 |
| Buszek László igazolványképe (forrás: saját gyűjtemény) |
Buszek László János 1872. június 24-én Bártfán született Buszek Lőrinc (1833-1898) pénzügyőri szemlész és Juhász Rozália (1853-?) elsőszülött gyermekeként, római katolikus családban[1].
 |
| Buszek László születési bejegyzése a bártfai római katolikus anyakönyvben az alsó sorban (forrás: familysearch.org) |
 |
| A Buszek-szülők házassági bejegyzése a bártfai római katolikus anyakönyvben (forrás: familysearch.org) |
László tanulóéveiről csupán annyit sikerült kideríteni, hogy középfokú tanulmányait (I-VII. osztályokat) 1883 és 1890 között a késmárki evangélikus kerületi líceumban végezte, az utolsó, VIII. osztályt azonban már a szabadkai közégi főgimnáziumban, s bár évet kellett ismételnie, a délvidéki városban érettségizett 1892-ben.
1892-ben állt állami szolgálatba, s édesapja[2] 1898-as gyászjelentéséből tudjuk, hogy Buszek László akkor magyar királyi főhadnagy szolgált.
 |
| Az apa, Buszek Lőrinc pénzügyőri biztos gyászjelentése (forrás: OSZK Gyászjelentés-gyűjtemény) |
A pénzügyőrség kötelékébe 1900 nyarán lépett be, amikor a pénzügyminiszter pénzügyőri biztossá nevezte ki Brassóba.[3] A brassóvidéki pénzügyőri kerület vezetői posztjáról a Brassó városi pénzügyőri kerület élére helyezte át a pénzügyminiszter 1902. január 1-jei hatállyal[4]. 1909 elején főbiztossá léptették elő[5]. Igyekezett a helyi politikai életbe is bekapcsolódni Buszek. Az 1910-ben megalakult Brassói Egységes Magyar Párt 24 tagú bizottságába ugyanis beválasztották[6].
Felvidéki
gyökereit sem felejtette el, amikor 1911 szeptemberében két öccse volt iskolája,
az eperjesi katolikus gimnázium felsősei két tanárukkal egy kilencnapos erdélyi
kiránduláson vettek részt és a Buszek-fivérek segítették a csoportot. A tanárok
beszámolója szerint „Buszek László magyar királyi pénzügyőri főbiztos,
Buszek Béla és Jenő öccseivel együtt a legmesszebb menő szívességgel látták el
a társaságot Brassóban, úgy, hogy állandó kísérőink voltak reggeltől estig;
nélkülök a városnak tömkelegében elforgácsolódott volna időnk, de buzgó
vezetésükkel kitűnően hasznosítottuk. Buszek főbiztos fürkésző figyelmének
élelmezésünk és lakásunk megszerzésében is érdeme van, amennyiben mindennek
jóságáért igen olcsó árat állapíttatott meg. A Buszek testvérek, mint
intézetünknek egykori tanítványai, más-más helyen voltak gondos kalauzai
csapatunknak: mi, mint vezetőtanárok egyrészt szívesen vettük fáradozásukat,
másrészt mint volt tanárjaik örültünk annak, hogy ők visszaemlékezvén egykori
intézetekre, a legnagyobb készséggel önzetlenül tesznek nekünk szolgálatot.”[7]
 |
| Buszek László államvasúti igazolványa I. (forrás: saját gyűjtemény) |
 |
| Buszek László államvasúti igazolványa II. (forrás: saját gyűjtemény) |
 |
| Buszek László államvasúti igazolványa III. (forrás: saját gyűjtemény) |
1914 nyarán kitört a világháború. A magyar királyi pénzügyőrség egyik első hősi halottja volt Buszek László az I. világháborúban, ugyanis 1914. szeptember 1-jén hunyt el, mint a 9. népfelkelő gyalogezred 5. századának főhadnagya[10]. A Pénzügyigazgatás szaklap így emlékezett Buszek Lászlóra: „Mély megilletődéssel értesültünk arról, hogy ismét elesett a harctéren a pénzügyőri tisztviselői karnak egy kiváló, derék tagja: Buszek László besztercei előadó főbiztos. Állami szolgálatának 23. évében hősként halt meg hazájáért és királyáért. Benne a besztercei pénzügyigazgatóság a jeles tisztviselőt, lapunk pedig egyik legrégibb barátját gyászolja.”[11]
Buszek László halálhíre a veszteségi lajstromban (forrás: Arcanum Digitális Adattár)
Neve megtalálható a ferencvárosi Mátyás utcai volt pénzügyőrségi laktanyában 1926-ban felavatott hősi emlékművön, így emléke is fennmarad!
 |
| A hősi halott pénzügyőrök ferencvárosi emléktáblája... (saját fotó) |
 |
| ... az első tábla középső oszlopában Buszek László nevével (saját fotó) |
Tisztelet a Hősöknek!
[1] https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-68R3-LCS?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6BNB-KPY8&action=view&cc=1554443&lang=hu&groupId=M96H-95G (2026. május 30-ai letöltés)
[2] Az édesapa 1896-ban vonult nyugdíjba pénzügyőri biztosként, 736 forinttal (In.: Magyar Tisztviselő 1896. október 31-ei szám 234. oldal – Nyugdíjasok.)
[3] Budapesti hírlap 1900. július 30-ai szám 7. oldal (Kinevezés.)
[4] Pénzügyi Közlöny 1902. január 10-ei szám 12. oldal (Áthelyezések.)
[5] Pesti Napló 1909. február 19-ei szám 21. oldal (Kivonat a hivatalos lapból.)
[6] Brassói Lapok 1910. december 2-ai szám 4. oldal (A Brassói Egységes Magyar Párt megalakulása.)
[7] Az eperjesi királyi katholikus főgimnázium értesítője az 1911-1912. iskolai évről (1912) 47. oldal
[8] Pénzügyi Közlöny 1913. szeptember 1-jei szám 1062. oldal (Áthelyezések.)
[9] Magyarország tiszti cím- és névtára (1914) 199. oldal
[10] Veszteség lajstrom 1915. február 11-ei 124. szám 4. oldal
[11] Pénzügyigazgatás 1915. január 1-jei szám 13. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése