2024. december 24., kedd

Káldy Pál első világháborús frontról írt képeslapjai nővérének, Rózsikának, Ócsára

Alsókáldi Káldy Pál (1862-1936), az ócsai református elemi iskola tanítójának fia, Pál az I. világháború utolsó harmadában harcolt a fronton. Gyűjteményemben három hazaírt képeslapja található.

Káldy Pál 1899. augusztus 31-én született Ócsán, a nagykőrösi születésű Káldy Pál és az alsónémedi származású Garay Julianna fiaként. Alapfokú tanulmányait Ócsán végezte a református elemi iskolában. A felsőbb  osztályokba három helyre is járt – ugyanis nem volt jó tanuló. A történelem és a testnevelés ment neki igazán, a többiből gyengén teljesített. Az első két osztályt a budapesti X. kerület kőbányai magyar királyi állami főgimnáziumban, a harmadik-ötödik osztályt a nagykőrösi református főgimnáziumban, míg a többi osztályt a budapesti X. kerület tisztviselőtelepi magyar királyi állami főgimnáziumban[1] végezte el. Utóbbiban tett úgynevezett hadiérettségit 1917. március 2-án, s be is sorozták katonai szolgálatra[2] a magyar királyi 23. gyalogezredbe.

Ezek tehát fegyverrel szolgálják a hazát, együtt harcolnak volt tanulótársaikkal, akik az előző években cserélték fel az iskolát a kaszárnyával. El-ellátogatnak hozzánk sűrűen. Alig volt olyan nap, amikor katona-diákunk ne jött volna hozzánk. Bármily rövid szabadságra engedték őket haza, nem mulasztották azt a hajlékot meglátogatni, hol legboldogabb éveiket töltötték. Büszke örömmel jegyezzük fel ezt a tényt krónikánkban, mint bizonyságtevőjét annak, hogy volt tanítványaink és az iskola között erősebbé vált a kapocs amióta az iskolát elhagyták. Sűrűn jöttek a levelek a harctérről, a hadifogságból tanároktól és volt tanítványoktól. Meleg érzés szól az írásokból, mindenik egy-egy lüktetése az iskola szívének. – írta az iskolai értesítő[3], dicsőítve ezzel a már bevonult ifjakat.

A gyűjteményemben Pál három képeslapja található, a lapok címzettje minden esetben nővére, Káldy Rózsa volt.


Feladás dátuma: 1917. december 26.

Tábori posta száma: 290

"Kedves Rózsikám!

Most éppen tartalékban vagyunk és így kellemesen töltjük el a Karácsonyt már amennyire lehet a fronton kellemesen eltölteni. B.uék.

csók

Pál"

A lapból megtudjuk, hogy Pál nem közvetlenül a frontvonalon, hanem néhány kilométerrel hátrébb töltötte a karácsonyt. Azaz nem volt kitéve az ellenséges tűznek, igaz, nem is került azon kevesek közé, akik erre az időre szabadságot kaptak.

Karácsonyi díszítés egy kantinnál, az I. világháborúban (kép forrása: Fortepan / Babarczy Eszter)

A tisztikar igyekezett a legénység megajándékozásáról és jobb ellátásáról gondoskodni. Távol az otthon melegétől, a szeretteiktől, lelkileg is rendkívül fontos volt ez a katonáknak. A közlegények elsősorban cigarettát, pipadohányt kaptak, de az ellátmányban ilyenkor előfordult olyan étel is – például sonka, szalonna – ami ünnepinek számított a fronton.



Feladás dátuma: 1918. január 4.

Tábori posta száma: 290

"Kedves Rózsikám!

Ezt a csunya galíciai lapot küldöm neked de nem azért mintha más nem volna hanem azért hogy bemutassam milyen lapokat lehet itt kapni Galliciában.

Lapodért ezer csók.

Csók

Pálci"

A lap információt ad arról, hogy Galíciában állomásozott a magyar királyi 23. gyalogezred 1917/18 fordulóján.


Feladás dátuma: 1918. március (a nap nem beazonosítható)

Tábori posta száma: 290

"Kedves Rózsikám!

Ne haragudj ha talán nem is kapsz lapot tőlem de igazán a legjobb akarat mellett sem lehet mert most útban vagyunk de hogy hova igazán nem tudom. A lapokat úgy arra mint erre nem kézbesítik valami 10 napja nem hoztak postát.

csók

Palci"

A levelet Ócsa helyett már az Erzsébetfalva, Bocskai út 4. szám alá kézbesítették. Káldy Pál levelében jelzi a(z) – egyébként kiválóan működő – tábori posta nehézségeit. A folyamatos levelezés lelkileg rendkívül sokat jelentett mind a harcolóknak, mind az otthoniaknak. A postai küldemények akadozása a harci morált is könnyen befolyásolhatta.

Arról nem találtam információt, hogy Káldy Pál bármilyen kitüntetést kapott volna a világháborúban.

A harcok utáni életéről is csak elvétve találtam információt. 1927-ben, Ócsán vette feleségül a jászapáti születésű Nagy Ilonát. A Horthy-korban az Ócsai Hitelszövetkezetnek és az Ócsa és Vidéke Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezet tisztviselője volt.

Az Ócsai Hitelszövetkezet egy 1920 körüli képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

Káldy Pál 1969. szeptember 29-én, 70 évesen hunyt el Budapesten, a Kútvölgyi úti kórházban.



[1] Az iskolát 1975-ben bezárták, ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum működik az épületben.

[2] A budapesti X. kerület tisztviselőtelepi magyar királyi állami főgimnázium 1916-1917. évi tizedik értesítője (1917) 37. oldal

[3] A budapesti X. kerület tisztviselőtelepi magyar királyi állami főgimnázium 1916-1917. évi tizedik értesítője (1917) 11. oldal