Jégeső Bugyin 1872 májusában

148 évvel ezelőtt, 1872. május 10-én hatalmas, háromórás jégeső pusztított Bugyin - adta hírül A Hon című újság másnapi száma.

A Hon című újság 1872. május 11-ei számának egyik híre

Egy gyógyszerész, aki nem bírta elvilselni a megaláztatást - a monori dr. Schulman Bódog története

Schulman Bódog 1881. december 7-én született Budapest VII. kerületében, a Király utca 61. szám alatt, Schulman Gyula (1849-1894) vasúti titkár és Mezei Karolina gyermekeként, izraelita családban. A szülők mindketten nagyváradi születésűek voltak. Apai nagyapja vélhetően Schulman Zsigmond sebészmester, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt az 55. zászlóalj főorvosa volt.

Az apa, Schulman Gyula 1870. március 18-án kezdett el dolgozni a Magyar Királyi Államvasutaknál, s lett később a Tiszavidéki Vaspálya Társaság Üzleti Igazgatósága Titkárságának titkára. 1882-ben felügyelővé léptették elő. 1886 februárjában a főváros magánépítési bizottsága építési engedélyt adott Schulman Gyulának a VI. kerület Király utca 4021-1. számú ház kétemeletesre bővítésére. 1887-re már tagja volt a hivatalnoki felvételi-bizottságnak, s ott német nyelvből vizsgáztatott. A vasúttól 1890-ben ment nyugdíjba. Schulmann Gyula 1874 februárjában jegyezte el a szintén nagyváradi Mezei Karolinát. A családapa, Schulmann Gyula vesegyulladásban hunyt el 1894. április 28-án, 45 évesen a VI. kerület Király utca 94. szám alatti házában, s két nappal később temették el, Nagyváradon.

Schulman Bódog a nagyváradi premontrei főgimnáziumban kezdte a nyolcosztályos gimnáziumot, ám már Budapesten érettségizett. Azt követően gyógyszertári gyakornokként dolgozott Szabady János budapesti gyógyszertárában 1899. augusztus 20. és 1901. június 30. között. Ezt követően letette gyógyszerészi gyakornoki vizsgáját elégséges osztályzattal 1901. augusztus 28-án. A budapesti Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán már kitűnő eredménnyel tette le a gyógyszerészeti elővizsgát 1902. június 7-én, így egy évvel később, 1903. június 13-án az Orvostudományi Egyetemen a gyógyszerészi szigorlatát elvégezve esküt tett, s gyógyszerésszé avatták.

A monori Rákóczi patikát 1908 óta vezette, miután az alig egyéves gyógyszertárat az alapító, Hajtay Lajos eladta. A ’30-as évektől egy segédje volt, Antal József okleveles gyógyszerész. Az épület – a lakrésszel együtt – a Virág utca 17. szám alatt helyezkedett el, a Petőfi utcai kereszteződésnél. A gyógyszertár telefonszáma a 28-as volt.

a gyógyszertár épülete egy 1913-as kiadású, 1919-es keltezésű képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

hír a gyógyszertár átruházásáról (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) 

Schulman Bódog esküvőjét Monoron tartották 1915. október 14-én, amikor feleségül vette Wendl Karolina izraelita vallású tanítónőt (szülei: Wendl Ferenc és Chivrani Aurélia). Esküvői tanúnak a település két prominens személyét kérték fel: az egyikőjük dr. Dabasi (született: Blau) Ödön járási főorvos, tb megyei főorvos, önkéntes tűzoltóparancsnok és a monori Vöröskereszt-fiók alapítója, aki egy Fuchs-lányt vett feleségül, így került Monorra; a másik tanú pedig Huppert Gyula volt, az 1862-ben alapított áruforgalmi vállalat tulajdonosa, aki közel 50 embernek adott munkát a településen.

A község életében is aktív szerepet játszott, hiszen a községi képviselőtestületnek tagja volt, a Monor-kerületi Hitelbenk Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is dolgozott és sok kulturális egyesület munkájában is segédkezett.

dr. Schulman Bódog és felesége, Wendl Karolina fényképe (1917) (forrás: www.mozsa.hu)

dr. Schulman Bódog a gyógyszertárában (forrás: www.mozsa.hu)

a gyógyszertár egy 1917-es keltezésű képeslapon  (forrás: saját gyűjtemény)

A házaspárnak egy gyermeke, Schulman Edit Franciska született 1916. október 18-án, a monori Virág utca 17.-ben. A lány a budapesti állami Erzsébet Nőiskola Leánylíceumában tette le az érettségit 1934. június 7-én. Egy évvel később elkezdett dolgozni a családi patikában, s két évig volt édesapja segítségére (1935. október 1. és 1937. október 1. között). 1937. január 24-én feleségül ment Kardos László Istvánhoz Budapesten, ám két évvel később elváltak. 1940 júniusában „jó” eredménnyel tette le a gyógyszerészgyakornoki vizsgát.

a gyógyszertár receptborítékja  (forrás: saját gyűjtemény)

egy patikai recept, a gyógyszertár pecsétjével  (forrás: saját gyűjtemény)

Dr. Schulman Bódog 57 éves korában, tragikus körülmények között hunyt el 1939. augusztus 27-én reggel, a halál oka: ciánkálival elkövetett önmérgezés. A gyógyszerészek körében mindig is „népszerű” volt az önmérgezés, mint az öngyilkosság egyik fajtája; a patikában ugyanis ehhez adottak voltak a feltételek. Az 1939-ben életbe lépett II. zsidótörvényben hatályba lépő korlátozásokat mélyen igazságtalannak tartotta Schulman, s nem látta a kiutat azokban a vészterhes időkben. Dr. Schulmant Monoron és környékén mindenki ismerte és szerette. Halála általános részvétet keltett. Temetése augusztus 29-én kedden délután volt. Dr. Pfeiffer Izsák főrabbi magas szárnyalású beszéddel búcsúztatta a halottat s kiemelte, hogy „magyar volt és magyar akart maradni”. "Hazájának szeretetére tanították ősei, apja és nagyapja, aki 48-as honvéd volt és ott küzdött Bem tábornok oldala mellett a szabadságáért. Ez a magyar lélek nem bírta elviselni azt a megaláztatást, amelyben legújabban része volt. Temetésén megjelent az egész község. Az egyesületek zászlóikkal vonultak ki, a lakosság ezrei adtak végtisztességet a tragikus sorsú gyógyszerésznek. A sírt teljesen eltakarta a sok koszorú és virág, amit a kegyelet és a szeretet hordott össze. Halálán mélységesen gyászba borult özvegye, lánya és nagyszámú rokonsága gyászolja. A Schulman gyógyszertár vezetését, melynek irányát Dr. Schulman becsületes, több évtizedes munkával szabta meg, hűséges segédje, a kedvelt és népszerű Antal József okleveles gyógyszerész vette át."

dr. Schulman Bódog halálhírét a Gyógyszerészi Szemle is megírta (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) 

Schulman Bódog halála után a patikának több kezelője is volt, míg az államosítás után Szélinger Jenő lett a felelős vezető. Schulman síremlékét sajnos nem találtam meg a monori izraelita temetőben. A gyógyszertár ma is a régi kereszteződésben üzemel, egy új épületben.

a patika épülete napjainkban  (forrás: saját fotó)

Tűzoltók az alsódabasi járásban, 1909-ben

Május 4. - Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe

Az alábbi jegyzetben a volt alsódabasi járás településeinek tűzoltói névsora olvasható a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Tűzoltó-Szövetségének 1909-es Évkönyve alapján. A közlést azért is tartom fontosnak, mert a könyv sem a megyei levél- és könyvtárban, sem az Országos Széchényi Könyvtár állományában nincs meg, én egy antikváriumban jutottam hozzá.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tűzoltó-szövetség tűzrendészeti járási felügyelője: kakucsi Liebner József.

kakucsi Liebner József (1850-1925)

tűzoltóverseny Lajosmizsén az 1920-as évek végén (forrás: Történelem és emlékezet, Lajosmizsei fényképek 1896-1946 című könyv)

(a nevek melletti római számok az országos tűzoltó szövetségtől nyert szolgálati éremre vonatkoznak)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye önkéntes tűzoltó testületei (1909)

Alsódabas

Domján Árpád parancsnok

Szivós Zsigmond alparancsnok

Heuffel János szakaszparancsnok

Goldner Adolf szertáros

Markus Zsigmond őrparancsnok

K. Molnár Lajos őrparancsnok

Balog István

Balog József

Horvát János

Horvát László

Juhász Pál

Murárik József

Strupka Pál

Fábián Imre

Strupka József

Tabányi István

Turcsán István

ifj. Balog István

Balog Lajos

Marth József

ifj. Pataki János

ifj. Seibin István

Strupka András

Kállai Pál

Zsolnai Ferenc

Kardos Gyula

Ordasi Sándor

Strupka István

Légrádi Mihály

Jakab László

Alsónémedi

dr. Magyary István parancsnok XV.

Csenki Imre alparancsnok XV.

Weisz József szakaszparancsnok XV.

Juhász István szakaszparancsnok X.

Lukács Pál szertáros X.

Rózsa Jenő titkár

Csontos László X.

Kiss Menyhért X.

Kiss Sándor XV.

Jobbágy Sándor XV.

Reinkopf Jenő XV.

Politzer Ferenc X.

I. Jobbágy Pál X.

Jobbágy József XV.

Jakab Pál

Borbély Miklós XV.

Weinstein Géza

Bobák József

Schwitzer Izidor

II. Jobbágy Pál

Varró János

Dencsik István

Sztanyek József

Szücs János X.

Juhász István X.

Molnár Ferenc XV.

Szlovicsák Boldizsár

Cseri János XV.

Kiss Pál X.

Gyón

Garzó Sándor parancsnok, közigazgatási tűzoltói tanfolyamot végzett

Klinger Sándor alparancsnok 

Martinkó Géza segédtiszt

Harsányi Sándor szakaszparancsnok

Harsányi Mihály szakaszparancsnok

Kiripoczky József szertáros

Kiripoczky László szertáros

Pogoriczky Pál

Kancsár József

Kozma Mihály

Kovács Ferenc

Guics Gábor

Szkurák Gáspár

Farkas József

Janicsák István

Szluka Pál

Daru Sándor

Farkas Mihály

Tóth Béni

Janicsák József

Jóri István

Vitvindisch István

Fehér Imre

Potoczki István

Szekeres Pál

Dovi Sándor

Blaskó János

Balog János

László István

Dancziger Miksa

Lajosmizse

Scultéty Gyula parancsnok

Bánó Sándor alparancsnok

Tormási Ferenc szertáros

Czigány Mihály

Pető Mihály

Pallaga Ferenc

Homoki László

Kovács István

Orbán János

Bona László

Ócsa

Balassa Jenő parancsnok, országos tűzoltó tanfolyamot végzett

Bán Miksa alparancsnok 

Régner Lipót szakaszparancsnok

Kalmár János szakaszparancsnok

Bozlik István segédtiszt

ifj. Balázs András

Bán János

Bulovszky Károly

Batár István

Nagy Miklós

Nagy Lajos

Orosz János

Oláh József

Pátkai Béni

Reiszki György

Szabó László

Szabó A. Pál

Bukodi János

Czibula András

Csontos Lipót

Cserna Imre

Faragó Béni

Faragó András

K. Gál István

K. Gál Imre

Gál András

Garaguly Gyula

Kozási János

Konrád Antal

Lázár András

Lázár István

Mátyás András

Miklós István

Nagy István

Szűcs Pál

Szűcs János

Takácsi Pál

Tóth M. Béni

Tóth M. István

Tóth M. János

Tóth M. Mihály

Tóth M. Sándor

Varga János

Waschsmann János

Kánai István

Pap József

Németh István

Barkóczi Sándor

Tóth M. Bálint

Mátyás István

Mátyás Boldizsár

Bánszky József

Sári

Köteles István parancsnok

Balázs Gyula alparancsnok

Grusz Sándor szertáros

Suhajda István őrparancsnok

Brezony József karmester

Surgan Ferenc

Kecskés Lénárd

Pelikán Lénárd

Bózsik Sándor

Farkas Péter

Buncsák Miklós

Breznay Ferenc

Gemzsik János

Serfőző Pál

Kovács József

Kopasz Lukács

Halák Pál

Pucsinszki Bálint

Mráz Lénárd

Buncsák István

Danyis Gábor

Surgan József

Farkas Márton

Kovács Bálint

Witz Ignác

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községi kötelezett tűzoltóságai és azok vezetői (1909)

Bugyi

Kovács Gyula

Stein Márton

Kakucs

Szécsényi József

Peszéradacs

Geréby Pál

Geréby János

Mudrony Jenő

Milhoffer Sándor

Hinger Tivadar

Blau Mór

Beretvás Ferenc

Szécsény Bertalan

Becze Károly

Újhartyán

Pásztor Dániel

Arláth József

Táncolj, Törő! - avagy Törőcsik András Bugyin

Ma 65 éves Törőcsik András, az Újpesti Dózsa futballcsapat legendája, az újpesti Maradona. Háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes, az 1981-es France Football Aranylabda-szavazás 11. helyezettje.

A népszerű Törő 1997 februárjában Bugyin a sportbál egyik díszvendége volt, s élményeiről egy rövid kis írásban számolt be a Népszava 1997. február 25-i számában.

a cikk a képre kattintva (bal klikk > jobb klikk > kép megjelenítése) nagyítható, s olvasható