A családi iratok, levelezések sokkal többet mondanak, színesítik egy-egy ember élettörténetét, mint a hivatalos iratok. Ezért is örültem, mikor meg tudtam venni egy internetes árverésen egy Bugyin született, de aztán Budapesten élt izraelita vallású férfi, Tüchler József (1896-1979) irathagyatékának egy részét. Jelenleg az iratok feldolgozásánál tartok, így rajzolódott ki előttem testvérének szomorú, majd tragikus véget ért élete…
Tüchler Elemér 1889. október
30-án született Bugyin, Tüchler Mór (1851-1912) és Fleischer Sarolta
(1864-1941) középső gyermekeként. Az édesapa egy gazdag vállalkozó volt,
kocsmája, temetkezési cége volt a faluban. Első házasságából Szilárd fia
született (ő később az első világháborúban halt hősi halált), a felesége
azonban 1886-ban tüdőgyulladásban elhunyt. Mór fél évvel később újra oltár elé
állt és feleségül vette az apostagi származású Fleischer Saroltát. A házaspárnak
három fia született (Géza, Elemér, József). A gyermekek Bugyin végezték az
elemi iskolát. A legidősebb, Géza 1900-ban, mindössze 12 évesen elhunyt, sírja megtalálható a bugyi izraelita temetőben.
Írásom főszereplője, Elemér 1901-ben kezdte meg középfokú tanulmányait a Budapest székesfővárosi IX. kerületi községi polgári fiúiskolában[1]. Nem volt jó tanuló. Már az első osztály végén javítóvizsgát kellett tennie[2], majd a következő két tanévet is elégséges eredménnyel végezte[3],[4]. Ezután átiratkozott a Rőser János-féle nyilvános polgári iskolába[5]. A negyedik osztályt itt végezte 1905-ben, elégséges eredménnyel, egy tantárgyból javítóvizsgát kellett tennie. Bizonyítványából kitűnik, hogy átlagon felüli kézügyességgel rendelkezett, talán művészi tehetsége is volt. Elemér életének következő negyedszázadáról sajnos nem találtam információt.
 |
| Tüchler Elemér bizonyítványa a IV. polgári osztályról (saját gyűjtemény) |
Életének következő – szomorú – állomása volt, mikor a budapesti királyi törvényszék egy 1933-ban jogerőre emelkedett döntésében[6] gondnokság alá helyezte.
 |
| Újsághír Tüchler Elemér gondnokság alá helyezéséről (Arcanum Digitális Tudománytár) |
Vélhetően ezután egy egészségügyi intézetbe adta anyja és/vagy testvére. 1944-ben a gyöngyösi kórházban élte mindennapjait. 1944 júliusában már javában zajlott a vidéki zsidók deportálása, amikor sógornője, az akkor már egy budapesti csillagos házban élő Tüchler Józsefné Molnár Lívia levelet írt a gyöngyösi kórháznak, Elemér után érdeklődve. A kórház igazgatója július 4-i válaszlevelében leírta, hogy „Tüchler Elemér elmebeteget a zsidótörvény értelmében a helybeli rendőrkapitányság VI.8-án ismeretlen helyre szállította.” Elképzelhető, hogy már a deportálás során a vonatúton elhunyt vagy röviddel a haláltáborba érkezéskor.
 |
| A kórházi válaszlevél (saját gyűjtemény) |
 |
| A kórházi válaszlevél (saját gyűjtemény) |
Tüchler Elemér haláláról nem
találtam adatot sem a Yad Vashem, sem az USHMM internetes adatbázisában. Az ismert tények és körülmények alapján azonban kijelenthetjük, hogy biztosan elhunyt a holokauszt során.
[1] Az épület ma is az oktatást szolgálja, a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola működik benne.
[2] A Budapest székesfővárosi IX. kerületi községi polgári fiúiskola huszonkilencedik értesítője az 1901-1902. tanévről (1902) 7. oldal
[3]A Budapest székesfővárosi IX. kerületi községi polgári fiúiskola harmincadik értesítője az 1902-1903. tanévről (1903) 9. oldal
[4] A Budapest székesfővárosi IX. kerületi községi polgári fiúiskola harmincadik értesítője az 1903-1904. tanévről (1904) 15. oldal
[5] Az iskolaépületet azóta lebontották, ma egy modern irodaház van a helyén (VI. kerület, Aradi utca 10.)
[6] Budapesti Közlöny 1933. március 22-ei szám 10. oldal (Gondnokság)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése