Kerülhet-e a mennyországba egy felsődabasi római katolikus tanító, aki nem egyházi iskolában dolgozik?

A kérdés ma már megmosolyogtatja az embert, százötven évvel ezelőtt azonban nem volt ilyen egyszerű a helyzet. A helyi egyházi vezetők és az állami intézmények vezetői/dolgozói többször kerültek konfliktusba vallási témákban. Valami hasonló történhetett Felsődabason is 1878-ban. A részletek ennyi év távlatából már szinte felgöngyölíthetetlenek, információmorzsákat azonban találhatunk erről a szomorú esetről.

Történt ugyanis, hogy a felsődabasi községi elemi népiskola tanítója, Erős Imre mindössze 26 évesen, tüdővészben elhunyt 1878. augusztus 26-án, aki a tanítás mellett kántorként is szolgálta a helyi római katolikus közösséget.

Erős Imre halálozási bejegyzése a sári római katolikus halotti anyakönyvben - középső sor (forrás: familysearch.org)

A temetést Varga Antal káplán végezte, ami botrányba fulladt. A káplán ugyanis azt mondta prédikációjában, hogy Erősnek „csak egy bűne volt, az, hogy pogány vagyis községi iskolában tanított”.[1] Bár a tanító meggyónt a halála előtt, így ki akart békülni Istennel, de kérdés, hogy Isten megbocsátott-e neki – gondolkodott hangosan a káplán. A kijelentésre Cserna József 36 éves földbirtokos is felszólalt és azt mondta a gyászoló tömegnek, hogy ne hallgassanak a káplánra. Erre a jelenlévők nagy része elhagyta a gyászos udvart.[2] Ezután a káplánt nem látták szívesen Felsődabason, mert nagy tisztelet övezte a fiatal tanítót.

A Hon című lap írása a botrányos temetésről (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

Erős Imre két árvát hagyott maga után. Különösen fájó, hogy második gyermeke, Etelka csak halála után, október 7-én látta meg a napvilágot – és ugyanaz a Varga Antal káplán keresztelte, aki édesapját temette.

Erős Etelka születési bejegyzése a sári római katolikus keresztelési anyakönyvben - legalsó sor (forrás: familysearch.org)

Hogy a káplán tudatosan mondta-e ezeket a szavakat az elhunytra és egy korábbi konfliktus miatt volt problémás a viszonyuk vagy csak általánosan vélekedett így a nem katolikus iskolában tanító katolikusokról, nem tudjuk. Az egyházközség Historia Domusa nem is említi ezt a konfliktust, így csupán két újságcikkre hagyatkozhattunk…

A történet főszereplőinek rövid életrajzai

Erős Imre 1852. április 12-én született Kisvárdán, Erős Imre és Leffelholcz Eszter gyermekeként. Hogy mikor és hol szerezte meg tanítói végzettségét, nem tudjuk, de – a kor oktatási rendszerét ismerve – joggal feltételezzük, hogy már 18 éves kora után taníthatott. Feleségül Marton Teréziát vette, akitől két gyermeke született. A felsődabasi községi elemi iskolában tanított, és a templomban kántorként is dolgozott. Erős Imre tüdővészben hunyt el Felsődabason 1878. augusztus 26-án, a helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Erős Imre születési bejegyzése a kisvárdai római katolikus keresztelési anyakönyvben - középső sor (forrás: familysearch.org)

Varga Antal 1839. október 12-én született a Pozsony vármegyei Tósnyárasdon. A gimnáziumot Nagyszombatban, a teológiát Vácon végezte el; 1866. augusztus 12-én szentelték pappá. Tizennégy évig káplánkodott (köztük Felsődabason), majd 1880-ban lett Berkenye plébánosa. Ott is hunyt el 1885. április 3-án, vérfeloszlás[3] következtében.[4]

Varga Antal plébános halálozási bejegyzése a berkenyei római katolikus halotti anyakönyvben - középső sor (forrás: familysearch.org)

---

[1] Fővárosi Lapok 1878. szeptember 7-ei szám 998. oldal (Vidéki hírek)

[2] A Hon 1878. szeptember 6-ai szám 3. oldal (Közbotrány)

[3] üszögös orbánc

[4] Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (1917) 959. oldal