220 éve hunyt el Etédi Sós Márton költő, Bugyi volt jegyzője

Az erdélyi Etéden született 1753 körül református nemesi családban. A korabeli anyakönyvek sajnos megsemmisültek, így születési bejegyzése elveszett az utókornak. A József nádort dicsőítő alkalmi versei mellett két népies elbeszélő költeménye jelent meg. 1790-től a budai nemesi főbandérium vezére volt, majd Magyar Gyász-ából (1792) Ihászi Imre írt Mohácsi veszedelem címen színpadi művet. Etédi első könyvét – halála után – másodszor is kiadták 1813-ban, ami a kötet népszerűségét jelzi. Műveit szerzőként többször csak monogrammal jelölte (E.S.M.). Kiadója nem volt más, mint nemes Landerer Mihály (1760-1807) nyomdája, akinek Lajos fia nyomta a 12 pont-ot és a Nemzeti dal-t 1848-ban.

 

Etédi Sós Márton első kiadott műve, a Magyar Gyász (1792), saját gyűjteményemből

Művei ezután sorra születnek: Örömre változott siralom (1795), Scytha király (1796), Kettős öröm (1797). Scytha király történetét Dömsödön írta, ahogy azt az előszóban is jelezte Etédi, így vélhetően ott dolgozott 1796-ig. Ezután 1797 és 1799 között már Bugyi jegyzője volt. 220 évvel ezelőtt, 1801. március 18-án hunyt el Bugyin, ott is temették el, mindössze 48 évet élt. Halálának oka: "hypoconaria"; ez vélhetően hypochromia lehet, mely talán vészes vérszegénységre utal. Sírja már sajnos nem megtalálható.

Etédi Sós Márton halotti bejegyzése a bugyi református halotti anyakönyvben (legalsó sor, forrás: familyserach.org)

A századforduló híres nyelvtudósa, Simonyi Zsigmond (1853-1919) egyik munkájában részletesen taglalta Kisfaludynak „Mohács“ című elégiáját s „Mohácsi dal“ című költeményét és kimutatta, hogy Etédi Sós Mártonnak költeménye és Baróti Szabó Dávid művei milyen hatással voltak Kisfaludyra. Etédit az irodalomtörténet a kor kisebb jelentőségű írói között tartja számon.

Ennek némileg - szerintem - ellent mond, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) aulájában lévő emléktáblán szerepel a neve. Ezen azokat sorolták fel, akiket anno gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) levélben keresett meg, hogy könyvükkel/könyveikkel támogassák egy nemzeti könyvtár alapítását. Az már egy másik történet, hogy az OSZK egyik későbbi főigazgatója bugyi kötődésű volt...

Folkmer Margit, az ócsai római katolikus elemi iskola első tanítónője és a Magyar Hiszekegy

A tanítói pálya, mint oly sok minden, nagyon sokáig csak a férfiak kiváltsága volt. A XIX. század utolsó harmadában nyílt meg a lehetőség a nők előtt is, hogy gyermekeket oktathassanak. Tanítónőnek legtöbbször olyan lányok tanultak, akiknek a családjukban akár az apjuk, akár egy fivérük tanító volt. Nem volt ez másként a Folkmer családban sem.

Folkmer Mihály nagymegyeri tanító és Köck Franciska házasságából legalább két gyermek született. Fiukat, Folkmer Ferencet 1896-ban választotta meg az iskolaszék ócsai kántortanítónak, ezt a tisztségét 1930-ig töltötte be. Húgát ő hívta tanítani a településre, ami azonban igen rövid kitérőnek bizonyult.

Folkmer Margit Aurélia 1876. április 15-én született Nagymegyeren. 1894. december 21-én szerzett kisdedóvónői képesítést Esztergomban. 1898 októberének elején az akkori ócsai tanító, Cseh István lemondott, s mivel senki sem pályázott az állásra, ezért az iskolaszék megengedte, hogy kisdedóvó tanfolyamot végzett is betöltheti az állást, s így megválasztják Folkmer Margitot, a kántortanító testvérét. A november 6-i ülésen Drien István plébános bejelentette, hogy Folkmer Margit már le is mondott a tanítói állásáról (vélhetően a közelgő esküvője miatt), így mindössze néhány napot, hetet tanít(hat)ott Ócsán. Folkmer 1899. február 1-jén kötött Pécsen házasságot Dulánszky Nándor Károly uradalmi ellenőrrel, Dulánszky Nándor pécsi püspök (1877-1896) unokaöccsével.

Folkmer Margit házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org)

Házasságukból két fiú és két lány született, azonban a fiatal férj 1908. június 5-én elhunyt mellhártyagyulladásban; az özvegy nem ment többé férjhez. 1956. július 15-én hunyt el Pécsen, ott is temették el.

Folkmer Margit gyászjelentése (forrás: OSZK)

 

Folkmer Margitról érdemes megemlítenünk, hogy családja összefüggésbe hozható a Magyar Hiszekegy szerzőjével, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénával. Egyik lányuk, Dulánszky Mária ugyanis Papp-Váry Endréhez ment férjhez, akinek sógornője volt a költőnő. A nemzeti imádságot - a két világháború között - minden iskolában, így Ócsán is, kifüggesztették.

A Magyar Hiszekegy (forrás: wikipedia.org)

1898-tól egészen az ócsai római katolikus elemi iskola 1948-as államosításáig mindössze három évig (1904-1907) hiányzott tanítónő a tanári karból.