A részeges olimpikon, aki később adóellenőrnek állt

Wardener Iván, az MTK sztárja (forrás: Az Érdekes Újság 1915. október 3-ai szám 37. oldal)

Wardener Iván 1889. december 1-jén született az Alsó-Fehér vármegyei Marosújváron, báró Wardener Artúr (1859-1926) számvevőségi számtiszt és Dessewffy Ilona (1863-1943) gyermekeként, ötgyermekes családban.

Az elemi iskola négy osztálya után a gimnáziumi ötödik osztályt a tiszai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület eperjesi kollégiumában kezdte meg 1900 szeptemberében[1]. Egy tanévvel később már a város katolikus gimnáziumában folytatta tanulmányait[2]. Gyenge tanuló volt, a legtöbb tantárgyból bukás közeli eredményeket ért el. Egyedül testnevelésből szerzett mindig jelest. 1906-ban még csak a negyedik gimnáziumi osztályt végezte el, testnevelésen kívül minden tárgyból 3-as vagy 4-es lett[3] - akkoriban az osztályozás a mostani fordítottja volt, azaz 1-es jelentette a jelest.

A negyedik osztály után vélhetően abbahagyta a tanulmányait, mert 1906 októberében már a Kassai Athlétikai Club országos atlétikai versenyén lett harmadik helyezett magasugrásban 160 cm-rel, mint a KAC versenyzője[4].

1907 nyarán bejelentette Wardener, hogy a fővárosi versenyeken az MTK, míg a kassai versenyeken a Kassai AC tagjaként indul[5]. A budapesti csapatba Hertzka Rezső, az atléták vezetője csábította el, ahol igen aktív szervező is lett, hiszen megalapította a füleslabdacsapatot. Sportpályafutása elején a magasugrás mellett távolugróként, gerely- és füleslabdahajítóként is versenyzett.

1908-tól indult nyilvános, azaz nem diákversenyeken. Egy évvel később – Badenben – megnyerte a magasugrást 169 cm-rel, megszerezve első külföldi győzelmét. Még abban az évben Debrecenben 179 cm-es, míg Aradon 185 cm-es eredményt ért el. Ezt az eredményt azonban nem hitelesítette az atlétikai szövetség, mert a legyőzött bajnok, dr. Vadon Géza óvott, mondván, a báró még csak középiskoláskorú, így nem indulhatott volna a szeniorversenyen. Végül Wardener első helyezését elvették, s még rekordját sem hitelesítették, de ez Iván kedvét egyáltalán nem szegte.

Wardener ugrik (forrás:Atlétika 1982. október 1-jei szám 21. oldal)

1910-ben 180 cm-re javította a magyar ifjúsági rekordot, majd – diák létére – felnőtt magyar bajnok lett 181 cm-rel. Új egyéni rekordját, a 187 cm-t 1910 őszén ugrotta. 1911 tavaszán beteg lett, így nem tudta megvédeni országos bajnoki címét, „csupán” második lett, 177 cm-rel. Ősszel azonban már – immáron egészségesen – a BEAC nemzetközi versenyén 190 cm-es magyar rekordot ugrott.[6] Ezt követően egész Budapest – mármint a sportszerető közönség – róla beszélt.

Wardener és dr. Vadon Géza, mint nagy ellenfelek 1910-ben (forrás: Képes Sport 1941. január 28-ai szám 2. oldal)

A stockholmi olimpiára a szakvezetők a kiutazók lelkére kötötték, hogy vigyázzanak a báróra – ismerték életvitelét. Szerette az italozást, szerette a mulatságokat, „részeges bárónak” is nevezték. Megérkezve a svéd fővárosba, egyből a gyakorlópályára ment Wardener, ahol éppen az amerikaiak tréningeztek. Úgy, ahogy volt, félcipőben, zakóban, nyakkendőben, összegombolt kabátban átugrotta a 180 cm-t. A helyszínen lévő riporterek egyből rohantak, hogy táviratozhassák haza: új, nagy favoritja van a magasugrásnak.[7] Az elődöntőben a 180cm-es magasságot még átvitte, a döntőben azonban már nem jutott tovább a 183 cm-nél és végül 8. lett.[8] Ő maga az edzőt, Gerentsér Lászlót hibáztatta: "Egy pohár bort sem engedett innom ebédre a Laci bácsi! Ezért nem ment az ugrás délután!"[9] A magyar bajnokságon azonban nem talált legyőzőre, 1912 és 1914 között egyhuzamban háromszor is magyar bajnok lett.

Wardener, az 1913-es magyar bajnok egyik ugrása (forrás: Tolnai Világlapja 1913. június 22-ei szám 5. oldal)

Wardener, az 1914-es magyar bajnok (forrás: Tolnai Világlapja 1914. július 5-ei szám 8. oldal)

Egy érdekes és jellemző történt Wardener Ivánra. A báró 1913 szilveszter éjszakáján a New York kávéházban időzött, ahol a nagy ünneplés közben valaki viccesen megkérdezte tőle: „Mit ugranál ma éjjel?” Erre a báró: „Attól függ, mi lenne a díj?” Végül megegyeztek, ha 170 centit ugrik, akkor 10 üveg pezsgő várja vissza a New Yorkban. Az italtól már jókedvű társaság bérkocsin kiment a Hungária körútra, a gondnokkal kivitették a magasugró állványt, a báró pedig ünneplő ruhában, a tízcentis hóban, egy petróleum-lámpa fénye mellett átsuhant a 170 centi magas léc felett.[10]

A világháború azonban kettétörte Wardener sportkarrierjét. Bevonult katonának és végig a szolgálatot teljesített. Bár az 1915-ös hadibajnokságban elindult, meg kellett elégednie a 170 cm-rel és a második helyezéssel.[11] Mind ő, aki katonai kiképzésen volt, mind a győztes, Gáspár Jenő a MAC színiben, aki harctérről indult a versenyen, nagyon gyengén versenyeztek[12].

Wardener Iván az 1915-ös bajnokságon, jobb oldalt, katonaruhában (forrás: Az Érdekes Újság 1915. október 3-ai szám 37. oldal)

A háború után az édesapa, Wardener Artúr a trianoni döntés miatt elszakított országrészből Magyarországra menekült és pénzügyi főtanácsos lett Miskolcon[13]. Vélhetően itt kapott adóellenőri állást is Iván.

1925 nyarán Wardenert, mint forgalmi adóellenőrt Szombathelyre helyezték. A báró azt nyilatkozta, hogy újra tréningbe szeretne állni, s még abban az évben meg szeretné ugrani a 180 cm-t.[14] Azt, hogy a szombathelyi munkája mennyire volt tartós, nem tudjuk, de egy idő után visszakerülhetett Miskolcra. Talán 1926-ban, édesapja halála után, hogy az özvegy édesanyja támasza lehessen.

A bohém báró élete azonban nem tartott sokáig. 1930. július 15-én hunyt el a miskolci Erzsébet-kórházban, hosszú szenvedés után. Két nappal később a Mindszenti temetőben helyezték örök nyugalomra. Az MTK nevében Sáfrány Ferenc helyezte el a klub koszorúját a síremléken, melynek szalagján az volt olvasható: „Nagynevű bajnokának és rekorderének – a Magyar Testgyakorlók Köre”. Az MTK székházában nyolc napig lobogott a fekete zászló a báró úr emlékére.[15]

Legyen áldott az emléke!

A Nemzeti Sport is megemlékezett a többszörös magyar bajnok temetéséről

Az újságok, képek forrása az Arcanum Digitális Tudománytár.

---

[1] A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi collegiumának értesítője az 1900-1901. iskolai évről (1901) 74. oldal

[2] Az eperjesi kir. kath. főgymnasium 1901/1902. tanévi értesítője (1902) 70. oldal

[3] Az eperjesi királyi katholikus főgimnázium értesítője az 1905-6. iskolai évről (1906) 110. oldal

[4] Magyarország 1906. október 23-ai szám 16. oldal (A Kassai Athlétikai Club országos athletikai viadala)

[5] Nemzeti Sport 1907. július 28-ai szám 11. oldal (Hirdetmény)

[6] Sporthírlap 1930. július 17-ei szám 12. oldal (Wardener Iván báró)

[7] Sporthírlap 1930. július 19-ei szám 10. oldal (A báró)

[8] http://archiv.olimpia.hu/champdata/details/id/26709/ (2024. július 16-ai letöltés)

[9] Rejtő László: Kilenc klub krónikája (1969) 33-34. oldal

[10] Atlétika 1984. január 1-jei szám 20-21. oldal

[11] Pesti Hírlap 1915. szeptember 13-ai szám 9. oldal (Athletika)

[12] Pesti Hírlap 1915. szeptember 14-ei szám 17-18. oldal (Athletika)

[13] Magyar Jövő 1921. január 20-ai szám 3. oldal (Hírek)

[14] Sporthírlap 1925. július 7-ei szám 5. oldal (Wardener Iván)

[15] Sporthírlap 1930. július 17-ei szám 12. oldal (Wardener Iván báró)