Az, hogy egy család gyermekei a szülő foglalkozását viszik tovább, egyáltalán nem egyedülálló. Az viszont, hogy egy családfán majd minden férfi ugyanazzal keresse a kenyerét, már lehet meglepő! A most bemutatott cigány Farkas családban a zenélés volt az a foglalkozását, ami a megélhetésüket biztosította.
Az első ismert zenész a családban, Farkas Pál 1836. június 28-án született Bugyin, Farkas Mátyás és Villás Zsuzsanna gyermekeként, cigány családba. A szülők 200 évvel ezelőtt, 1823-ban kötöttek házasságot Bugyin. Farkas Pál (1836-1904) életéről keveset tudunk. Feleségével, Losó Zsófiával (1841-1909) kilenc gyermekük született; az első anyakönyvi bejegyzést 1863-ban találjuk meg Sáriban, ugyanis ekkor még ott anyakönyvezték az alsódabasiakat (is). Az apa foglalkozásánál nem egy mesterség, hanem a czigány szó szerepel – ez abban a korban teljesen általános volt. Sokatmondó az is, hogy a lakhelynél nem szerepel egy szám, azaz vélhetően nem házban, hanem egy kunyhóban laktak, valahol a sűrűn lakott területtől kintebb. Farkas Pálról azonban tudjuk, hogy cigányzenészként kereste a kenyerét, akiről Mády Ferenc (1834–1911) költő verset is írt, Megemlékezés a czigányprímásról címmel[1]. A helyi bálokhoz, a kúriák világához, a szüreti mulatságokhoz vagy épp a sorozásokhoz a cigányzene akkor hozzátartozott.[2]
A XIX. század elején a cigányzenészek
váltak a magyar nemzeti zene képviselőivé. Az 1848/49-es szabadságharc számára
a cigányzene a magyar identitás, a rebellisség egyik megnyilvánulása volt. A csatákat
megelőzően cigányok játszottak a katonák előtt, hogy zenéjükkel ösztönözzék és
szórakoztassák őket. Ezután alakult ki az úgynevezett városi cigányzene, ami
egyfajta magyar népies műzene volt, amiben az akkorra megerősödött
cigánymuzsikus-dinasztiák erősen részt vettek. Ugyanebben az évszázadban alakult
ki egy új műfaj is: a magyar nóta.[3]
A XIX-XX. század fordulóján a cigányzene fogalma erősen kibővült, a hagyományos cigányzenén kívül a szalonzene, az operett, a klasszikus művek átiratai éppúgy beletartoztak, mint a Magyarországon is elég korán megjelenő dzsessz. A XX. század első felében Budapest majd minden éttermében, presszójában, bárjában, éjszakai szórakozóhelyén neves zenészek, zenekarok muzsikáltak, de nem volt ez másképp a nagyobb városokban sem. Sok cigánynak adtak munka- és pénzkereseti lehetőséget ezek a helyek.[4]
Farkas Pál és Losó Zsófia életük végéig Alsódabason éltek, itt is hunytak el. Gyermekeik és vejeik azonban már Budapesten és Kispesten zenéltek. Az 1889-ben megnyílt Budapest-Lajosmizsei vasútvonal adta lehetőség könnyű feljutást biztosított Alsódabasról a fővárosba és a környékbeli városokba (Pesterzsébet, Kispest).
 |
| Az alsódabasi vasútállomás képeslapja a századfordulón (saját gyűjtemény) |
Azt, hogy a Farkas-gyerekek meddig jártak fel Pestre vagy már esetleg korábban odaköltöztek, nem tudjuk. A kilenc gyermek közül hatnál találtam felnőttkori adatokat (házasságkötés, halálozás); mind a négy fiú és a két lány három férje (Zsófiának két férje is volt) is zenészek lettek. Az anyakönyvek a foglalkozásaik közt említik a zenész, népzenész, cigányprímás, hegedűművész kifejezéseket is. Kispest mellett a fővárosban mindannyian a nagykörút környékén éltek a VII-VIII-IX. kerületekben, közel ahhoz a kulturális közegben, ahol dolgozhattak. A gyermekek közül a legismertebb Dabasi Farkas Pali lett.
Farkas Pali 1873. október 21-én született Alsódabason a már említett Farkas Pál és Losó Zsófia gyermekeként. A zenét már az anyatejjel együtt szívta magába, aki mindössze 16 évesen, 1889-ben átvette édesapja zenekarát. Hamarosan azonban a fővárosban is megismerték a Farkas nevet.
.jpg) |
| Farkas Pali születési bejegyzése (középen) a sári római katolikus anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
1901-ben, a Vígszínház akkori igazgatója, Ditrói Mór felkérte Farkas Palit és bandáját az Ocskay brigadéros című színdarab kurucdalainak előadására. A darabot száznál többször tűzték műsorra, ami önmagáért beszél, de a Pesti Hírlap 1902. január 7-i híradása jól tükrözi Farkas Pali személyes sikerét az előadás-sorozatban: „Czigányzene a Vígszínházban: az Ocskay brigadéros hétfői előadásán, a második felvonásban Lavotta szerenádját Farkas Pali, dabasi születésű cigányprímás játszotta, igazán művésziesen. Majd a 2. és 3.-ik felvonás közt a lebocsátott függöny előtt több darabot játszott, s Bihari kesergőjével olyan sikert ért el, hogy a közönséget szinte lázba hozta, és majd minden darabot ismételnie kellett.” Ettől kezdve a közönség rokonszenve kísérte minden törekvését és emelkedett a művészi pályán.
 |
| Farkas Pali és zenekara az Ocskay brigadéros-ban (forrás: Csemer 192. oldal) |
 |
| Fővárosi szórakozóhelyek listája 1899-ből, az Otthon kávéházban Farkas Pali és zenekara zenélt (forrás: Budapesti Napló, Arcanum Digitális Adattár) |
1903-ban, a Népszínház Cigányélet című darabjának előadásáért vetélkedtek többen is, akkorra már eléggé ismert cigányzenészek, cigánybandák. Szeptember 11-én mutatta be műsorát Farkas Pali, amiről a következő kritika jelent meg: „Három prímás állt ki a színpadra, Farkas Pali, Egri Balogh Károly és Pege Károly. Farkas Pali kezdte, és első is maradt mindenképp. Gyönyörűen játszik ez a fiatal prímás, érzéssel, tisztán és majdnem minden cikornya nélkül. Szembetűnő az is, milyen pompásan vezeti bandáját. Egész sor gyönyörű Dankó-nótát játszott, szomorút, vígat, végül rázendített a Rákóczi-indulóra, majd pedig a Himnuszt játszotta, amelyet az egész közönség állva hallgatott végig. Rengeteg tapsot kapott.” A verseny után Farkas Pál játékát aranyéremmel jutalmazták. Farkas Pali a színházban kapott koszorúját Dankó Pista sírjára helyezte és gyászmisét mondatott a szegedi belvárosi templomban a dalköltő lelki üdvéért, majd több fellépésének bevételét Dankó Pista szobra javára ajánlotta.
 | |
| 1903-ban unokaöccsével, az akkor 18 éves "dabasi kis" Csorba Zsigával is fellépett (forrás: Magyarország, Arcanum Digitális Adattár) |
 |
| 1908-ban is fellépett még Csorba Zsigával (forrás: Magyarország, Arcanum Digitális Adattár) |
Farkas Pali gyakran lépett fel jótékonysági rendezvényeken, 1901-ben adományozott Vörösmarty Mihály szobrára, 1909-ben pedig az olaszországi földrengés károsultjait támogatta több estjének bevételével. A legjobb fővárosi vendéglők szerződtették, a báli szezonban állandóan dolgozott. Pályája egybeesett a magyar hanglemezgyártás kezdeteivel, így még ma is hallgathatjuk zenearának zenéjét. Dalait – többek között – a Gramophone Concert Record, az Odeon Record és a Jumbola Record adta ki.[5] Fennmaradt dalait ITT lehet meghallgatni.
 |
| Dabasi Farkas Pali egy korabeli képeslapon (forrás: darabanth.hu) |
A fiatal prímás végül tüdőbajban, mindössze 40 évesen hunyt el 1913. március 1-jén, itt hagyva feleségét, Rácz Irmát.
 |
| Farkas Pali halotti bejegyzése a VIII. kerületi polgári anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
 |
| Farkas Pali gyászjelentése (forrás: OSZK) |
A rákoskeresztúri Új köztemetőben temették el. Temetéséről így írtak:
 |
| Az Ujság írása Farkas Pali temetéséről (forrás: Arcanum Digitális Adattár) |
Zenekarát egyik unokaöccse, Csorba Gyula vette át[6], majd a zenekar külföldi körútra ment. Farkas Pali sírja ma már nincs meg, felszámolták.
[1] http://www.pestmegye.hu/ertektar/3715-dabasi-farkas-pali-muveszete (2023. október 16-ai letöltés)
[2] Csemer Géza: Habiszti. Cigányok élete – étele (1994) 192. oldal
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyzene (2023. október 16-ai letöltés)
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyzene (2023. október 16-ai letöltés)
[5] https://www.dabas.hu/index.php/onkormanyzat/teb-ertektar/1945-dabasi-farkas-pali-eloado-muveszete (2023. október 16-ai letöltés)
[6] Csemer Géza: Habiszti. Cigányok élete – étele (1994) 192. oldal
