 |
| Farkas Mátyás végrendeletének borítólapja (forrás: MNL PVL) |
A végrendelkezés célja ma sem más, mint volt az a XIX. század közepén: a végrendelkező vagyonának halála utáni rendezése, az utolsó akaratának rögzítése.
A sári lakosú öreg Farkas Mátyás meglepő dátumot választott végakaratának írásba foglalására; az év utolsó napját. Hogy erre egy előrehaladott betegség vagy egyéb tényező adott okot, ezt nem tudjuk. Hogy egy jómódú emberről van szó, azt bizonyítják a korábbi sári telekkönyvek is.
Az 1851-es telekkönyv[1] szerint házszomszédai voltak a sári jegyző és Zsolnai János. A ház fala rakott sár, a teteje nád. A házban volt egy szoba, két kamra, ugyanott „különfedél alatt” egy istálló és fészer, mindegyik középszerű állapotban. Az udvarral együtt a ház 1108 négyszögöl volt. A telekkönyv felsorolja még nemcsak a szérűs- és káposztáskert, a kaszálórét, a szőlő, valamint a kenderföld méreteit, hanem a telekszomszédokat is. (a házasságkötést is gyakran befolyásolta, hogy mikor kinek ki volt a telekszomszédja) Az április 5-ei telekkönyvi felmérést csak egy X-szel hitelesítette Farkas Mátyás, ugyanis írni nem tudott.
 |
| Az 1851-es sári telekkönyv egyik... |
 |
| ... és másik, ide vonatkozó oldala (forrás: MNL PVL) |
Az 1856-os telekkönyv[2] inkább csak a földbirtokok méretét sorolja fel, táblázatos formában.
 |
| Az 1856-os sári telekkönyv, Farkas Mátyásra vonatkozó oldala (forrás: MNL PVL) |
És ekkor el is érkeztünk 1856 utolsó napjához, amikor is Farkas Mátyás végrendelkezett. A végrendelet[3] szószerinti leirata:
Végrendelet
Mi alól írott az Egy élő Úr Isten nevében következő képen kivanom tenni:
1ör a Házamat 8ik f. a. a hozzá tartozó belsöségekkel, úgy pince ¾ telkemet a vélem lakó Mihály fiamnak hagyom.-
2or Minden lábas jószágomat u.m. lovaimat, ökreimet és disznaimat szinte Mihály fiamnak hagyom.-
3or Kata lányomnak férj Halengár Mihálynénak Tiz pengő ftot hagyok megjegyezvén hogy ezen leányomat már ezek előtt időszakonként lányképpen kifizettem.
4er György fiamnak, minek utána őt mind földbül, mind a lábas jószágokból, úgy a Házból is kifizettem – nékie ezúttal semmit se hagyok. .
5ör Istvány fiam szinte még életembe mindenbül kielégítve lévén nékie csak az egész szöllönek felét hagyom egyebet semmit.-
6or Egy tehenet Mihály fiam eladván sztmise áldozatokra forditsa .-
7or Minden adósságomat, úgy szinte a temetési költséget Mihály fiam köteles lésen viselni.
Kelt Sáriban Xber 31. 1856
elöttünk: ör. Farkas Mátyás X
Kis János bíró Sári lakos, és
Balog Mihály Esk. Egy ház gazda
Kurta Pál Esk.
Szabados János
név, és végrendelet író:
Székely Mihály
Jegyző
Jelen végrendelet kihirdetett
Felső Dabason April 6a 857
Mezei
 |
| A végrendelet teljes borítólapja (forrás: MNL PVL) |
 |
| A végrendelet első... |
 |
| ... és második oldala (forrás: MNL PVL) |
Miről ad nekünk információt ez a végrendelet?
Például arról, hogy Farkas Mátyás már özvegy volt 1856 végén, hiszen feleségét nem is említi az irat. Ezt a tényt erősíti meg egyébként a halotti bejegyzés is a sári római katolikus anyakönyvben.
Leszármazottai közül két fiát – Györgyöt és Istvánt – már kifizette, azaz házasságkötésukkor megkapták a nekik szánt örökséget; bár Istvánra örökségül hagyta egész szőlője felét. Ugyancsak kifizette Kata lányát a kiházasításkor, aki Halengár Mihály felesége lett; 10 pengő forintot azért rá is hagyott. A legtöbbet a vele lakó – s valószínűleg idős korára a neki legtöbbet segítő és még meg nem nősült – fiára, Mihályra hagyott: a településen a 8. számmal ellátott házát a hozzá tartozó belsőségekkel, minden lábas jószágát (lovakat, ökröket, disznókat). De kötelezettséget is hagyott Mihályra: az adósságait fizesse meg (érdekes és szokatlan, hogy nem sorolta fel az adósságait az apa), állja a temetési költségeket és egy tehén árából szentmisét kell mondatnia az elhunyt apáért.
A keltezésben olvasható Xber írásmód a decemberre utal, ami a latin decembris (tizedik hónap) szóból ered, ahol az X a 10-et jelenti, római számmal.
A végrendeletet öt személy előtt diktálta le Farkas Mihály: a tanúk voltak Kis János bíró, Balog Mihály és Kurta Pál esküdtek, valamint Szabados János. A végrendeletet és a végrendelkező nevét Székely Mihály (1819-1899) sári jegyző írta le. Farkas Mátyás írni nem tudott, ezt bizonyítja, hogy – egyrészt a jegyző volt a névírója, valamint – a neve mellé egy X-et írt. Bő 160 évvel ezelőtt ez a fajta írástudatlanság egyáltalán nem volt szokatlan, a földműveseknek nem nagyon volt alkalma „gyakorolniuk” az írást, sok esetben csak a nevüket tudták leírni – jelen esetben azt sem.
A halál időpontjának (1857. március 17.) megtalálását jelentősen megkönnyítette, hogy a végrendeletre felírták a kihirdetés időpontját (1857. április 6.), így egy nem sokkal az előtti dátumot kellett keresni a halotti anyakönyvben.
 |
| Farkas Mátyás halotti bejegyzése a sári római katolikus anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
A halálozási bejegyzés szerint 89 évesen, özvegyen hunyt el Farkas Mátyás. Földművesként dolgozott és a 8. számú házban lakott. Utolsó kenetet kapott még halála előtt és a halál okának az öregséget jegyezték be és két nappal a halál után, 1857. március 19-én temette el a sári plébános, Gyurcsák Ignác. Farkas Mátyás sírját a temetőben nem kerestem, de talán még ma is ott alussza örök álmát...
[1] MNL PVL IV. 165. C Telekkönyvek és földkönyvek 234. kötet
[2] MNL PVL IV. 165. C Telekkönyvek és földkönyvek 233. kötet
[3] MNL PVL IV. 77. Végrendeletek és alapítványok levéltári gyűjteménye a) Végrendeletek és alapítványok 386. iktatószámú végrendelet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése