Falu Tamás (1881-1977) költő talán a legismertebb ócsai, aki 2001 óta a település posztumusz díszpolgára is.
 |
| A Pesti Hírlap 1932. augusztus 20-i különszáma (forrás: Arcanum) |
Az 1881. november 10-én Kiskunfélegyházán született Markbreiter Lajos néven, Markbreiter Adolf kereskedő és Fuchs Laura fiaként, izraelita családban.
 |
| Markbreiter Lajos születési bejegyzése a kiskunfélegyházi izraelita anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
Az irodalom már egyetemista korába is érdekelte. Írói, költői pályája kezdetén még Balassa Lajosként publikálta írásait, majd első regény és első verseskötete után kezdte el használni a Falu Tamás írói álnevet. Életében kilenc verseskötete és tíz regénye mellett egy novellagyűjteménye is megjelent.
Egyik – kevésbé ismert – verse, ami (mondhatjuk), megmentette Falu Tamás életét
Még 1932-ben a Pesti Hírlap revíziós dalpályázatot írt ki azzal a nem titkolt céllal, hogy a leendő hazafias pályamű a nemzeti revízió himnusza legyen. A felhívásra több, mint háromezer pályázat érkezett. Közte volt Falu Tamás Magyar visszhang verse is, "Légrádió" jeligével.
A bírálóbizottság - József főherceg elnökletével – ezt a verset ítélte a legjobbnak az augusztus 6-i ülésén és szerette volna értesíteni a győztest. Amikor azonban a jeligés borítékot felbontották, nem egy név és egy cím, hanem egy többszörösen összehajtott lap került elő, rajta egy mondat: „Ismert nevű költő vagyok, majd jelentkezem.”. Csakhogy az újságban közzétett felhívásra nem jelentkezett senki három napig, mígnem a hírlap titkárságának telefonja nem kezdett el csörögni és egy izgatott női hang szólt bele: „Itt Falu Tamásné. Kérem, be akarom jelenteni, hogy az uram a „Légrádió” jeligéjű, Magyar visszhang című pályamű szerzője!”
De miért Bér Jolán, a feleség telefonált és nem a költő? A válasz egyszerű; Falu Tamás pár nappal korábban Lisszabonba utazott. Felesége hiába írta neki a leveleket, válasz nem érkezett az örömhírre. Aztán egyszer csak Nápolyból írt Falu a feleségének, hogy jelentkezzen a nevében a szerkesztőségnél. A költő ugyanis a francia Riviéráról induló hajón kapta meg a levelet és már az olasz városból adta fel válaszlevelét feleségének.
Augusztus 16-án hazatérve az utazásról, Falu személyesen ment be a szerkesztőségbe és elmondta a vers néhány sorát, hogy semmi kétség ne legyen, ő a nyertes pályamű szerzője és egyben az ezer pengős fődíj jogos tulajdonosa is. Falu pedig tovább dolgozott közjegyzőként Ócsán, miközben irodalmi pályáját is folytatta.
A vers – és a költővel készült – interjú a Pesti Hírlap augusztus 20-i számában jelent meg.
Falu Tamás: Magyar visszhang
Nem kell nekünk a más folyója,
Nem kell nekünk a mások bérce,
Csak magyar hegy és magyar róna,
Ahogy az Isten rég kimérte.
Nem kell nekünk idegen égbolt,
Egy porszeme sem a világnak,
Csak az kell, ami a miénk volt…
Igazságot Magyarországnak!
Szép határunk nem is határ volt,
Hanem Isten ölelő karja.
Helyette most egy szörnyű gyászfolt
Sötétlik az árva magyarra.
De ezt a gyászkövet letesszük,
Hallók hallják, lássák, kik látnak,
Vérünkkel a földgömbre festjük:
Igazságot Magyarországnak!
Szavunk, imánk keljen visszhangra,
Mely zúgva, hullámozva árad,
Határ határnak továbbadja,
Nép a népnek, haza hazának.
Csillag olvassza fénysugárba,
Mely zengő világűrbe vágtat,
Egész Mindenség ezt kiáltsa:Igazságot Magyarországnak!
 |
| A Pesti Hírlap 1932. augusztus 20-i különszáma (forrás: Arcanum) |
 |
| A Pesti Hírlap 1932. augusztus 20-i különszáma (forrás: Arcanum) |
És most ugorjunk egy kicsit az időben, egészen 1944-ig...
A II. világháború már tombol, mint ahogyan az állami zsidóüldözés is. 1944-ben Falu Tamás neve is rákerült a Sztójay-kormány sajtóügyi kormánybiztosának, Kolosváry-Borcsa Mihály által összeállított „ismert zsidó írók” névsorára, így a költő műveit is megsemmisítették. Falu már korábban áttért a római katolikus vallásra, ez azonban nem hatotta meg az akkori hatalmat...
 |
| Balassa Lajos 1943-ban írt levelezőlapjának elő-... |
 |
| ... és hátoldala (forrás: saját gyűjtemény) |
Az alsódabasi járásban mindössze ketten kaptak mentesítést a zsidótörvények hatálya alól. A bugyi Borsai Géza mellett Falu Tamás volt a másik. A mentesítés ügyében Teszáry László, az alsódabasi járás főszolgabírója járt el, aki 1944. július 10-én igazolta Mérey Lászlónak, a pest vármegyei főispánnak, hogy Balassa „nemzethűségi és politikai szempontból nem kifogásolható, a Kisfaludy és a Petőfi Társulatnak tagja. Falu Tamás álnév alatt ír.” Így Jaross Andor belügyminiszter (már egy hónappal korábban) mentesítette a költőt a zsidótörvények hatálya alól és elkerülte a gettósítást és a deportálást, túlélte a világháborút. Ehhez nagy valószínűséggel hozzájárult a revíziós dalpályázaton aratott győzelme és természetesen a Nagyrőcén tanúsított hazafias magatartása is, amikor megtagadta a hűségesküt a csehszlovák kormányra.
 |
| Telefonos feljegyzés a főispáni titkár által, melyben mentesítik Balassa Lajost a zsidótörvények alól (forrás: MNL PVL IV. 401. a) 81. doboz 252. iratköteg) |
Falu Tamás költő fenti versét sok szeretettel ajánlom figyelmébe minden ócsai kötődésű, irodalomkedvelőnek, aki szavalóversenyen indul. Meg úgy általában Mindenkinek!
Az írásomhoz felhasznált források:
MNL PVL IV. 401. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispán iratai a) Bizalmas iratok 81. doboz
Pesti Hírlap
www.wikipedia.org/wiki/Falu_Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése