A kecskeméti I. világháborús zsidó hősi halottak emléktáblája

"A kecskeméti zsidó hősök emlékét megörökítő emléktáblát 1923. július 1-jén leplezték le méltóságteljes gyászünnepély keretében az ottani izraelita nagytemplomban. Képviseltette magát a városi hatóság, a római katolikus, a református és az evangélikus egyház, a királyi járásbíróság, az ügyvédi kamara, a jogakadémia, a református főgimnázium, a városi felső kereskedelmi iskola, a pénzügyigazgatóság, a királyi tanfelügyelőség, a népiskolák igazgatósága, az állami kisegítő iskola, a kecskeméti ortodox izraelita hitközség, az izraelita nőegylet, a félegyházai izraelita hitközség és az ottani Chevra Kadisa.

Lovass László tanulónőképző intézeti zenetanár művészi kézzel előadott orgonaszáma után a vegyes nagykar Székely Jenő vezetésével elénekelte a Hiszekegyet, azután Laufer Izsó kántor szép énekszólója és a vegyes nagykar által előadott Siviszi következett. Dr. Borsodi József főrabbi hazafias hitről áthatolt hatalmas beszédben glorifikálta azt az önfeláldozó hazaszeretetet, mellyel fiaink vérüket feláldozták, végül egyenként megszólaltatta az egymás mellé elhelyezett 42 lobogó mécsest, mely az emléktáblán megörökített 42 hősi halott lelkét szimbolizálta. Él mole rachamim, papi áldás és Himnusz fejezte be az ünnepélyt. A gyászpompába öltöztetett templom belső falában elhelyezték s koszorúkkal díszítették fel a fekete márványtáblát.

A gyászünnepélyt egy harminctagú bizottság szervezte, Balog László szentegyleti és Sipos Miklós rendező bizottsági elnök irányításával."[1]

A zsinagógából – a templom funkciójának megváltozása miatt – 1966-ban a kecskeméti izraelita temető szertartástermének külső falára helyezték át a márványtáblát.

A szertartásterem épülete az izraelita temetőben (saját fénykép)

A hősi emléktábla a szertartásterem külső falán (saját fénykép)

Az emléktábla szövege:

AZ 1914-918. VILÁGHÁBORÚBAN
HŐSI HALÁLT HALT HITTESTVÉREINK ÖRÖK EMLÉKÉRE

TISZTEK:

ADLER JÓZSEF VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

ADLER NÁNDOR

CSÁNYI BÉLA

FEHÉR ÁRPÁD

FEHÉR JÓZSEF

FEKETE ISTVÁN

FEKETE KÁROLY

KOVÁCS JÓZSEF

KOVÁCS SÁNDOR

LUKÁCS ISTVÁN

STEIN MIKLÓS

ZEISLER SÁNDOR

 

GYALOGOSOK:

BALASSA HENRIK VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

BLAU JAKAB VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

BLAU JÓZSEF

CSILLAG BÉLA

FEHÉR ISTVÁN

FENYŐ LAJOS

FINDEL SIMON VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

FLEISCHER DEZSŐ

FRIED HERMANN VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

FEKETE IMRE VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

FUCHS JÓZSEF

GICHNER GÁBOR

HALMOS MIKLÓS

HALBREICH NÁTHÁN VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

KAPOLOVICS MÁTYÁS VIDÉKI, ITT ELTEMETVE

KLEIN ALADÁR

KŐRÖSI FERENC

KŐRÖSI ISTVÁN

MÁLIK MIHÁLY

LEITNER PÁL

SÁRKÖZI JÓZSEF

SÁRKÖZI MANÓ

SZABÓ LÁSZLÓ

WACHSBERG MÁRTON

ZEISLER ADOLF

BRAUN SÁNDOR

STEIN IMRE SZK.V.

 

EGYÉVES ÖNKÉNTESEK:

FEHÉR JENŐ

Z. HALÁSZ PÁL

DR. LÁSZLÓ IMRE

DR. POLLÁK ÁKOS

DR. RÓTH BÉLA

IDŐTLEN IDŐKIG ÁLLJON EZEN EMLÉK

HIRDESSE FÉNYESEN HŐSEINK NEVÉT

 

Két fénykép a hősi sírokról:

 

---

[1] Egyenlőség 1923. július 14-ei szám 8-9. oldalak (Hatvannégy a Tízezerből)

Egészségügyiek, akikről utcát, intézményt neveztek el vagy szobrot állítottak a volt alsódabasi járásban

Egy-egy közösség legnagyobb megbecsülését jelzi, ha olyan valakiről nevez el közterületet vagy helyi intézményt, aki kötődik a településhez; vagy mert ott dolgozott, vagy mert onnan származik. Semmelweis-nap alkalmából a volt alsódabasi járás településeken kerestem ilyen települési gesztusokat, azaz helyi kötődésű egészségügyi dolgozókról elnevezett intézményt, utcát, szobrot. Érdekes módon a járás északi részén volt csak találtatom.

Dr. Magyary István (1836-1911)

Az Alsónémedin 1861 és 1911 között községi orvosként dolgozó Magyary megbecsültségét jól jelzi, hogy anno a képviselőtestület azzal utasította el a patikanyitást, hogy a gyógyszereladásból származó jövedelme ne essen ki a doktornak. Nevét utca őrzi Alsónémedin, igaz, neve tévesen i-vel írva, és a felirat nem utal a foglalkozására sem.

Dr. Abay Frigyes (1897-1972)

A Délvidékről származó Albusz-doktor 1927-ben került Bugyira és egészen 1969-ig dolgozott a faluban. A rendszerváltás után, 1996-ban kapott díszpolgári címet majd 1999-ben utcát neveztek el róla.

Dr. Rudnai Ilona (1929-2003)

A doktornő községi ösztöndíjasként került kapcsolatba Bugyival, ahol 1969 és 1984 között volt községi orvos, de később is helyettesített, így a betegektől sem szakadt el. 1999-ben kapott díszpolgári címet.

Dr. Halász Géza (1816-1888)

Az alsódabasi Halász-kastélyban született orvos Pesten dolgozott. 1881 és 1884 között a ráckevei kerület országgyűlési képviselője is volt. 1880-ban Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László síremlékének leleplezésekor beszédet mondott. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Nevét viseli a dabasi szakorvosi rendelőintézet, aminek bejáratánál látható domborműve is.

Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)

A Kossuth-család 1838-ban Alsódabason találtak otthonra, miután Kossuth Lajost letartóztatták. A Törvényhatósági Tudósítások című lapot – amit a későbbi kormányzó szerkesztett – a hatóság betiltotta, Kossuth Lajost börtönbüntetésre ítélték. A letartóztatással eltartó nélkül maradt a család így került Alsódabasra, ahol Zsuzsanna gondoskodott idős szüleiről. Kossuth Lajos 1849. április 16-án húgát a tábori kórházak főápolójának nevezte ki. A honvédség egészségügyi szolgálatának megszervezésében együttműködött Flór Ferenccel, a Rókus Kórház igazgatójával. A Magyar Országgyűlés 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének napját a Magyar Ápolók Napjává nyilvánította. Nevét őrzi Dabason az Érdi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium.

Dr. Lakos János (1900-1976)

Szegény földműves családban született Gyónon. 1925-ben avatták orvosdoktorrá. 1927-ben kezdett dolgozni magánorvosként Sáriban, majd 1932-ben alsódabasi körorvos lett, ezt a feladatát haláláig ellátta. 50 éves orvosi praxisából 48 kötődik Dabashoz. Nevét utca őrzi a településen.

Dr. Lelik Ferenc (1924-2015)

Az 1924-ben Erdélyben született Ferencet 1949-ben avatták doktorrá. 1964-ben került Dabasra, mint osztályvezető sebész szakfőorvos, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Tudományos tevékenysége is kiemelkedő, angolul, franciául, németül és románul is írt, olvasott és beszélt. 2008-ban kapott díszpolgári címet Dabason. Mellszobra a rendelőintézet előtt látható.

A fényképeket én készítettem.

Kecskeméti vitézek csoportképe 1935-ből

Nemrég került a helytörténeti gyűjteményembe az alábbi, kartonra kasírozott csoportkép, amin 64 vitéz látható, számokkal beazonosítva. Az alkalom nem más, mint vitéz Török Gyula vitézi széktartó búcsúztatása volt. Vitéz Török Gyula őrnagyot, aki 12 évig volt a Délpestvármegyei Vitézi Szék széktartója, Budapestre helyezték az Országos Vitézi Székhez.

A fotó, alatta a feliratozás (saját gyűjtemény)

Az 1935. május 10-ei, kecskeméti búcsúztatón vitéz nemes Kovács István székkapitány a vármegyei székkapitányság, vitéz Szathmáry Kálmán pedig a vármegyei társadalmi bizottság és a kecskeméti vitézek nevében mondott beszédet. Az ünnepség végén vitéz Török Gyula feleségének Matolcsy Anikó adott át virágcsokrot.

A csoportkép közelről (saját gyűjtemény)

A névsor (saját gyűjtemény)

Az 1939-es Vitézek albuma szerint 46-an éltek Kecskeméten a képen szereplők közül.