Egy-egy közösség legnagyobb megbecsülését jelzi, ha olyan valakiről nevez el közterületet vagy helyi intézményt, aki kötődik a településhez; vagy mert ott dolgozott, vagy mert onnan származik. Semmelweis-nap alkalmából a volt alsódabasi járás településeken kerestem ilyen települési gesztusokat, azaz helyi kötődésű egészségügyi dolgozókról elnevezett intézményt, utcát, szobrot. Érdekes módon a járás északi részén volt csak találtatom.
Dr. Magyary István (1836-1911)
Az Alsónémedin 1861 és 1911 között községi orvosként dolgozó Magyary megbecsültségét jól jelzi, hogy anno a képviselőtestület azzal utasította el a patikanyitást, hogy a gyógyszereladásból származó jövedelme ne essen ki a doktornak. Nevét utca őrzi Alsónémedin, igaz, neve tévesen i-vel írva, és a felirat nem utal a foglalkozására sem.
Dr. Abay Frigyes (1897-1972)
A Délvidékről származó Albusz-doktor 1927-ben került Bugyira és egészen 1969-ig dolgozott a faluban. A rendszerváltás után, 1996-ban kapott díszpolgári címet majd 1999-ben utcát neveztek el róla.
Dr. Rudnai Ilona (1929-2003)
A doktornő községi ösztöndíjasként került kapcsolatba Bugyival, ahol 1969 és 1984 között volt községi orvos, de később is helyettesített, így a betegektől sem szakadt el. 1999-ben kapott díszpolgári címet.
Dr. Halász Géza (1816-1888)
Az alsódabasi Halász-kastélyban született orvos Pesten dolgozott. 1881 és 1884 között a ráckevei kerület országgyűlési képviselője is volt. 1880-ban Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László síremlékének leleplezésekor beszédet mondott. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Nevét viseli a dabasi szakorvosi rendelőintézet, aminek bejáratánál látható domborműve is.
Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
A Kossuth-család 1838-ban Alsódabason találtak otthonra, miután Kossuth Lajost letartóztatták. A Törvényhatósági Tudósítások című lapot – amit a későbbi kormányzó szerkesztett – a hatóság betiltotta, Kossuth Lajost börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatással eltartó nélkül maradt a család így került Alsódabasra, ahol Zsuzsanna gondoskodott idős szüleiről. Kossuth Lajos 1849. április 16-án húgát a tábori kórházak főápolójának nevezte ki. A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésében együttműködött Flór Ferenccel, a Rókus Kórház igazgatójával. A Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította. Nevét őrzi Dabason az Érdi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium.
Dr. Lakos János (1900-1976)
Szegény földműves családban született Gyónon. 1925-ben avatták orvosdoktorrá. 1927-ben kezdett dolgozni magánorvosként Sáriban, majd 1932-ben alsódabasi körorvos lett, ezt a feladatát haláláig ellátta. 50 éves orvosi praxisából 48 kötődik Dabashoz. Nevét utca őrzi a településen.
Dr. Lelik Ferenc (1924-2015)
Az 1924-ben Erdélyben született Ferencet 1949-ben avatták doktorrá. 1964-ben került Dabasra, mint osztályvezető sebész szakfőorvos, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Tudományos tevékenysége is kiemelkedő, angolul, franciául, németül és románul is írt, olvasott és beszélt. 2008-ban kapott díszpolgári címet Dabason. Mellszobra a rendelőintézet előtt látható.
A fényképeket én készítettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése