Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc és Ócsa kapcsán szinte kivétel nélkül mindenki csak Halászy Károly történetét ismeri. A szomszédos Alsónémedi református iskolájának tanítóját Ócsán végezték ki 1849-ben, díszsírja a városi temetőben található. Az ócsai római katolikus egyházközség történetét kutatva találtam rá egy testvérpárra, akik Ócsán születtek, római katolikus vallásúak voltak, s tisztként harcoltak a szabadságharcban. Külön öröm számomra, hogy egyikük révén egy 1848/49-es honvédról még fényképeket is sikerült fellelni!
Nemes Kégl János és Farkas Éva 1806. január 8-án
kötöttek házasságot az akkor Alsónémedihez tartozó Felsőpakonyon. Összesen 17
gyermekük született, az elsőszülött Anna még Felsőpakonyban, a többi gyermek
már az Ócsához tartozó Alsópakonyban. Két testvér rövid élettörténete
következik.
Kégl Sándor ’48-as honvéd főhadnagy
Kégl Sándor 1825. február 5-én született az Ócsához
tartozó Alsópakonyban, Kégl János és Farkas Éva gyermekeként.
Kégl Sándor születési bejegyzése az egyházi anyakönyvben |
Ügyvédként dolgozott, majd a szabadságharcban 1848
decemberétől a Hadi Főtanoda hallgatója Pesten. 1849 januárjában a főtanodával
Balmazújvárosba, majd Csanádpalotára költözik. Májustól hadnagy, majd június
26-ától főhadnagy a Csanádon szerveződő 90. honvéd zászlóaljnál. A forradalom
bukása után, 1850. jan. 31-én besorozzák az 1. gyalogezredhez, ahonnan még az
év október 31-én 500 forintért kiváltja magát[1].
1860. június 14-én feleségül veszi nagyjeszeni
Jeszenszky Teréziát, aki 1894-ben hunyt el Szentkirálypusztán, s a peregi
családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
A házaspárnak öt gyermeke született, Mária, Sándor,
János, József és Teréz. A gyermekek közül hárman élték meg a felnőttkort, ám
családot egyikük sem alapított, így a Kégl-család ezen ága velük kihalt. Kégl
Sándor 1905. augusztus 14-én hunyt el, s Peregen, felesége mellé temették.
Kégl Sándor síremléke |
A Kégl-család sírboltja |
Kégl Sándorról tudjuk, hogy – gyermekeihez hasonlóan – ő is tanult, nyelveket aktívan használó,
a szellemi dolgok iránt is érdeklődést mutató ember volt, erről tanúskodik
Teréz lánya feljegyzése is, akivel angolul is beszélgettek otthon. Apaként támogatta
fia, Sándor
tudományos pálya iránti elkötelezettségét (akit orientalistaként a Magyar
Tudományos Akadémia levelező tagnak választott 1906-ban). Birtokainak központja
a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Áporka községhez közeli Pusztaszentkirályon
volt[2].
Kégl Sándor |
Kégl Sándor otthona teraszán |
Kégl Sándor idős korában |
Kégl József ’48-as honvéd
főhadnagy
Kégl József 1826. június 3-án született az Ócsához
tartozó Alsópakonyban, Kégl János és Farkas Éva gyermekeként.
Bátyjához hasonlóan ő is ügyvédi pályára lépett, majd
1848-ban a forradalom kitörése után augusztus-szeptemberben a pesti
Földváry-féle önkéntes zászlóalj altisztjeként részt vesz a délvidéki
harcokban. Október 19-től hadnagy a Szabolcs megyében szerveződő 43.
honvédzászlóaljnál, majd 1849. április 19-én főhadnagynak léptetik előre a
felső-magyarországi (IX.) hadtestben. 1850. jan. 21-én
Bécsben besorozzák – bátyjához hasonlóan – az 1. gyalogezredhez, s október
31-én pénzért ő is kiváltja magát[3].
A kutatásom jelenlegi állása szerint nőtlen volt,
halálának időpontja és helye ma még ismeretlen számomra.
Unokatestvérük, Kégl Ferenc
tüzérhadnagy az 1849. április 6-ai, győztes isaszegi csatában hunyt el.
„Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.”
A síremlékről és Kégl Sándorról
készült fényképeket az MTA egyik aloldaláról
használtam fel, az anyakönyvi bejegyzések a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár
adatbázisából, míg a gyászjelentések az Országos Széchényi Könyvtár
gyűjteményéből vannak.
[1] Bona
Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara – Kégl Sándor szócikk https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/hadnagyok-es-fohadnagyok-az-184849-evi-szabadsagharcban-2/k-D7B/kegl-sandor-E46/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfQm9uYV8xIl19LCAicXVlcnkiOiAiYWxzXHUwMGYzblx1MDBlOW1lZGkifQ