Brust Béla 1888-ban született Tatárszentgyörgyön Brust Borbála gyermekeként, római katolikusnak keresztelték. Fiatal felnőttként Örkényben földművesként dolgozott, amikor 1912. május 8-án feleségül vette a helyi születésű Horváth Annát (1891-), Horváth Ferenc és Sponga Teréz leányát. Két fiuk született: Ferenc 1913. november 19-én, Béla pedig 1915. február 28-án [1]. Brust a háború előtti időszakban urasági kocsisként dolgozott. Hogy hol – Jemelkáéknél, Vogtéknál esetleg a pálóczi Horváth családnál –, ezt nem tudjuk.
 |
| A pálóczi Horváth kastély egy 1906 és 1912 közötti képeslapon (forrás: saját gyűjtemény) |
A világháború kitörésekor a magyar királyi 6. honvéd huszárezredbe vonult be, majd lett beteg 1914/15 fordulóján, ezért a budapesti egyetemi klinikán kezelték[2].
 |
| Hír Brust Béláról a Veszteséglistában (forrás: Arcanum Digitális Adattár) |
Vélhetően utána hazaengedték egy rövid szabadságra második gyermeke születésére. Később átvezényelték és tizedesként szolgált a magyar királyi I. honvéd gyalogezredben. A harcok során orosz fogságba esett. 1917 májusáig igen gyakran írt haza Brust, utána azonban már semmiféle értesítés nem jött tőle. Egy 1920-ban hazatért fogolytársa szerint ragályos betegségben hunyt el 1917-ben. Temetéséről így tett esküt az örkényi Fokk György az örkényi helyettes plébános, Lantos Lajos előtt 1920. október 24-én: „Én Fokk György esküszöm az egy élő Istenre, hogy én, mint orosz hadifogoly jelen voltam Brust Béla fogolytársam halálánál Petrosarosdkban[3] 1917. május 10-én. Többször láttam őt a koporsóban és többször meg is győződtem róla, hogy valóban az általam személyesen ismert Brust Béla fogolytársam fekszik holtan a koporsóban. Isten engem úgy segéljen!”[4]
 |
| Fokk György eskü alatt tett nyilatkozata Brust Béláról (forrás: VPKL) |
A holttányilvánítást az özvegy kezdeményezte, ugyanis házasságra kívánt lépni az alberti születésű, de örkényi földművessel, Venczel Józseffel. Mind az egyházi, mind a polgári holttányilvánítás megtörtént még 1920-ban[5]. Az egyházi házasságot 1920. november 11-én tartották. 1928-ban a házaspár már Örkénytáborban lakott, ahol a férj gulyásként dolgozott (a „település” akkor még közigazgatásilag Örkényhez tartozott, 1949-ben lett önálló falu Táborfalva néven). Tíz évvel később azonban már nem találjuk ott őket az összeírásokban.
Bruszt Béla özvegye az örkényi hősi emlékmű 1926-os felavatásakor még helyi lakos volt, ezért volt férje nevét felirattatta az emlékműre. Brust Béla szülőhelyén azonban nem olvashatjuk nevét a hősöket felsoroló emléktáblán. Legyen
áldott az emléke!
 |
| Az örkényi hősi emlékmű (forrás: saját fotó) |
 |
| Brus(z)t Béla neve az emléművön - bal oszlop, felülről a 9. név (forrás: saját fotó) |
[1] Brust
Béla házasságot kötött Tóth Máriával 1941. november 23-án.
[2] Veszteséglista
1915. január 11-ei szám 12. oldal.
[3] A
település mai nevét sajnos nem sikerült beazonosítani.
[4] Váci
Püspöki és Káptalani Levéltár (VPKL) 1. A Püspöki Hivatal iratai bm. Mortis declarationis 1. doboz
(1865-1922) 5289/1920 számú iratköteg.
[5] Bár a
polgári holttányilvánításának iratai nem maradtak fenn az ócsai királyi járásbíróság
iratai között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése