Néha az ember nem várt helyről kap segítséget. Ezalatt nem azt értem, hogy rosszban lenne az illetővel, csupán annyit, hogy nem gondolja, ő tud neki segíteni.
Édesapámtól Szőke Kati néni egyszer régen kérdezte, hogy "Doktor úr, nem vagy mi rokonok?". Ez a kérdés 2010-ig nem is nagyon jött fel újra, nem lévén bizonyítéknak ezen felvetésre.
2010-ben aztán - miután már egy éve kutattam őseimet - a kérdés egy beszélgetést eredményezett, melyből kiderült, hogy Kati néni dédapja, Kis Ágoston (1823-1891), jászladányi tanárember naplót vezetett, pontosabban anno, már idősebb fejjel megírta élete történetét. A visszaemlékezés első lapjain az őseiről is ír Kis Ágoston, s megemlíti, hogy édesanyja Végh Anna (1798-1831) volt, aki Alsónémedin született; nagyszülei pedig Végh István (1768-1831) alsónémedi telkes jobbágy és Lakatos Rozália (1771-1827) kerepesi tót leány voltak. Az én részemről Végh Annának két öccse is egyenesági ősapám volt (Mihály és László), lévén hogy apai nagyapám négy nagyszülője közül három is Végh volt; mindannyian rokonok! Így Szőke Kati néni és köztem rokonság mutatható meg! Sőt! Ezáltal az ő testvérének unokája - aki osztálytársam volt általános iskolában - is rokonom, amiről eddig nem is tudtam!
a szerző Végh-őseinek rövid leírása naplója elején
A Szőke család jászsági eredetével korábban is tisztában voltam, azt azonban nem gondoltam, hogy rokonok lehetünk. A naplóból nem derül ki, hogy a jászladányi születésű Kis Sándor (1800-1878) hogyan és miként találkozott későbbi feleségével, Végh Annával, azonban az esküvőre sor került Alsónémedin, 1821.október 25-én, s a fiatal pár Jászladányra költözött. Érdekes, hogy a naplóíró húga, Krisztina egy alsónémedi legényhez, Z. Kis Józsefhez ment később feleségül.
A visszaemlékezés segített megtalálni ősanyám - Lakatos Rozália - kerepesi születését, s Végh Anna testvérének, Józsefnek (1796-?) kecskeméti házasságkötését Pokomándi Veronikával (1803-?), s ottani letelepedését is. Sok érdekes adalékot találtam, olvastam a közel ezer oldalas irományban. A terjedelme miatt azonban lemásolni nem tudtam, csupán beszkennelni néhány oldalt, ahol olyan eseményeket ír le a szerző, amik szorosan köthetőek Alsónémedihez vagy a családhoz. A naplóban leírt katonaévek, a Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási népünnepélyét leíró részek több, mint olvasmányosak - megelevenedik előttünk a régmúlt.
A napló természetesen tartalmaz névelírásokat (elsősorban a családnevek tekintetében) és évszámtévesztéseket, ezért is gondolom, hogy nem napról napra írta a szerző, hanem vagy voltak leírt vázlatai, vagy nagyon jó volt az emlékezőtehetsége. A XIX. század közepéről legtöbbször csak (fő)nemesek naplóival találkozhatunk, ezért is tartom különösen fontosnak megemlíteni etz az írásos visszaemlékezést!
A naplóból a továbbiakban még biztosan idézni fogok!
