A szüret és a hozzá kapcsolódó mulatságok már évszázadok óta részei életünknek. A XVII. században például még a törvénykezést is beszüntették a szüret idejére. A bálok, az italozások azonban gyakran végződtek késeléssel, verekedéssel. Egy ilyen ócsai eset nagy sajtóvisszhangot váltott ki, ezt próbáltam rekonstruálni a fennmaradt újságcikkek alapján.
 |
| Korabeli szalagcímek (forrás: Arcanum Digitális Tudománytár) |
Ócsa környékén a sok homoki szőlőből olcsó és sok bort készítettek az 1920-as években. A korabeli újságok gyakran nevezték az ittenieket „borissza” embereknek, akik közt a vasárnapi kocsmázás gyakran végződött bicskázással.
1929-ben egy vasárnapi napon, szeptember 8-án tartották a szüreti mulatságot Ócsán. „A kora délutáni órákban már felvonultak a virággal, színes szalagokkal díszített szekerek az utcákon, rajtuk ünneplőbe öltözött lányok, feketébe feszítő legények, meg gyerekek. Volt néhány kocsi, amelyiken még jelmezes falubeli maskarák is szórakoztatták a szüreti ünnepségre készülődő népet, amelyik hangos nótaszó mellett járta végig az utcákat.” Kucsera Mihály nemrégiben renovált nagyvendéglője is feldíszítve várta a menetet. A felvonulók azonban nem értek oda este 7 órára, mert az egyik sarkon másik irányba mentek, téve így egy kis kerülőt. De érkeztek mások...
A négy Gacsal-fiú, Gombik József és még két legény lépett be a vendéglőbe. A faluban duhajnak, verekedősnek ismert társaság sört rendelt és leülve egy belső, vendégszobai asztalhoz beszélgettek egymással. Hamarosan belépett az ivóba a 22 éves ócsai földműves, Szarka Sándor. Gombik erre behívta az ismerős fiatalembert abba a terembe, ahol ők iszogattak. Mikor Szarka belépett, csak ő, Gacsal László és Gombik maradtak a teremben, a többiek kiléptek onnan. Gacsal ekkor felállt és tiszta erőből Szarka fejéhez vágta a söröspoharát, aki ettől vérző fejjel a földre rogyott. Ekkor azonban Gacsal és Gombik rugdalni kezdték a földön fekvő, tehetetlen, vérző Szarkát. A támadás zaját az utcán álló asszonyok meghallották, és az éppen ott lévő Szarka-édesanya beszaladt a kocsmároshoz, hogy segítsen a fiának. Ekkor Kucsera bement a vendégszobába és kihurcolta az udvarra az eszméletlen Szarkát, a két elkövetőt pedig kitessékelte a helyiségből. Ők átmentek a közeli Kánai-féle kocsmába, ahol már vártak rájuk a barátaik. Közben a sérült Szarkát szekéren hazaszállították.
 |
| N. Kánai János korabeli szikvízüvege, amit használ(hat)tak anno a Kánai-kocsmában is (forrás: saját gyűjtemény) |
Nem sokkal ezután megérkeztek a szüreti felvonulók Kucserához és megtöltötték a nagyvendéglőt, körülbelül kétszázan mulattak ott. A bejáratnál két önkéntes tűzoltó, egyébként gyári munkás – Barta József és Harsányi János – állt, mintha vártak volna valamire. Ekkor Barta Gacsal felé fordulva, aki egyébként az unokatestvére volt, annyit mondott, hogy „No, most már kezdhetjük!” Ezt meghallva a vendéglős Kucsera sejtette, hogy baj lesz, így betessékelte a mulatozókat a táncterembe. Elsőként egy Vellai József nevű fiatal gyári munkás akart kijönni a táncteremből az ivóba, ekkor azonban a két tűzoltó útját állva annyit mondott: „Innen nem megy ki senki!” és leteperték Vellait. Ez volt a jel.
Gacsal László karddal a kezében ordibálva vezényelte a társaságát és válogatás nélkül kaszabolta a mulatozni érkezett embereket. Kard azért volt Gacsalnál, mert huszár volt a hadseregben. A táncteremből egy szűk ajtón tudtak csak kimenni az addig békés ócsai legények, így könnyű prédái lehettek az őrjöngőknek. Repültek a székek, poharak, tányérok, a kilenctagú zenekar sem volt biztonságban. A verekedés és a szurkálások rengeteg sebesülést okoztak, pláne, hogy a lámpa is összetört a táncteremben, így félig-meddig sötétben hadakoztak a felek. A padlón patakban folyt a vér. Volt, akinek a száját hasította fel vagy az ujját vágta le a kés, de akadt olyan legény is, akinek szinte lógott a két kézfeje a sérüléstől. Mivel a csendőrök nem voltak a faluban – korábban egy külsős helyszínre hívták őket – a vérengzést nem volt, aki időben megállítsa. Mintegy két órán át folyt a vérengzés, mire este 9 órára be tudta zárni a kocsmát Kucsera. Újabb két óra telt el, mire megérkezett a helyszínre Gombos János főjegyző, a csendőrörs vezetője és az orvosok.
Öt életveszélyes sérültet még este a Szent János kórházba szállítottak. Az elkövetők közül Gombik József fej- és belső sérüléseket szenvedett, Gacsal László fején és hátán több késszúrást kapott, de a két budapesti munkás is súlyosan megsérült. A vétlen mulatozók közül Süki Józsefnek az egyik kezét amputálni kellett. Másnap még kilenc sérültet szállítottak a Szent István kórházba. A könnyebb sérülést szenvedők létszámát az újságok harminc és ötven közöttire tették.
A sérültek további sorsáról és a büntetőeljárás kimeneteléről nem találtam adatokat.
Korabeli források, amiket az Arcanum Digitális Tudománytáron értem el a cikkhez:
Esti Kurír
Friss Újság
Kecskemét és Vidéke
Kis Újság
Magyar Hírlap
Népszava
Pesti Hírlap
Soproni Hírlap
