Az utóbbi egy-két hónapban igyekeztem a peregi és a kiskunlacházi anyakönyvekben Véghek és Violák nyomaira bukkanni és mondhatom, sikerrel jártam.
Végh Menyhért Mihály (1820k-1906) és Farkas Julianna (1836-1906) középső, s az egyetlen felnőttkort megélt gyermeke, Végh Menyhért 1868. július 3-án született Alsónémedin, s 1891-ben Peregen feleségül vette a taksonyi születésű, katolikus vallású Darmstadter Katalint (1872-1958), Darmstadter József és Pártl Anna gyermekét. Ez a házaspár alapított egy jelentős Végh-ágat a mai Kiskunlacháza területén (Pereg és Kiskunlacháza 1950-ben egyesült). Végh Menyhért szülei idős korukra Kiskunlacházára, gyermekükhöz költöztek, s ott is hunytak el; ő maga 1956. február 6-án hagyta el a földi létet.
A Végh-Darmstadter házaspárnak öt gyermeke született. Végh Erzsébet (1891-1957) a református Varga János (1886-?) cipészhez ment feleségül, eddig három gyermekük születési időpontjait találtam meg (János, Károly, Irén) - a két fiú a református, míg a lány a római katolikus vallás szerint keresztelkedett meg.
Végh Rozália (1893-1915) a református földművest, Seregély Andrást (1895-1940) választotta élete párjául, ám a Jóisten csak egy évet adott a párnak, ugyanis alig 11 hónappal az esküvő után elhunyt az ifjú ara; gyermekük nem született. Ezt követően az özvegy bevonult katonának a császári és királyi 32. gyalogezredhez, ahol kitüntetéseket is szerzett: Legénységi I. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. A háború után, 1919-ben feleségül vette a katolikus Juhász Máriát (1900-1952). Érdekesség, hogy a második házasságkötésekor Seregély András tanúja az első házasságból "származó" apósa, Végh Menyhért volt! A házasságból két gyermek született, s a másodiknál már állami rendőr volt Seregély András, aki 1926-ban megkapta a vitézi címet. Azt,
hogy miért kaphatta a vitézi címet, jelenleg nem tudom. Becze János elmondása szerint (aki feleségének dédapja volt Seregély András) a háborúban idegileg összeomlott, amikor a halottak belei között kellett kúsznia. A vitézi címmel kapott vitézi telket is, de nem fogadta el, mert Kiskunlacházától messze kapta. Vitéz Seregély András halálakor már nyugalmazott rendőr főtörzsőrmester volt.
vitéz Seregély András (1895-1940)
Érdekesség még, hogy Seregély András ugyanannak a Seregély-családnak a leszármazottja, amelynek egyenesági (igaz, leányági) leszármazottja vagyok magam is; a család ugyanis hamar két ágra szakadt, az egyik Kiskunlacházán, a másik Alsónémedin telepedett le.
Végh Julianna (1898-1978) férje a római katolikus vallású földműves, Szomor Imre Mihály (1893-1940) volt, eddig három gyermekükről tudok (Julianna, Imre, Julianna).
Végh József (1900-1948) földműves feleségül vette a református Galambos Borbálát (1904-1975), gyermekükről nem tudok.
Végezetül jöjjön a középső Végh-Darmstadter gyermek, Végh Mihály (1895-?). 1917-ben vette feleségül a református Bak Juliannát (1897-?), akitől - eddigi kutatásaim alapján - három gyermeke született. Végh Antalról (1918-?) és Végh Mihályról (1920-?) még elég hiányosak az ismereteim, ám Végh Lászlóról (1922-1956) már bővebben tudok írni. 1954-ben feleségül vette Jeney Valériát, házasságuk azonban csupán két évig tartott, ugyanis a szobafestő és -mázolóként dolgozó Végh László 1956. november 8-án Kispesten, a Hunyadi utcában, mellkas lövés elvérzés következtében. Halálát felesége jelentette be a tanácsnál, akivel a Hunyadi utca 162.-ben laktak.
Végh László halotti bejegyzése 1956-ból
Az időpont és a halál módja arra inspirált, hogy tovább kutassam Végh László halálának körülményeit. Eddig csak annyit sikerült kiderítenem, hogy Kispesten, az Ötvenhatosok terén lévő, 1993-ban felállított emlékművön - mely az '56-os kispesti áldozatok előtt tiszteleg - az ő neve szerepel (az ugyancsak ott szereplő Viola Gyula és Turcsik András nem tagjai az általam kutatott Viola- és Turcsik-családnak). Ezt az egyezőséget állapította meg érdeklődésemre Fazekas János László, az '56-os Szövetség elnöke is!
a kispesti '56-os emlékmű
Végh László neve az emlékművön
