Szűcs-ág: Nagykőrösi séta

    2013. szeptember 28-án anyai nagyapám nővérével, dr. F. Szűcs Máriával és keresztlányával (édesanyámmal) látogatást tettünk Nagykőrösön és Csemőben. A kirándulás célja volt egy nosztalgikus nap eltöltése gyermekkoruk színterein. Dédapám, F. Szűcs Lajos (1902-1991) 1933-tól mint iskolaszolga, majd 1936. január elsejétől, mint II. osztályú városi altiszt dolgozott a Mentovich utca 2. szám alatt lévő, 1905-ben átadott új épületű négyosztályos Polgári Leányiskolában ("iskolánk 1923-ban felvette a régi magyar nagyasszonyok egyik legnagyobbjának, Lorántffy Zsuzsánnának nevét, annak bizonyságául, hogy a női erények fejlesztését, ápolását ez az intézet mindenkor elsőrendű feladatának tekinti" - olvasható az 1936/37. évi iskolai értesítő 5. oldalán). A nagykőrösi levéltárban talált iskolai évkönyvek egészen az 1943/44. évi tanévig megtalálhatóak és sok utalás található benne F. Szűcs Mária iskolai tevékenységére is.

dédapám (leghátul középen, az ajtónál) egy végzős évfolyammal és a tanári karral

     Az iskola udvarán található külön álló épületben laktak dédszüleim és nagyapám a nővérével. Néhány fotó is fennmaradt ebből az időből!

egy családi kép 1943-ból

    Az iskola az államosítást követően koedukált lett, s felvette Arany János nevét. Ebbe az iskolába járt édesanyám is, mint általános iskolás. Jelenleg a Kolping Katolikus Általános Iskola található az épületben. A nagykőrösi kirándulás részeként - Papp József gondnok segítségével - megtekintettük az iskola épületét, s a szolgálati lakásnak otthont adó épületet is, ahol azóta a gangot befalazták. Az udvarból eltüntették a kutat, s természetesen maga az épület is megújult.

a tornaterem hátsó bejárata a '40-es évek elején, nagyapámmal

a tornaterem hátsó bejárata napjainkban

az egykori szolgálati lakás ma iskolai konyha

     Az iskolán kívül elmentünk még a temetőbe, ahol tisztelettel adóztunk az ősök sírjai előtt, s megnéztük a szépen felújított főteret egy séta keretében. Felkerestük a korábbi lakhelyeket, közösségi tereket, ahová kellemes emlékek fűztek valamelyikünket, valamennyiünket.

   Az ebédre már Cegléden került sor, s végül elmentünk Csemőbe, édesanyám testvéréhez egy kis beszélgetésre, s a falusi temetőben egy koszorút helyeztünk el nagyszüleim sírjánál.

    Részemről nagyon szép és tartalmas volt ez a nagykőrösi kirándulás, s tudom, hogy a többieknek is!