220 éve hunyt el Etédi Sós Márton költő, Bugyi volt jegyzője

Az erdélyi Etéden született 1753 körül református nemesi családban. A korabeli anyakönyvek sajnos megsemmisültek, így születési bejegyzése elveszett az utókornak. A József nádort dicsőítő alkalmi versei mellett két népies elbeszélő költeménye jelent meg. 1790-től a budai nemesi főbandérium vezére volt, majd Magyar Gyász-ából (1792) Ihászi Imre írt Mohácsi veszedelem címen színpadi művet. Etédi első könyvét – halála után – másodszor is kiadták 1813-ban, ami a kötet népszerűségét jelzi. Műveit szerzőként többször csak monogrammal jelölte (E.S.M.). Kiadója nem volt más, mint nemes Landerer Mihály (1760-1807) nyomdája, akinek Lajos fia nyomta a 12 pont-ot és a Nemzeti dal-t 1848-ban.

 

Etédi Sós Márton első kiadott műve, a Magyar Gyász (1792), saját gyűjteményemből

Művei ezután sorra születnek: Örömre változott siralom (1795), Scytha király (1796), Kettős öröm (1797). Scytha király történetét Dömsödön írta, ahogy azt az előszóban is jelezte Etédi, így vélhetően ott dolgozott 1796-ig. Ezután 1797 és 1799 között már Bugyi jegyzője volt. 220 évvel ezelőtt, 1801. március 18-án hunyt el Bugyin, ott is temették el, mindössze 48 évet élt. Halálának oka: "hypoconaria"; ez vélhetően hypochromia lehet, mely talán vészes vérszegénységre utal. Sírja már sajnos nem megtalálható.

Etédi Sós Márton halotti bejegyzése a bugyi református halotti anyakönyvben (legalsó sor, forrás: familyserach.org)

A századforduló híres nyelvtudósa, Simonyi Zsigmond (1853-1919) egyik munkájában részletesen taglalta Kisfaludynak „Mohács“ című elégiáját s „Mohácsi dal“ című költeményét és kimutatta, hogy Etédi Sós Mártonnak költeménye és Baróti Szabó Dávid művei milyen hatással voltak Kisfaludyra. Etédit az irodalomtörténet a kor kisebb jelentőségű írói között tartja számon.

Ennek némileg - szerintem - ellent mond, hogy az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) aulájában lévő emléktáblán szerepel a neve. Ezen azokat sorolták fel, akiket anno gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) levélben keresett meg, hogy könyvükkel/könyveikkel támogassák egy nemzeti könyvtár alapítását. Az már egy másik történet, hogy az OSZK egyik későbbi főigazgatója bugyi kötődésű volt...