Folkmer Margit, az ócsai római katolikus elemi iskola első tanítónője és a Magyar Hiszekegy

A tanítói pálya, mint oly sok minden, nagyon sokáig csak a férfiak kiváltsága volt. A XIX. század utolsó harmadában nyílt meg a lehetőség a nők előtt is, hogy gyermekeket oktathassanak. Tanítónőnek legtöbbször olyan lányok tanultak, akiknek a családjukban akár az apjuk, akár egy fivérük tanító volt. Nem volt ez másként a Folkmer családban sem.

Folkmer Mihály nagymegyeri tanító és Köck Franciska házasságából legalább két gyermek született. Fiukat, Folkmer Ferencet 1896-ban választotta meg az iskolaszék ócsai kántortanítónak, ezt a tisztségét 1930-ig töltötte be. Húgát ő hívta tanítani a településre, ami azonban igen rövid kitérőnek bizonyult.

Folkmer Margit Aurélia 1876. április 15-én született Nagymegyeren. 1894. december 21-én szerzett kisdedóvónői képesítést Esztergomban. 1898 októberének elején az akkori ócsai tanító, Cseh István lemondott, s mivel senki sem pályázott az állásra, ezért az iskolaszék megengedte, hogy kisdedóvó tanfolyamot végzett is betöltheti az állást, s így megválasztják Folkmer Margitot, a kántortanító testvérét. A november 6-i ülésen Drien István plébános bejelentette, hogy Folkmer Margit már le is mondott a tanítói állásáról (vélhetően a közelgő esküvője miatt), így mindössze néhány napot, hetet tanít(hat)ott Ócsán. Folkmer 1899. február 1-jén kötött Pécsen házasságot Dulánszky Nándor Károly uradalmi ellenőrrel, Dulánszky Nándor pécsi püspök (1877-1896) unokaöccsével.

Folkmer Margit házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org)

Házasságukból két fiú és két lány született, azonban a fiatal férj 1908. június 5-én elhunyt mellhártyagyulladásban; az özvegy nem ment többé férjhez. 1956. július 15-én hunyt el Pécsen, ott is temették el.

Folkmer Margit gyászjelentése (forrás: OSZK)

 

Folkmer Margitról érdemes megemlítenünk, hogy családja összefüggésbe hozható a Magyar Hiszekegy szerzőjével, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szerénával. Egyik lányuk, Dulánszky Mária ugyanis Papp-Váry Endréhez ment férjhez, akinek sógornője volt a költőnő. A nemzeti imádságot - a két világháború között - minden iskolában, így Ócsán is, kifüggesztették.

A Magyar Hiszekegy (forrás: wikipedia.org)

1898-tól egészen az ócsai római katolikus elemi iskola 1948-as államosításáig mindössze három évig (1904-1907) hiányzott tanítónő a tanári karból.