A mai napon egy kis kirándulást tettünk Ecserre és Üllőre, erre a két Pest-környéki településre. A rövid túra célja az ősök által is látogatott templomok lefényképezése volt.
Üllő
A település honlapján alig vannak érdemi információk, azonban szerencsére mind a templom, mind pedig a világháborús hősi emlékművek könnyen megtalálhatóak; közvetlenül egymás mellett találhatóak a települést hosszában átszelő út mellett, egy kereszteződésnél balra fordulva, ha Budapest felől érkezünk.
üllői katolikus templom
A településről a Babusa család része a családfámnak, két ágon is.
A már korábban írt Végh József (1773-1836) - mint a legrégebbi családtag, akinek még megvan a sírköve az alsónémedi ótemetőben - feleséget ugyanis Üllőről hozott magának, Babusa Terézia Juditot (Babusa Pál és Takács Judit leányát). Babusa Terézia 1780. október 15-én született Üllőn, s 1798. április 30-án ment hozzá Végh Józsefhez Alsónémedin. Két gyermek született a frigyből; Anna, aki 1798. november 8-án született, s hatnaposan hunyt el, 14-én; Mihály gyermekük (1804-1860) több évig volt Alsónémedi bírája. Babusa Terézia 1852. december 24-én hunyt el Alsónémedin, 16 évnyi özvegység után.
Babusa János 1787. augusztus 22-én született Üllőn, Babusa János és Pabulay Anna fiaként. Seregély Annát (1783-1846), a felvidéki "hétszilvafás" nemes Seregély család egyik tagját választotta nőül, s nevelték fel két gyermeküket; Annát (1814-1877) és Jánost (1811-1877). Ezen János fiú lánya volt Babusa Anna (1838-1910), aki a szépanyám volt, s feleségül ment Végh Ferenchez (1833-1913), aki pedig a szépapám. Az Üllőn született Babusa János 1856. február 26-án hunyt el Alsónémedin, közel tíz évnyi özvegységet követően.
A templom melletti világháborús emlékművek feliratai szerint mindkét világégésben két-két Babusa vesztette életét.
Ecser
Ecseren a főtéren található a katolikus templom, s mellette illetve rajta egy-egy világháború emlékmű. Ecserhez a máig ott élő Turcsik család köt engem. A kutatásom során a radixforum-on tett segítségkérésemre Bacsáné Tatai Eleonóra válaszolt, s így az Ő segítségével tudtam időben visszább vezetni a családfát.
Szépanyám, Turcsik Mária 1826. szeptember 29-én született Felsődányban, ami akkor Irsához tartozott, feltehetően egy puszta neve volt (Irsa a mai Alberirsa része). Mária 1846. január 21-én ment férjhez Ócsán Dencsi Menyhérthez (1818-1880), Dencsi András és Vellai Anna fiához. Dencsi Menyhért és Turcsik Mária hét gyermeke közül a hatodik, Rozália (1864-1920) lett később Viola Pál (1857-1933) felesége. Kettőjükről 1912-ben, István fiuk esküvőjén készült az egyetlen - általam ismert - fénykép.
ükszüleim, Dencsi Rozália (1864-1920) és Viola Pál (1857-1933)
Turcsik Mária szülei (Turcsik György és Hubik Katalin) valamilyen kereskedelmi tevékenységet folytathattak vagy valamilyen okból sokat utaztak, ugyanis első három és két utolsó gyermekük Alsópakonyban, a negyedik Soroksáron, míg szépanyám Felsődányban született.
Hubik Katalin 1849. augusztus 29-én hunyt el Pótharaszton (a mai Csévharaszt része), egy napi özvegység után. Férje, Turcsik György 1849. augusztus 28-án halt meg, ugyancsak Pótharaszton, ám az ő születési időpontját pontosan ismerjük. Turcsik György 1792. április 8-án született Ecseren, szülei Turcsik József (1757-1824) és Mifor Ludmilla (?-1832), míg apai nagyszülei Turcsik János és Blanar Heléna voltak. Ecseren az 1728-as összeírás alkalmával találkozunk először a Turcsik névvel.
A II. világháborús emlékművön - a hátlapon - szerepelnek a polgári áldozatok, akik között ott olvasható Turcsik Mihály neve is.
a II. világháborús emlékmű elölről...
...és a hátsó - polgári - névsor
