Az izraelitákra különösen jellemző volt, hogy előbb alapítottak iskolát, mint templomot, ennyire fontosnak tartották a jövő nemzedékeinek oktatását. Nem történt ez máshogyan az 1860-ban hitközséggé alakult[1] közösség életében sem Kiskunlacházán. Az iskolát 1884-ben alapították, maga az épület 1889-re lett kész[2], a zsinagóga azonban „csak” 1896-ra.
A második világháború borzalmas pusztítása nemcsak emberéletekben mérhető, hanem abban a kulturális pusztításban is, ami sok tárgyi értéket is veszni hagyott. Így volt ez Kiskunlacházán is – sajnos nagyon kevés levél- és könyvtári anyag áll rendelkezésünkre a helyi zsidóság történetéről. Jelen kis írásom a vélhetően egyetlen kiskunlacházi izraelita elemi tanító, Fehér (Weisz) Sámuel életét mutatja be.
Fehér (Weisz) Sámuel 1862. augusztus 9-én született a somogy megyei Iharoson Weisz Mátyás és Tausz Regina gyermekeként.
Fehér (Weisz) Sámuel születési bejegyzése a csurgói hitközség anyakönyvében - 20. sor (forrás: familysearch.org) |
Feleségül Dorner Annát (1865-1942), Dorner József és Reich Julianna lányát választotta. Hogy az oktatói végzettségét hol és mikor szerezte, sajnos nem találtam információt.
Hogy mikor került Weisz tanító Kiskunlacházára, biztosan nem tudjuk, vélhetően azonban a helyi egyházi iskola 1884-es alapításakor már a településen volt vagy éppen annak elindítására költözött oda. Első említése egy 1888-as újságcikkben van, miszerint tanítóként 3 forint 17 fillért adományozott a Gönczy-árvaházi alapra 1887-ben[3].
A Weisz-család első helyi anyakönyvi említése az egyházi születési anyakönyvben, fiuk világra jöttekor (forrás: familysearch.org) |
A házaspárnak három gyermeke született: a mindössze öt napot élt, így nevet nem kapott fiú (1891-1891), Julianna (1894-1944) és Márta (1897-1983). A tanító legkisebb gyermeke születése után, még 1897-ben változtatta vezetéknevüket Fehér-re. Ez a zsidók (és egyéb magyarországi nemzetiségek) asszimilációjának egy tipikus cselekedete volt.
Bizonyítvány a kiskunlacházai izraelita elemi népiskolából 1902-ben... (saját gyűjtemény) |
... rajta Fehér Sámuel aláírásával |
Ferenc József 1916-as halálakor gyászistentiszteletet tartottak a királyért a helyi zsinagógában, amin Fehér Sámuel tanító és dr. Krisháber Béla erzsébetfalvai rabbi mondtak gyászbeszédet.[4]
1918. január 13-án a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái javára műkedvelő előadást rendezett az izraelita felekezeti iskola, ami „úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült.” A tiszta jövedelem 883 korona és 42 fillér volt. Az előadás rendezésében nagy segítséget nyújtott a tanítónak Boltos Margit és Fehér Julianna.[5]
Fehér Sámuel névjegykártyája, rajta saját kezű jókívánsággal (saját gyűjtemény)
A világháború után, immáron 60 éves kora körül Fehér nyugalomba vonulhatott. Erre következtethetünk egy 1923-as hirdetésből. Ebben a kiskunlacházi izraelita hitközség hatosztályú elemi iskolája tanítót keresett – a pályázatokat dr. Kövesi Fülöp iskolaszéki elnöknek kellett benyújtani.[6] Hogy sikerült-e betölteni a megüresedett tanítói állást, sajnos nem találtam bizonyítékot.
Nyugdíjas éveiben Fehérnek örömteli változások történtek: 1921-ben Julianna lánya ment feleségül a helyi születésű bádogoshoz, Weisz Lajoshoz (1882-1944), akik egy unokával, Weisz Irmával ajándékozták meg. Márta leánya 1930-ban a budapesti kereskedőt, Molnár Ernőt (1897-1944) választotta élete párjául és a fővárosba költözött.
Fehér Sámuel 1933. november 21-én, 71 évesen hunyt el tüdőgyulladásban Kiskunlacházán, a helyi izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírja ma is megtalálható. Felesége 3 évvel élte túl, Dorner Anna 1942. március 8-án hunyt el szívizomelfajulásban.
Fehér Sámuel sírja a kiskunlacházi zsidó temetőben (saját fotó) |
Haláluk után a leszármazottak még megélhették együtt, hogy az unoka, Weisz Irma (1923-?) feleségül megy a budapesti Szalai László (1914-1945) magántisztviselőhöz 1943-ban. Aztán a holokauszt szinte teljesen elpusztította a családot.
Fehér Sámuel idősebbik lánya és mindkét veje a II. világháború áldozatai lettek. Fiatalabb leánya, Fehér Márta és unokája, Weisz Irma azonban túlélték a holokausztot és megpróbáltak visszailleszkedni a normális életbe a fővárosban, már amennyire ez lehetséges volt egy ekkora trauma után...
A kutatásomhoz segítséget nyújtott az Arcanum Adatbázis, a családi adatok összeállítása pedig nem sikerült volna a MACSE adatbázisa és a familysearch.org nélkül.
[1] Dr. Patai József: Magyar zsidó almanach (1911) 263. oldal
[2] Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye II. kötet (1910) 221. oldal
[3] Néptanítók Lapja 1888. február 18-ai szám 111. oldal
[4] Pesti Napló 1916. december 7-ei szám 11. oldal
[5] Néptanítók Lapja 1918. február 7-ei szám 8-9. oldal
[6] Néptanítók Lapja 1923. október 1-jei szám 38. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése