosítottuk. Buszek főbiztos fürkésző figyelmének élelmezésünk és lakásunk megszerzésében is érdeme van, amennyiben mindennek jóságáért igen olcsó árat állapíttatott meg. A Buszek testvérek, mint intézetünknek egykori tanítványai, más-más helyen voltak gondos kalauzai csapatunknak: mi, mint vezetőtanárok egyrészt szívesen vettük fáradozásukat, másrészt mint volt tanárjaik örültünk annak, hogy ők visszaemlékezvén egykori intézetekre, a legnagyobb készséggel önzetlenül tesznek nekünk szolgálatot.”[7]

Buszek László államvasúti igazolványa I. (forrás: saját gyűjtemény)

Buszek László államvasúti igazolványa II. (forrás: saját gyűjtemény)

Buszek László államvasúti igazolványa III. (forrás: saját gyűjtemény)

1913-ban Buszek Lászlót áthelyezték a brassói magyar királyi pénzügyigazgatóságtól a beszterceire[8], ahol a pénzügy- őrségnél, mint pénzügyőri főbiztos és előadó dolgozott.[9]

1914 nyarán kitört a világháború. A magyar királyi pénzügyőrség egyik első hősi halottja volt Buszek László az I. világháborúban, ugyanis 1914. szeptember 1-jén hunyt el, mint a 9. népfelkelő gyalogezred 5. századának főhadnagya[10].  A Pénzügyigazgatás szaklap így emlékezett Buszek Lászlóra: „Mély megilletődéssel értesültünk arról, hogy ismét elesett a harctéren a pénzügyőri tisztviselői karnak egy kiváló, derék tagja: Buszek László besztercei előadó főbiztos. Állami szolgálatának 23. évében hősként halt meg hazájáért és királyáért. Benne a besztercei pénzügyigazgatóság a jeles tisztviselőt, lapunk pedig egyik legrégibb barátját gyászolja.”[11]

Buszek László halálhíre a veszteségi lajstromban (forrás: Arcanum Digitális Adattár)

Neve megtalálható a ferencvárosi Mátyás utcai volt pénzügyőrségi laktanyában 1926-ban felavatott hősi emlékművön, így emléke is fennmarad!

A hősi halott pénzügyőrök ferencvárosi emléktáblája... (saját fotó)

... az első tábla középső oszlopában Buszek László nevével (saját fotó)

Tisztelet a Hősöknek!

---

[1] https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-68R3-LCS?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6BNB-KPY8&action=view&cc=1554443&lang=hu&groupId=M96H-95G (2026. május 30-ai letöltés)

[2] Az édesapa 1896-ban vonult nyugdíjba pénzügyőri biztosként, 736 forinttal (In.: Magyar Tisztviselő 1896. október 31-ei szám 234. oldal – Nyugdíjasok.)

[3] Budapesti hírlap 1900. július 30-ai szám 7. oldal (Kinevezés.)

[4] Pénzügyi Közlöny 1902. január 10-ei szám 12. oldal (Áthelyezések.)

[5] Pesti Napló 1909. február 19-ei szám 21. oldal (Kivonat a hivatalos lapból.)

[6] Brassói Lapok 1910. december 2-ai szám 4. oldal (A Brassói Egységes Magyar Párt megalakulása.)

[7] Az eperjesi királyi katholikus főgimnázium értesítője az 1911-1912. iskolai évről (1912) 47. oldal

[8] Pénzügyi Közlöny 1913. szeptember 1-jei szám 1062. oldal (Áthelyezések.)

[9] Magyarország tiszti cím- és névtára (1914) 199. oldal

[10] Veszteség lajstrom 1915. február 11-ei 124. szám 4. oldal

[11] Pénzügyigazgatás 1915. január 1-jei szám 13. oldal

Képes- és fotólapok az ócsai Szentháromság-templomról a XX-XXI. századokból

1774 és 1777 között épült fel a most is látható - igaz, azóta többször átépített - ócsai római katolikus templom a Szentháromság tiszteletére.

A kisebb települések képeslapjainak egyik kedvenc témái voltak a helyi templomok, nem volt ez másként Ócsán sem. A helytörténeti gyűjteményem több olyan képeslapot tartalmaz, ahol látható az ócsai Szentháromság-templom.

Érdekesség, hogy a kommunista/szocilista időszak alatt a római katolikus templom egy képeslapon sem szerepel, ellenben a református templommal. Bár igaz, hogy műemléki értéke a mostani református templomnak van nagyobb... 

Az első ócsai lapok egyike, úgynevezett ötképes hosszúcímzésű, azaz 1906 előtti kiadású. Több színnyomatban is létezik. Kiadója ismeretlen.

Szintén az első ócsai lapok egyike, szintén hosszúcímzésű. A templomot valamiért nem csupán a vallás, hanem az építés alatti uralkodó nevével is megjelölték a lapon. Több színnyomatban is létezik. Kiadója ismeretlen.

A háromosztatú lapot 1906 és 1909 közt adták ki, kiadója ismeretlen. A két templom mellett a korabeli egyik legfontosabb közlekedési forma, a vasút is megjelenik.

Az 1910-es évek elején kiadott képeslap még látszik a templom előtti fakereszt,amit majd 1919-ben vált fel a ma is látható kőkereszt. A lap kiadója Reich Sándor (1877-1941).

Reich Sándor (1877-1941) helyi fűszerkereskedő álló, kétosztatú képeslapját 1906 és 1915 között adta ki, ahol mindkét templomot az építés alatt uralkodó nevével is megkülönböztetnek.

Az Ócsa és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet az 190-es évek közepén adott ki egy sorozatot Ócsáról, ezen a lapon katolikus templom látható. A kiadást pontosította, hogy még a fakereszt van a templom előtt, tehát 1919 előtti a lap, illetve hogy maga az épület elég rossz állapotban van; még nem kezdődött el az 1918-as nagy renoválás.

A lapot a híres Monostory György lapkiadó gyártotta a kispesti dohánynagyáruda megbízásából az 1910-es évek végén. S hogy miért a kispesti? Vélhetően gyakran ott szálltak le/fel az ócsaiak a vonatra/-ról, így vásárolhattak is ott képeslapot. Ez az utolsó lap az 1918-ban elkezdett nagy katolikus templomrenoválás előtt, ahol még hagymakupolával látható a templom.

Fotólap az 1920-as évekből, immáron süvegkupolával. Az ok prózai - a vesztes világháború és az inflációs sokk miatt nem volt pénzük a híveknek, hogy a drágább hagymakupolát renováltassák, így lett az olcsóbb üvegkupola.

Ócsán, az 1920-as években járunk és megelevenedik előttünk ez a fotólap. Az akkori plébános, Szűcs Gyula még a gyülekezetnek háttal misézett, az oltár feletti mennyezetet még nem díszítette festés, s a világítást is még gyertyák biztosították. Az éjféli misére hívó harangszót azonban már akkor majdnem száz éve az ősapám, Pekker György finanszírozta harang adta.

Ez a lap is a Monostory-cég kiadása, az 1929-ben átadott új, római katolikus elemi iskolával, háttérben dédszüleim nádfedeles házával. 

Az 1926-ban felavatott hősök szobra is látható ezen a Monostory-lapon...

... ez a látszólag ugyanolyan lap pedig nyomdahibás. Ki találja meg az elütést?

Az ötosztatú Monostory-lap kiadási idejét pontosan ismerjük, hiszen rá van írva az évszám: 1932.

Náfrády János Templom téri trafikos 1938 után kiadott háromosztatú képeslapja, ugyanis már szerepel rajta az 1939. május utolsó vasárnapján, a hősök napján felállított országzászló is a.

A Barasits-cég is adott ki ócsai lapot, ezt az ötosztatút 1930-as évek végén.

Ezt a lapot a Barasits-cég a helyi állomástőzsdés (mai szóval: trafikos), Muzsay Istvánné megrendelésére adta ki az 1930-as évek végén. Érdekessége, hogy valószínűleg a református templom tornyából fotózták, messze távolban a római katolikus templom. Ma milyen lehetne egy látkép ugyanebből a kameraállásból?.

Szintén a Barasits-Muzsay együttműködés lapja ez az ötosztatú képeslap az 1930-as évek végéről. Jó látni a kis üzleteket a vasútállomáson - az egyik vélhetően a lapot kiadó Muzsay Istvánnéé.

Ha egy üzlet beindul... . A Barasits által az 1940-es évek elején nyomtatott képeslap hátulján már nem y-nal, hanem Muzsai-tőzsdeként szerepel a helyi megrendelő.

Ez a lap kiadó nélküli, de megjelenésében szinte azonos az előzővel, csak a két iskola az eltérés a bal alsó sarokban. Szintén az 1940-es évek eleji lap.

Náfrádi újabb lapja az 1940-es évek elejéről.

A hatosztatú lapot a Bros Universal Bt. adta ki, immáron a XXI. században.