Dr. Enyedi György munkatábori levelezőlapja 1944-ből

Az alábbiakban bemutatok egy levelezőlapot, amit dr. Enyedi György írt a váci munkatáborból testvérének, Végh Gusztávné Enyedi Margitnak Budapestre. A címzett férje, Végh Gusztáv (1889-1973) és ükanyám, Végh Julianna (1866-1943) első unokatestvérek voltak. A lap kapcsán bemutatom, hogy milyen messzire is el lehet jutni egy családfa kapcsán térben és időben, s bukkanhat az ember különleges kapcsolódási pontokra, érdekességekre.

Az ősök:

Eisler Márk és felesége, Zweig Terézia (1835-1919) Simon fiuk születésekor Pesten, a mai VI. kerületi Révay utcában laktak. Szubert József kávés volt Szegeden feleségével, Menczel Emíliával (1836-1918), Zsófia lányuk születésekor.
Enyedi (Eisler) Simon (1864-1941) császári és királyi külügyminisztériumi osztálytanácsos (akit a II. osztályú polgári érdemkereszttel tüntettek ki) és Szubert Zsófia (1863-1930) gyermekei voltak: Anikó (1893-1963), Margit (1895-1971) és György (1905-1969).

A levelezőlap:

A levelezőlapot 1944. június 28-án adta fel dr. Enyedi György közérdekű munkaszolgálatos a váci munkatáborból, mint a 101/97 munkásszázad tagja. A levél „tipikus” háborús írás, a bizonytalanság, az aggódás mutatkozik meg rajta, mint ahogyan a frontról hazaírt lapokon is ez olvasható, akár az első, akár a második világháborúról beszélünk.

A feladó és a címzett:

Dr. Enyedi György Budapesten megkezdett zenei tanulmányait Zürichben, Hágában és Bécsben folytatta; Franz Schmidt tanítványaként a Hochschule für Musik hallgatója volt, és zeneszerzői és karmesteri diplomát szerzett (1929), a bécsi egyetemen filozófiai doktorátust nyert „Studien zur Psychologie der Wiederholung in der Musik” című disszertációjával (1931). 1932-től Berlinben alkalmi munkákból tartotta fenn magát, majd 1936-ban hazatért. 1938-ig a Pester Llyodnak írt kritikákat, emellett zongorakísérésekből, zeneoktatásból, korrepetálásból élt. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. 1945 őszén a Magyar Zeneművészek Szabad Szakszervezetének főtitkára lett. 1948-tól a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője, 1950-től művészeti igazgatója. 1953-tól az Országos Filharmónia művészeti vezetőjeként dolgozott.
Enyedi Margit első férje dr. Sebestyén Jenő (1884-?) ügyvéd volt, akivel Budapesten kötöttek házasságot 1916. december 31-én, majd 1921-ben felbontottak azt. Egy gyermekük született, Sebestyén Klára (1917-1991). Enyedi Margit 1924-ben újra férjhez ment, választottja ezúttal Végh Gusztáv festőművész, grafikus volt. Az új házasságból is egy gyermek született, Végh Péter Mihály (1926-2010).
A testvérek egy sírban, a Farkasréti temetőben nyugodnak.

Érdekességek:

Dr. Sebestyén Jenő testvérei közül kettőt a zene iránti rajongás jellemezte: Sebestyén Ede (1875-1950) újságíró, majd zenei szakíró volt, Ecker Teréziával 1909-ben kötött házassága válással végződött 1914-ben; Sebestyén Károly (1872-1945) - felesége Bak Hedvig (1872-1922) volt - eleinte középiskolai tanárként, majd színikritikusként, műfordítóként dolgozott, s 1928-30 között igazgatója a Színművészeti Akadémiának, ami a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem jogelődje. A Sebestyén-Bak házaspár egyik lánya, Magdolna (1899-?) egy operaénekeshez, dr. Pogány Ferenchez (1883-1946) ment feleségül, aki az első világháborúban harcolt, s 1920-ban tért haza az orosz hadifogságból, végül Buenos Airesben hunyt el; fiuk, György (1903-1989) Franciaországban lett (el)ismert karmester Georges Sébastian néven, ám már az 1923/24-es évadban is a híres Metropolitanben volt karmester-asszisztens New Yorkban.
Érdekesség továbbá, hogy Bak Hedvig édesapja, dr. Bak Izrael (1840-1894) az 1889/1890-es tanévben vallástanára volt Molnár (akkor még Neumann) Ferencnek, a Pál utcai fiúk szerzőjének a Lónyay utcai református gimnáziumban. Az ő apai nagyapja, Bak Hirs (1747-1842) pedig Szeged első rabbija volt.