2020. március 29., vasárnap

Ócsai katolikus tisztek a Kossuth-szabadságharcban, avagy a Kégl-fivérek története


Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc és Ócsa kapcsán szinte kivétel nélkül mindenki csak Halászy Károly történetét ismeri. A szomszédos Alsónémedi református iskolájának tanítóját Ócsán végezték ki 1849-ben, díszsírja a városi temetőben található. Az ócsai római katolikus egyházközség történetét kutatva találtam rá egy testvérpárra, akik Ócsán születtek, római katolikus vallásúak voltak, s tisztként harcoltak a szabadságharcban. Külön öröm számomra, hogy egyikük révén egy 1848/49-es honvédról még fényképeket is sikerült fellelni!

Nemes Kégl János és Farkas Éva 1806. január 8-án kötöttek házasságot az akkor Alsónémedihez tartozó Felsőpakonyon. Összesen 17 gyermekük született, az elsőszülött Anna még Felsőpakonyban, a többi gyermek már az Ócsához tartozó Alsópakonyban. Két testvér rövid élettörténete következik.

1848-as katonai viseletek


Kégl Sándor ’48-as honvéd főhadnagy

Kégl Sándor 1825. február 5-én született az Ócsához tartozó Alsópakonyban, Kégl János és Farkas Éva gyermekeként.


Kégl Sándor születési bejegyzése az egyházi anyakönyvben

Ügyvédként dolgozott, majd a szabadságharcban 1848 decemberétől a Hadi Főtanoda hallgatója Pesten. 1849 januárjában a főtanodával Balmazújvárosba, majd Csanádpalotára költözik. Májustól hadnagy, majd június 26-ától főhadnagy a Csanádon szerveződő 90. honvéd zászlóaljnál. A forradalom bukása után, 1850. jan. 31-én besorozzák az 1. gyalogezredhez, ahonnan még az év október 31-én 500 forintért kiváltja magát[1].
1860. június 14-én feleségül veszi nagyjeszeni Jeszenszky Teréziát, aki 1894-ben hunyt el Szentkirálypusztán, s a peregi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Kégl Sándor és Jeszenszky Terézia házassági bejegyzése a bugyi római katolikus anyakönyvben
 
Kégl Sándorné Jeszenszky Terézia gyászjelentése (1894)

A házaspárnak öt gyermeke született, Mária, Sándor, János, József és Teréz. A gyermekek közül hárman élték meg a felnőttkort, ám családot egyikük sem alapított, így a Kégl-család ezen ága velük kihalt. Kégl Sándor 1905. augusztus 14-én hunyt el, s Peregen, felesége mellé temették.

Kégl Sándor halotti bejegyzése a peregi római katolikus anyakönyvben

Kégl Sándor síremléke


A Kégl-család sírboltja


Kégl Sándorról tudjuk, hogy – gyermekeihez hasonlóan – ő is tanult, nyelveket aktívan használó, a szellemi dolgok iránt is érdeklődést mutató ember volt, erről tanúskodik Teréz lánya feljegyzése is, akivel angolul is beszélgettek otthon. Apaként támogatta fia, Sándor tudományos pálya iránti elkötelezettségét (akit orientalistaként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagnak választott 1906-ban). Birtokainak központja a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Áporka községhez közeli Pusztaszentkirályon volt[2].


Kégl Sándor

Kégl Sándor otthona teraszán

Kégl Sándor idős korában



Kégl József ’48-as honvéd főhadnagy

Kégl József 1826. június 3-án született az Ócsához tartozó Alsópakonyban, Kégl János és Farkas Éva gyermekeként.

Kégl József születési bejegyzése az egyházi anyakönyvben

Bátyjához hasonlóan ő is ügyvédi pályára lépett, majd 1848-ban a forradalom kitörése után augusztus-szeptemberben a pesti Földváry-féle önkéntes zászlóalj altisztjeként részt vesz a délvidéki harcokban. Október 19-től hadnagy a Szabolcs megyében szerveződő 43. honvédzászlóaljnál, majd 1849. április 19-én főhadnagynak léptetik előre a felső-magyarországi (IX.) hadtestben. 1850. jan. 21-én Bécsben besorozzák – bátyjához hasonlóan – az 1. gyalogezredhez, s október 31-én pénzért ő is kiváltja magát[3].
A kutatásom jelenlegi állása szerint nőtlen volt, halálának időpontja és helye ma még ismeretlen számomra.


Unokatestvérük, Kégl Ferenc tüzérhadnagy az 1849. április 6-ai, győztes isaszegi csatában hunyt el.


„Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.”




A síremlékről és Kégl Sándorról készült fényképeket az MTA egyik aloldaláról használtam fel, az anyakönyvi bejegyzések a Váci Püspöki és Káptalani Levéltár adatbázisából, míg a gyászjelentések az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből vannak.

 

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)