Husvéti vásár a kiskunlacházi Weitzenfeld-üzletben

Helytörténeti gyűjteményem egyik becses darabja ez a 31x23 cm-es plakát. A Kossuth tér 1. szám alatti Weitzenfeld-üzlet bejáratánál, illetve településszerte találkozhattak a lakosok hasonló „hirdetésekkel”. A szerencsének köszönhető, hogy fennmaradt, ugyanis az „akció” végeztével vélhetően letépték a papírlapokat és eltüzelték.

Weitzenfeld Miklós plakátja (forrás: saját gyűjtemény)

A több, mint fél évszádig fennállt családi vegyeskereskedést Weitzenfeld Sámuel (1861-1904) 1892-ben alapította. Hazafias érzelmeit jól példázza, hogy 1902-ben 32 koronával támogatta a helyi Kossuth-szobor felállítását. Sajnos élete zenitjén, mindössze 43 évesen elhunyt tüdő- és gégegümőkórban; a helyi izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Üzletét vélhetően özvegye, Waldhauser Henriette (1861-1931) vitte tovább egészen addig, míg Miklós (1894-1944) fiuk át nem vette a bolt vezetését.

 

Kiskunlacházi képeslap Weitzenfeld Sámuel üzletével 1906 előttről (forrás: saját gyűjtemény)

Kiskunlacházi képeslap a már átépített Weitzenfeld-üzlettel 1920 körülről (forrás: saját gyűjtemény)

Weitzenfeld Sámuel és felesége sírja a kiskunlacházi izraelita temetőben (forrás: saját fénykép 2021-ből)

A plakát nyomtatását az 1930-as évekre tehetjük, pontosabban 1933 utánra; ugyanis 1932 végétől kezdte el gyártani a Goldberger gyár a Csillagfény nevű műselymét[1] és mindenhol egységes áron, 98 fillérért kezdték el árulni. A többi termék árai is az 1930-as évek közepét, második felére voltak jellemzők. A plakát tartalmából egy kis betekintést nyerhetünk, hogy mi minden volt kapható a húsvéti időszakban egy kiskunlacházi vegyeskereskedésben. Mivel a II. világháború előtt még nem volt jellemző a konfekció, így sok üzlet árult alapanyagot is a kész ruha helyett. Bár húsvéti vásárt hirdet a lap, tojást mégsem találunk a kínált portékák közt. Abban az időben még minden vidéki háztartás tartott annyi tyúkot, hogy a saját, családi igényeket kielégítsék. A lap nyomtatását Münich Jenő ráckevei nyomdája végezte. Érdekesség, hogy a nyomda épületében 1987-től működik az Árpád Múzeum.

 

Weitzenfeld Miklós fényképe (forrás: yadvashem.org)

A német megszállás alatt Weitzenfeld Miklós üzletét elvették, majd a többi zsidó lakossal együtt deportálták, 1944-ben halt mártírhalált Bergen Belsenben. A kiskunlacházi zsidó temetőben lévő emléktáblán olvasható a neve, mint a holokauszt áldozata.

A holokauszt helyi áldozatainak emléktáblája a kiskunlacházi izraelita temetőben (forrás: saját fénykép 2021-ből)

---

[1] Textil Ipar 1932. november 30-ai szám 2. oldal (A Goldberger gyár)

Levél az ócsai gettóból

2001 óta minden év április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ekkor emlékezünk arra, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Az általam kutatott, hosszúkás területű alsódabasi járásban két gettót alakítottak ki, egyet Ócsán, egyet pedig Lajosmizsén. A hatályos törvények szerint a zsidónak számító embereket 1944 májusának végén szállították e két településre, ahonnan aztán június 30-tól vitték a monori gyűjtőtáborba, az ottani téglagyárba, majd egy héttel később Auschwitzba.

Ócsán nem egy külön elkerített településrészen laktak az odaköltöztetett zsidók, hanem a helyi zsidókhoz szállásolták be őket egy hónapra. Erről a rövid időszakról, az ócsai gettó történetéről nagyon kevés tárgyi emlék, levéltári forrás maradt meg. Ezek egyike azonban a helytörténeti gyűjteményemben van.

Az Ócsán 1944. június 4-én feladott levelezőlapot másnap ellenőrizték, a cenzúrán átment, semmit sem húztak ki belőle. A feladónál az édesapa, Dr. Czobor Andor, gyóni községi orvos neve mellett ott szerepel kiegészítésként, hogy Ócsán, Dr. Lusztignál van az akkori címe. Vélhetően Lusztigékhoz kellett Czobornak beköltöznie. A címzett, a fiú, Czobor Mihály (becenevén Totó) pedig Vácon volt a magyar királyi IX. közérdekű munkaszázadnál.

 

A levelezőlap szó szerinti leirata:

„Drága – kis Totim Emberem! Várom Jánost, hogy Tőled hírt hozzon, meg Anyádtól, akivel este beszéltem telefonon. A lakásom jó, de bizonytalanságban várjuk a további intézkedéseket. A két Szilárd fiu holnap indul Vácra. Az utolsó simításokat végzik a felszerelésükön. Nagy az izgalom. Én megpróbálok keddre utazási igazolványt szerezni Pestre. A jobb térdem megvizsgálására, mert ugy fáj, hogy csak erősen sántítva tudok járni. Nem tudom, mi a baja? Tegnap itt járt balkezes Karcsi, hozott anyádtól levelet. Elhagyott otthonunk már szinte kitörlődött az emlékemből. Még eljövetelem napján ellopták a gangról az összes virágokat, csak ennél nagyobb baj ne lenne! A pénteki támadásokból mi nem éreztünk semmit. A lapokból tudjuk. Vigyázz magadra Drága kisfiam! Légy erős, gondos és elővigyázatos. Sokszor csókol és vissza vár Apád /”

Czobor doktor szavaiból a fia, a saját sorsa iránti aggódás mutatkozik meg. Az elhagyott gyóni házuk (mely a községházával szemben volt) emléke is egyre halványul. Ez talán egy védekező reflex volt a részéről. A Budapestre való feljutás sikerült végül a doktor úrnak, feleségével Budapesten vészelték át a holokausztot.

A lap két Szilárd-fiút is említ. Vélhetően ők a már nyugdíjas alsódabasi orvos, dr. Szilárd Bertalan fia és lányának gyermeke. Szilárd Jánost és feleségét (Schillinger Melánia), valamint a doktor lányát, Szilárd Erzsébetet a holokauszt során Auschwitzban ölték meg. Utóbbi fia, a mindössze 18 éves Sós István András 1945. február 11-én a budapesti Sziklakórházban. Sajnos egyikük neve sem olvasható a dabasi Holokauszt Emlékpont emléktábláján.

Lusztig doktor - akinél lakott Czobor Andor - pedig nem lehet más, mint dr. Lusztig Imre helyi ügyvéd, aki túlélte a holokausztot és a II. világháború után folytatta praxisát. 1947-ben családnevét Lányi-ra változtatta.

A háborút ugyan túlélte a Czobor-házaspár, ám a doktor úr nehezen kapott állást. Végül az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (OTBI) dolgozott, mint körzeti orvos. Sajnos azonban ebben a munkakörben nem dolgozhatott sokáig, ugyanis 1945. október 6-án, a Szent István kórházban elhunyt. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra, s mellé temették 1953-ban elhunyt feleségét is, Sipos Magdolnát.

 

Dr. Czobor Andor halotti anyakönyvi bejegyzése (forrás: familysearch.org)