2021. január 22., péntek

135 éve született a tanácsköztársaság ócsai helyi vezetője, Karay Ambrus iskolaigazgató

Karay Ambrus 1886. január 22-én született Nagykőrösön, református családban. Édesapja Karay Mihály földműves (a világháború után városi képviselő), édesanyja Daru Lídia volt, a VII. kerület 125. számú házában laktak. A gimnázium IV. osztályát szülővárosában végezte el 1901-ben, majd megkezdte négyéves tanulmányát a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző-intézetben, ahol az 1904/05-ös tanévben végzett.


Karay Ambrus születési bejegyzése a nagykőrösi református anyakönyvből (forrás: familyserach.org)


A tanítói végzettségét megszerezve a tószegi református elemi iskolában kapott kántortanítói (igazgatói) állást. Itt a szerelem is rátalált, ugyanis 1907. november 19-én feleségül vette Földi Emmát (1886-1972), Földi Bálint és Szabó Lídia leányát. A házasságot nyilván siettette, hogy az ifjú ara már várandós volt első gyermekükkel, Karay Emmával (1908. január 14 – február 9.), aki azonban csupán három hétig élt.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Tószegről az 1909/10-es tanévre a szinyei állami elemi iskolához nevezte ki Karayt rendes tanítóvá[1]. A friss kinevezést egy gyors váltás követte, ugyanis egy hónappal később már a tőtösi állami elemi iskola tanítója lett[2]. Az 1912/13-as tanévre Tőtösről került a frissen alapított ócsai állami elemi iskolához[3] mint igazgató[4], Vitárius Margit tanítónővel együtt[5]. Az alsódabasi járásban a következő évben két új állami elemi iskolát is alapítottak: a Bugyihoz tartozó Alsódélegyházán egy, míg Lajosmizsén tizenkét tanerővel[6]. Állami elemi iskolára azért is volt szükség Ócsán, mert a lakossága dinamikusan növekedett, így a gyereklétszám is nőtt. Az egyházi elemi iskolák nem tudták jogilag kikényszeríti a diákok iskolába járását, egy állami azonban igen. (ezzel egyidőben az Ócsához tartozó Felsőpakony-pusztán is épült állami elemi népiskola balatoni Farkas László földbirtokos támogatásából)

 

Karay Ambrus családfája (saját kutatás)

Az első világháború idején szinte minden településen gyűjtéseket szerveztek a hadbavonultak, hadiárvák számára. Hasonló gyűjtéseket a környező településekről is tudunk (Alsónémedi, Bugyi), elsősorban a tanítók, jegyzők jártak élen a szervezésben. 1916-ban Karay is szervezett egyet, amiről az alábbi felhívás tette közzé Karay a Néptanítók Lapjában:

Az özvegyekért és árvákért.
— A magyar tanítósághoz. —

Gyűjtésünk eddigi eredménye: 154 526 korona 29 fillér


Az ócsai áll. el. népiskola tanítótestületének 1916. jan. 16-án tartott rendkívüli ülésén az elnök a következőket indítványozta:

Amikor rágondolunk a mi hős katonáinkra, akik óriási erőmegfeszítéssel küzdenek a hazáért, ezek között küzdő kartársainkra, szinte látni véljük a magyar tanítót a maga szerénységében, aki vérével is kész megpecsételni azt a nagy hazaszeretetet, amit tanítványai lelkébe csepegtetett, aki az iskolában és a harctéren egyforma lelkesedéssel küzd a nemzeti jobblétért! Különösen mélyen érint bennünket azon kartársak sorsa, akiknek kezéből az ellenség golyója, vagy a betegség kiütötte a fegyvert, akiknek talán hitvesei, árvái hiába várják haza a szerető szívet, nem érezhetik többé a hitvesi s
apai szeretetet, gondoljunk ezekre különösen, siessünk részt venni abban a segítésben, melynek célja letörölni a sírók könnyjeit, elviselhetőbbé tenni számukra az életet... ajánljunk fel mi is a f. évben havonkénti és személyenkénti bizonyos összeget a «Néptanítók Lapja» szerkesztősége által kezelt ilyen célú alap javára.

T. Szerkesztő úr! A fenti határozat értelmében a tantestület által a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái javára megajánlott összeg első részletét ma elküldöttem. Ezzel természetesen nem szűnik meg a szívünkhöz olyan közel álló ügy támogatása, az erre a célra tartandó hazafias előadásra nézve az előkészületeket már megtettük. Kegyeskednék küldeni gyűjtőívet, ha ugyan van, mert nem ismerem teljesen a mozgalmat, magam is csak nem régen szabadságoltattam katonáéktól, társadalmi úton is akarunk gyűjteni!

Koronázza siker Szerkesztő úr nemes fáradozását, Isten áldása legyen rajta!

Hazafias tisztelettel Karay Ambrus ig.-tanító.”[7]

Vélhetően családi érintettsége is közrejátszott a gyűjtés szervezésben, ugyanis öccsét, Karay Mihályt 1915-ben, mint sebesült katonát, a nagykőrösi hadikórházban ápolták[8]. 1918 nyarán aztán a fiatal testvér elhunyt, mint a császári és királyi 38. gyalogezred katonája[9], neve olvasható a nagykőrösi hősi emlékművön.

A világháború végén a termelést és a javak elosztását is központilag szabályozták. 1918-ban az alispán minden településen kinevezte a terményátvevő bizottságokat. Ócsán az elnök Gerber János, hatósági tagjai Régner Lipót és a három elemi iskola igazgatói lettek (Karay Ambrus, Folkmer Ferenc, Káldy Pál)[10].

1919. március 21-én jött létre hazánkban a tanácsköztársaság, melyben az ócsai direktórium elnöke Karay lett[11]. A dabasi járásban a szegényparasztság a napszámosokkal együtt relatív többséget alkotott a tanácsokban. Azonban a 2-10 kataszteri holddal rendelkező parasztok zömét is ehhez a kategóriához számíthatjuk. A középparasztság és a kisiparosság jelentős számú képviselete a tanácsok viszonylag széles tömegbázisát tükrözi. A gyári munkások különösen Ócsán jutottak erősebb képviselethez, azonban pusztán a munkásság viszonylagos jelentős képviselete a tanácsban még automatikusan nem biztosíthatta a tanács proletárvezetését.

Az ócsai tanács elnökévé Karay Ambrus állami elemi iskolai tanítót választották, alelnöknek G. Barizs János kisbirtokost, jegyzőnek Hencz Jánost. A tanács összesen 39 főből állt.

A Belügyi Népbiztosság politikai kiküldötte - Gerényi András - 1919. április 12-ei választási jelentésében közli Ócsáról, hogy bár a választás szabályszerűen folyt le, de az öttagú intéző bizottságba nem a proletárdiktatúra hívei kerültek, hanem a régi rend és a vagyonos rétegek képviselői. Karay Ambrus iskolaigazgató azelőtt munkapárti (Tisza-párt) agitátor volt, dr. Saskeőy József azelőtt járásbíró, G. Barizs Béni 30 holdas gazda, Szabó Lajos művezető és Mészáros József 70 holdas gazda[12].

A tanácsköztársaság alatt alakulóban volt a termelőszövetkezet gróf Károlyi László és balatoni Farkas László egykori birtokain, közel 5 000 holdon[13].

A tanácsköztársaság bukása (1919. augusztus 1.) után az alsódabasi járásban 134, a gyömrői járásban pedig 121 fő letartóztatásáról érkezett jelentés. A lajosmizsei direktórium két tagját a románok lőtték le a bevonulás alkalmával, a többit Kecskemétre szállították. Az ócsai munkástanács tagjait a budapesti gyűjtőfogházba vitték[14].

A vármegye közigazgatási bizottságának 1919. október 9-ei ülésén felhívást fogalmazott gróf Ráday Gedeon kormánybiztos, mint elnök, hogy jelentkezzen Karay a bizottság előtt vagy tartózkodási helyét írásban jelentse be[15].

Karay további sorsáról szinte semmit sem tudunk, csak annyi biztos, hogy igazgatói pozíciójáról leváltották.[16] Később vélhetően elítélték, mint a direktórium elnökét, s eltiltották hivatásától. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a második világháború végén, mint volt állami tanítót állami népiskolai állásába visszahelyezte tényleges szolgálatba az illetékes miniszter 1945-ben és a szolgálaton kívül töltött idejét is figyelembe véve egy magasabb fizetési fokozatba sorolták be. Ezzel egyidejűleg a betöltött szolgálati idő jogcímén nyugállományba helyezték[17].

Nyugdíjasként a Pedagógusok Szakszervezete nyugdíjas tagozatának titkára lett[18]. Az 1963-ban kiadott Kioltott fáklyák című könyvben két fejezetet is írt. A kötet a fehérterror idején elhunyt vagy meghurcolt tanítók/tanárok élettörténeteit mutatja be, két pályatársa életrajzát is Karay írta: Hegedűs Rezsőét és Nemes Gusztávét[19].

Karay Ambrus 1969. április 20-án hunyt el egy budapesti kórházban, ekkor feleségével a VII. kerületi Murányi utca 32. III./30. szám alatti lakásban laktak. Az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra, sírhelyének[20] megváltása 1994-ben lejárt[21], a sírkövet nem találtam meg. Első felesége, Földi Emma 1972. február 11-én hunyt el Budapesten, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben temették el, csak úgy, mint második feleségét, Kopp Vilmát is, aki 1975. november 18-án hagyta itt a földi létet.

 

Karay Ambrus gyászjelentése (forrás: OSZK)


Fényképet sajnos sem a nagykőrösi gimnáziumból, sem a tanítóképző intézetből nem tudtak nekem küldeni Karayról, az ócsai állami elemi iskoláról pedig csak olyan képeslapom van, ami már az 1929-ben átadott új épületet ábrázolja, így ezeket a képi anyagokat nem használ(hat)tam fel. A polgári anyakönyvi adatok felkutatásában nagy segítséget nyújtott a MACSE adatbázisa.



[1] Néptanítók Lapja 1909.09.02-ei szám 16. oldal

[2] Budapesti Közlöny 1909.10.21-ei szám 1. oldal

[3] A M. Kir. Kormány 1912. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv (1914) 164. oldal

[4] Budapesti Közlöny 1912.08.02-ai szám 5. oldal

[5] Hivatalos Közlöny 1912.08.01-jei szám 480. oldal

[6] A M. Kir. Kormány 1913. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv (1915) 152. oldal

[7] Néptanítók Lapja 1916.03.02-ai szám 2. oldal

[8] Veszteség lajstrom 1915.02.09-ei szám 22. oldal

[9] Veszteség lajstrom 1918.09.28-ai szám 28. oldal

[10] Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1918.06.27-ei szám 277. oldal

[11] Köznevelés 1961.03.07-ei szám 156. oldal

[12] Vígh Károly: Vörös Pest vármegye (1979) 74-75. oldal

[13] Vígh Károly: Vörös Pest vármegye (1979) 126. oldal

[14] Vígh Károly: Vörös Pest vármegye (1979) 187. oldal

[15] Budapesti Közlöny 1920.01.15-ei szám 2. oldal

[16] utódja az igazgatói székben Szüts Jenő, az ócsai plébános, Szűcs Gyula testvére lett

[17] Magyar Közlöny 1945.09.02-ai szám 2. oldal

[18] Magyar Hírlap 1969.04.24-ei szám 8. oldal

[19] Pedagógiai Szemle 1963/5. szám 472. oldal

[20] 46/0/1/21-22

[21] a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2020. október 25-ei e-mailje szerint

2021. január 2., szombat

225 éve született Bugyin Gaál Ágoston, az 1848/49-es szabadságharc őrnagya

 
Gaál (néhol Gáll) Ágoston 1796. január 2-án született Bugyin, nemes Gaál Antal és Nagy Terézia fiaként, római katolikus családban. Keresztszülei Kováts József és Jeszenszki Mária voltak. Gimnáziumot végzett, majd 1814-ben közvitézként kezdett a hadseregben szolgálni. 1843-ban főhadnagy a 10. Vilmos huszárezredben. Felesége volt Podhoránszky Anna.
 
Gaál Ágoston születési bejegyzése a bugyi római katolikus anyakönyvben
 
1848 októberében ezrede Magyarországon állomásozó felével csatlakozik a honvédsereghez és alszázados lesz október 7-én. Később századkapitány ezrede tartalék századánál. 1849. február 14-én Debrecenben, mint rokkantat őrnagyi címmel nyugalmazzák. Május 31-én Kiss Ernő, mint a hadügyminiszter helyettese, későbbi aradi vértanú, kinevezte Eperjes város térparancsnokává; itt született meg egyetlen gyermeke, aki apja után az Ágoston keresztnevet kapta. Életének további sorsa egyelőre ismeretlen, vélhetően vagy a szabadságharc végén vagy azt követően nem sokkal elhunyt.
 
a Közlönyben is szerepelt térparancsnoki kinevezése (jobb alsó sarok) forrás: Arcanum

Felesége azonban újra férjhez ment, Baumbach Adolf császári és királyi ezredeshez, s 1886-ban Pozsonyban elhunyt, ott is temették el.
 
Podhoránszky Anna gyászjelentése (forrás: OSZK)
 
Egyetlen gyermekük, Gaál Ágoston, mint mérnökkari százados 1883. december 26-án Szombathelyen feleségül vette Horváth Idát. Érdekes, hogy Ferenc József 1886-ban katonai érdemkereszttel tüntette ki az ifjabb Gaált a budapesti új lovassági laktanya építéséért, míg az idősebb Gaál még ellen harcolt a szabadságharcban. 1894-ben ezredessé léptették elő, majd 1898-ban ezredparancsnok lett a báró Mollinary 38. gyalogezrednél. 1905-ben már vezérőrnagy, s a Vaskorona-rend kitüntetés birtokosa.
Hasonló fordulatokra a XX. századi magyar történelemben is bőven találhatunk példát.