A kéményseprők munkájának szabályozása sok-sok évszázadra nyúlik vissza. A XIX. század végén például nem dolgozhatott kéményseprőként akit gyújtogatásért vagy tűzvészokozásért már büntettek, vagy aki a hatóság előtt, mint iszákos volt ismeretes. A kéményseprő köteles volt a saját munkakerületében lakni s lakására – a település lakóinak tájékoztatására – címtáblát kifüggeszteni. Minden használatban lévő kéményt havonta kellett tisztítania, de azokat, amiket sűrűn használtak, kéthetente. Engedmény volt, hogy a községek külterületén lévő kéményeket az ingatlan tulajdonosai házilag is tisztíthatták.
Zalesák Ferenc kéményseprő mester számlája a felsődabasi állami iskolának |
A fenti számlát a(z akkor) felsődabasi kéményseprő mester, Zalesák Ferenc állította ki a helyi magyar királyi állami elemi iskolának 1916. január 10-én, az 1915. évi „kéménytisztogatásért”. A számlán láthatunk még egy illetékbélyeget, illetve két képet. A felsőn több ház, kémény és kéményseprő látható. Az alsón pedig Szent Flórián, a kéményseprők (és a tűzoltók) védőszentje. Kezében jelképei, a zászló és egy kézi dézsa, amiből egy égő házra önt vizet.
1905-ös feladású felsődabasi képeslap, alul az állami elemi iskola képével (forrás: saját gyűjtemény) |
De ki is volt Zalesák Ferenc?
Zalesák Ferenc 1865 körül született Zalesák Ágoston és Dobrovolszki Jozefa gyermekeként, római katolikus családban. Születési helyének és idejének pontos meghatározása még várat magára, ugyanis az esketési anyakönyvi bejegyzése szerint 1869-ben született Havriczban (Morvaország), a halotti bejegyzése szerint 1865-ben Radicskán (Morvaország), a választói névjegyzék szerint pedig Bródban (Kárpátalja).
1894. november 5-én, Sáriban vette feleségül a hat évvel idősebb, római katolikus vallású Kecskés Máriát. A házasság törvényesítette Mária 1893-ban, szintén Sáriban született fiát, Györgyöt.
Zalesák Ferenc és Kecskés Mária házassági bejegyzése a sári római katolikus egyházi anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
Zalesák 1894-től 36 évig volt az alsódabasi kerület kéményseprő mestere. Hozzá tartozott Gyón, Alsó- és Felsődabas, Sári, Újhartyán, Inárcs-Kakucs és Tatárszentgyörgy.
A házaspárnak egy közös gyermeke született, Franciska (1897-1966). 1902-ben a család már Felsődabason lakott. Felesége halála után újranősült Zalesák és a veresegyházi születésű, evangélikus vallású Huszárik Juliannával éltek együtt a Gróf Vay Sándor utca 15. szám alatti házukban.
1930. február 25-én hunyt el Zalesák Ferenc agyvérzésben, két nappal később temették el. Utána özvegye vitte tovább a kéményseprést egy üzletvezetővel és két segéddel.
Zalesák Ferenc halotti bejegyzése a gyóni római katolikus egyházi anyakönyvben (forrás: Váci Püspöki és Káptalani Levéltár) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése