2022. január 20., csütörtök

A Bugyi-i Tejszövetkezet részvénye (1935)

Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ Részvénytársaságot (OMTK) 1922-ben alapította a Földművelési Minisztérium. Célja volt, hogy a háborús zűrzavarban tönkrement tejszövetkezeti hálózatot újjászervezze, az értékesítést, a termelést és a fogyasztást állami eszközökkel összehangolja. A dániai mintára tervezett szövetkezet rövidesen az ország legnagyobb tejipari vállalatává nőtte ki magát.

A vállalat a IX. kerületben, az Ipar utca 4.-ben nyitotta meg az első fővárosi telepét, napi 30 000 literre méretezve. 1928 májusában megvették a Magyar Gazdák telepét a Horthy Miklós út 119-121. alatt (ma Bartók Béla út) és itt már naponta 100 000 liter tejet is fel tudtak dolgozni. Termeltek palackozott üveges tejet, kannatejet, hab- és kávétejszínt, joghurtot, tejfelt, túrót, tea- és csemegevajat is. 1932-ben már a sok ezer nagy-, közép-, és kisbirtokos tejszövetkezeten belül termelt éves 60 millió liter tejet értékesített a központ.

Az OMTK három pilléren állt: szövetkezeti tulajdonrésszel rendelkező nagybirtokos, közép- és kisbirtokos tehenészetek állították elő az alapanyagot. A tejet a legkorszerűbben felszerelt üzemekben dolgozták fel és állították elő a termékeket és a fogyasztóhoz részben a saját fiókhálózaton, valamint a Hangya Szövetkezet üzletein keresztül juttatták el a jó minőségű termékeket. Bugyihoz legközelebb Pestszenterzsébeten egy, Kispesten három fióküzlet állt a fogyasztók rendelkezésére.

A bugyi gazdák is megszervezték a saját szövetkezetüket, a Bugyi-i Tejszövetkezetet. Az 1933. május 25-ei alakuló közgyűlésen elfogadták a szövetkezet célját, ami nem volt más, mint a „tej- és egyéb gazdasági termékek feldolgozása és legelőnyösebb értékesítése, az ezek előállításához szükséges anyagok, gépek, és eszközök beszerzése, a tejtermelés előmozdítása és ez által tagjai anyagi helyzetének javítása.

A tagok üzletrészt vásárolhattak 12 pengő értékben, amiről részvényt kaptak. A bugyi részvényt – is – a híres Pallas Nyomda nyomtatta. Az eddigi kutatásaimban más címletű részvényeket is találtam (2 pengő - Gyoma és Vidéke Tejszövetkezet, 10 pengő - Jászberényi Tejszövetkezet).

A Bugyi-i Tejszövetkezet részvénye

A részvényhez tartozó szelvényutalványok

Az igazgatóság 3-7 tagból állt, az első tagjai volt dr. Garay László, dr. Pajor Aladár, Kristóffy Endre, Sáska Kálmán és Holczmann Mihály.[1] Jól látszik, hogy a község prominens tagjai – a jegyző, nagygazdák – lettek a szövetkezet vezetői.

Az igazgatósági tagok idővel cserélődtek:

igazgatósági tagok

 

 

 

Garay László dr.

1933

1941

Kristóffy Endre

1933

1941

Holczmann Mihály

1933

1938

Pajor Aladár dr.

1933

1937

Sáska Kálmán

1933

1937

Sáska László id.

1937

1941

Albusz Frigyes dr.

1937

1941

Szalay János

1938

 

Fazekas Zsigmond

1938

 

Szadai László

1941

 

Szalay Gábor

1941

1942

Sáska László ifj.

1941

 

Szadai János

1941

 

A tejtermelés felfutásának több kiváltó oka is volt: a legelők, kaszálók méretei csökkentek és gyengült a minőségük is, ami kedvezett a takarmánynövény-termesztésnek. Az így termelt „felesleget” a magyar szürkemarháknál jobban tejelő, úgynevezett pirostarkák tartására fordították. Soroksárról milimárok (tejkereskedő asszonyok) járták a környező falvakat – így Bugyit is – és vásárolták fel a tejet. Skripecz Ágoston azonban saját Ford-T típusú autójával szállította a tejet a fővárosba.[2]

A szövetkezet utolsó ismert taglétszáma 1943 évvégi adat; ekkor 438-an tagja volt Bugyin[3].

1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá a szövetkezeteket. A kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára.



A részvényt tavaly kaptam ajándékba távoli rokonomtól, Szőke Kati nénitől, akinek édesapjáé, vitéz Szőke Rezsőé volt az értékpapír. A kutatási adatok megtalálásában nagy segítségemre volt az Arcanum Digitális Tudománytár.



[1] Központi Értesítő 1936. március 5-ei szám 176. oldal

[2] Czagányi László: Bugyi község története I. kötet (2000) 454. oldal

[3] Tejgazdasági Szemle 1944. szeptember 15-ei szám 8. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése