Egy gyógyszerész, aki nem bírta elvilselni a megaláztatást - a monori dr. Schulman Bódog története

Schulman Bódog 1881. december 7-én született Budapest VII. kerületében, a Király utca 61. szám alatt, Schulman Gyula (1849-1894) vasúti titkár és Mezei Karolina gyermekeként, izraelita családban. A szülők mindketten nagyváradi születésűek voltak. Apai nagyapja vélhetően Schulman Zsigmond sebészmester, aki az 1848/49-es szabadságharc alatt az 55. zászlóalj főorvosa volt.

Az apa, Schulman Gyula 1870. március 18-án kezdett el dolgozni a Magyar Királyi Államvasutaknál, s lett később a Tiszavidéki Vaspálya Társaság Üzleti Igazgatósága Titkárságának titkára. 1882-ben felügyelővé léptették elő. 1886 februárjában a főváros magánépítési bizottsága építési engedélyt adott Schulman Gyulának a VI. kerület Király utca 4021-1. számú ház kétemeletesre bővítésére. 1887-re már tagja volt a hivatalnoki felvételi-bizottságnak, s ott német nyelvből vizsgáztatott. A vasúttól 1890-ben ment nyugdíjba. Schulmann Gyula 1874 februárjában jegyezte el a szintén nagyváradi Mezei Karolinát. A családapa, Schulmann Gyula vesegyulladásban hunyt el 1894. április 28-án, 45 évesen a VI. kerület Király utca 94. szám alatti házában, s két nappal később temették el, Nagyváradon.

Schulman Bódog a nagyváradi premontrei főgimnáziumban kezdte a nyolcosztályos gimnáziumot, ám már Budapesten érettségizett. Azt követően gyógyszertári gyakornokként dolgozott Szabady János budapesti gyógyszertárában 1899. augusztus 20. és 1901. június 30. között. Ezt követően letette gyógyszerészi gyakornoki vizsgáját elégséges osztályzattal 1901. augusztus 28-án. A budapesti Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán már kitűnő eredménnyel tette le a gyógyszerészeti elővizsgát 1902. június 7-én, így egy évvel később, 1903. június 13-án az Orvostudományi Egyetemen a gyógyszerészi szigorlatát elvégezve esküt tett, s gyógyszerésszé avatták.

A monori Rákóczi patikát 1908 óta vezette, miután az alig egyéves gyógyszertárat az alapító, Hajtay Lajos eladta. A ’30-as évektől egy segédje volt, Antal József okleveles gyógyszerész. Az épület – a lakrésszel együtt – a Virág utca 17. szám alatt helyezkedett el, a Petőfi utcai kereszteződésnél. A gyógyszertár telefonszáma a 28-as volt.

a gyógyszertár épülete egy 1913-as kiadású, 1919-es keltezésű képeslapon (forrás: saját gyűjtemény)

hír a gyógyszertár átruházásáról (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) 

Schulman Bódog esküvőjét Monoron tartották 1915. október 14-én, amikor feleségül vette Wendl Karolina izraelita vallású tanítónőt (szülei: Wendl Ferenc és Chivrani Aurélia). Esküvői tanúnak a település két prominens személyét kérték fel: az egyikőjük dr. Dabasi (született: Blau) Ödön járási főorvos, tb megyei főorvos, önkéntes tűzoltóparancsnok és a monori Vöröskereszt-fiók alapítója, aki egy Fuchs-lányt vett feleségül, így került Monorra; a másik tanú pedig Huppert Gyula volt, az 1862-ben alapított áruforgalmi vállalat tulajdonosa, aki közel 50 embernek adott munkát a településen.

A község életében is aktív szerepet játszott, hiszen a községi képviselőtestületnek tagja volt, a Monor-kerületi Hitelbenk Rt. felügyelőbizottsági tagjaként is dolgozott és sok kulturális egyesület munkájában is segédkezett.

dr. Schulman Bódog és felesége, Wendl Karolina fényképe (1917) (forrás: www.mozsa.hu)

dr. Schulman Bódog a gyógyszertárában (forrás: www.mozsa.hu)

a gyógyszertár egy 1917-es keltezésű képeslapon  (forrás: saját gyűjtemény)

A házaspárnak egy gyermeke, Schulman Edit Franciska született 1916. október 18-án, a monori Virág utca 17.-ben. A lány a budapesti állami Erzsébet Nőiskola Leánylíceumában tette le az érettségit 1934. június 7-én. Egy évvel később elkezdett dolgozni a családi patikában, s két évig volt édesapja segítségére (1935. október 1. és 1937. október 1. között). 1937. január 24-én feleségül ment Kardos László Istvánhoz Budapesten, ám két évvel később elváltak. 1940 júniusában „jó” eredménnyel tette le a gyógyszerészgyakornoki vizsgát.

a gyógyszertár receptborítékja  (forrás: saját gyűjtemény)

egy patikai recept, a gyógyszertár pecsétjével  (forrás: saját gyűjtemény)

Dr. Schulman Bódog 57 éves korában, tragikus körülmények között hunyt el 1939. augusztus 27-én reggel, a halál oka: ciánkálival elkövetett önmérgezés. A gyógyszerészek körében mindig is „népszerű” volt az önmérgezés, mint az öngyilkosság egyik fajtája; a patikában ugyanis ehhez adottak voltak a feltételek. Az 1939-ben életbe lépett II. zsidótörvényben hatályba lépő korlátozásokat mélyen igazságtalannak tartotta Schulman, s nem látta a kiutat azokban a vészterhes időkben. Dr. Schulmant Monoron és környékén mindenki ismerte és szerette. Halála általános részvétet keltett. Temetése augusztus 29-én kedden délután volt. Dr. Pfeiffer Izsák főrabbi magas szárnyalású beszéddel búcsúztatta a halottat s kiemelte, hogy „magyar volt és magyar akart maradni”. "Hazájának szeretetére tanították ősei, apja és nagyapja, aki 48-as honvéd volt és ott küzdött Bem tábornok oldala mellett a szabadságáért. Ez a magyar lélek nem bírta elviselni azt a megaláztatást, amelyben legújabban része volt. Temetésén megjelent az egész község. Az egyesületek zászlóikkal vonultak ki, a lakosság ezrei adtak végtisztességet a tragikus sorsú gyógyszerésznek. A sírt teljesen eltakarta a sok koszorú és virág, amit a kegyelet és a szeretet hordott össze. Halálán mélységesen gyászba borult özvegye, lánya és nagyszámú rokonsága gyászolja. A Schulman gyógyszertár vezetését, melynek irányát Dr. Schulman becsületes, több évtizedes munkával szabta meg, hűséges segédje, a kedvelt és népszerű Antal József okleveles gyógyszerész vette át."

dr. Schulman Bódog halálhírét a Gyógyszerészi Szemle is megírta (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) 

Schulman Bódog halála után a patikának több kezelője is volt, míg az államosítás után Szélinger Jenő lett a felelős vezető. Schulman síremlékét sajnos nem találtam meg a monori izraelita temetőben. A gyógyszertár ma is a régi kereszteződésben üzemel, egy új épületben.

a patika épülete napjainkban  (forrás: saját fotó)