 |
| Tablókép az ócsai római katolikus elemi iskola IV-VI. osztályos tanulóiról és tanítójukról az 1912/13-as tanévből (forrás: Ócsai Tájház) |
Szeptember elején ma is megtelnek az iskolák udvarai gyerekzsivajjal. Új füzetek, frissen hegyezett ceruzák, ismerős és új arcok, kisebb-nagyobb izgalom kíséri az első napokat. Több mint száz évvel ezelőtt sem lehetett ez egészen másként – még ha az akkori diákok mindennapjai nagyon különböztek is a mai gyerekekétől.
Az 1912/13-as tanévben készült fényképen az ócsai római katolikus elemi iskola IV–VI. osztályos tanulói sorakoznak tanítójuk, Egry Ferenc (1884-1960) körül. A sok komoly gyermekarc között valahol ott van dédapám, Viola Flórián (1901–1979) is. Igen, egyszerre három évfolyamot is tanított egy falusi tanító, ráadásul egy tanteremben!
Érdemes egy kicsit hosszabban nézni ezeket az arcokat. Vajon melyikük várta örömmel az iskolakezdést? Ki szeretett olvasni, számolni, felelni, és ki számolta inkább a perceket a tanítás végéig? Ki volt az osztály mókamestere, ki a legjobb tanuló, és ki kapott dorgálást, mert megint otthon felejtette a palatábláját vagy a könyvét? A fénykép ezt már nem árulja el. Csak egyetlen pillanatra megállította őket az időben.
A képen látható gyerekek számára az iskola sokszor egészen más világot jelentett, mint ma. Sokan közülük otthon is dolgoztak, segítettek a ház körül vagy a földeken, és a tanulásnak a mindennapi kötelességek mellett kellett helyet találni. Mégis ugyanúgy voltak barátságaik, csínytevéseik, sikereik és kudarcaik, mint a mai diákoknak.
Most, 114 évvel később, ismét elkezdődik egy tanév. A ruhák, a taneszközök és az iskola világa rengeteget változott. De szeptember első napjainak izgalma talán ugyanaz maradt. És egyszer majd a ma készülő osztályképeket is úgy nézik az utódok, ahogyan mi nézzük ma ezeket a régi ócsai diákokat: keresve bennük egy ismerős arcot, egy családtagot – és egy apró darabot a múltból.
De kik voltak a tanítók ebben a tanévben?
Egry Ferenc 1884. június 26-án született Egry Ferenc főjegyző és Závodszky Júlia fiaként Tiszaújfaluban (ma Tiszaalpár). 1904. december 29-étől Alsónémedin, mint segédjegyző is dolgozott, tanítói állása mellett. 1906. június 20-án szerezte meg elemi tanítói oklevelét a kolozsvári magyar királyi állami tanítóképző-intézetben. Ócsán 1907. szeptember 8-ától tanított. 1910. június 25-én Kispesten vette feleségül Bertalan Mária Anna Ottília tanítónőt[1]. 1913-ban született fia, Gyula (aki 1931-ben érettségizett a ceglédi magyar királyi állami Kossuth reálgimnáziumban, majd beiratkozott a kecskeméti jogakadémiára, ahol 1935-ben végbizonyítványt szerzett.) Az első világháborúban 1914 és 1918 között részt vett. 1921-ben került Ceglédre, ahol az I. kerületi Szent Imre központi római katolikus elemi iskola tanítója lett. A világháborúban elhunyt Sudik Gyula tanító helyére írtak ki pályázatot, melyre 15-en adtak be pályázatot. A 29 szavazatból 23-at Egry kapott. Állását csak azután foglalhatta el, hogy elődjét holttá nyilvánították.[2] Egry 1929-től iskolaigazgató lett Cegléden. Az alföldi városban a Katholikus Kör igazgatója és a Cecília Egylet háznagya volt[3]. A városban hunyt el 1960. december 5-én. Temetése Cegléden, a Kálvária temetőben volt, sírja már nem, de a sírhelye[4] megtalálható[5], jelenleg leánya és veje fekszik a sírban[6].
A fotó készítésekor tanítónő volt még Bertalan Mária is, aki 1889. május 25-én született Bertalan Béla állami elemi iskolai tanító és igazgató, valamint Pálossy Mária állami tanítónő lányaként Pusztaszentlőrincen, a Cséry-majorban. 1908. május 1-jén került Ócsára tanítónőnek. 1910. június 25-én Kispesten ment hozzá Egry Ferenc tanítóhoz. 1921-ig tanított Ócsán, majd Ceglédre költözött a család. 1923-ban vonult nyugdíjba, 920 korona rendes nyugdíjjal és a pótlékokkal[7]. 1970. január 2-án hunyt el Cegléden, férje mellé temették.
A harmadik tanító (a kántortanító) pedig a szintén tanítódinasztia leszármazott, Folkmer Ferenc volt. Ő 1872. február 26-án született Nagymegyeren Folkmer Mihály tanító és Köck Franciska fiaként. Középiskoláit Nyitrán, a tanítóképzőt Csurgón végezte 1891-ben[8]. Mint tanító Igalon, Fürön és Nagybárkányon működött, 1896-tól Ócsán tanított, ahol a kaszinó alelnöke, szövetkezeteknél vezető, Hangya alapító és igazgatósági tag (1921-1926), Alsónémedi Takarékpénztár Rt. felügyelőbizottsági tagja (1927-1931), az Alsónémedi-Ócsavidéki takarékpénztár Rt. intézőbizottsági tagja (1931), az Ócsai Hitelszövetkezet igazgatósági tagja (1902-1925) volt. Az első világháború alatt 1915-ben öt[9], míg 1917-ben húsz koronát adományozott a világháború tanító özvegyeinek és árváinak javára.[10] Felesége Böttger Ida (1876-1953) volt, akivel hat gyermeket neveltek fel, közülük többen is tanítói/tanára léptek: Frigyes tanár és tanügyi tanácsos lett, míg Ilona az ócsai polgári iskola tanáraként dolgozott. Folkmer Ferenc 1938. november 10-én elhunyt Ócsán, szívbénulás következtében, temetésére Ócsán került sor 12-én, sírja ma is látható.
Folkmer Ferenc és családja síremléke az ócsai temetőben (forrás: saját fotó 2019-ből)
[1] Kispest házassági polgári anyakönyv 1910/117. bejegyzés
[2] VPKL Ad Schola Cegléd 4333/1921
[3] KOLOFONT (1931) 410. oldal
[4] VI. parcella 2. sor 1423. sírhely
[5] Szecsődi Péter ceglédi plébános 2019. augusztus 6-i e-mailje
[6] Abonyi Ferenc ceglédi temetőőr 2019. augusztus 14-i MMS-üzenete
[7] Néptanítók Lapja 1923. május 1-jei szám 23. oldal
[8] KOMLÓSSY (1896) 72. oldal
[9] Pesti Hírlap 1915.01.03-i szám 10. oldal
[10] Néptanítók Lapja 1917.09.20-i szám 11. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése