Dr. Fillencz Károly, aki Dunaharasztiból indulva lett osztályvezető főorvos és nevét botlatókő jelzi volt lakása előtt

Dr. Fillencz Károly (forrás: Múlt és Jelen - arcanum.hu)

Fillencz Károly 1886. szeptember 27-én született Dunaharasztin, Fillencz Fülöp kereskedő (1850-1917) és Tafler Rozália (1855-1936) gyermekeként, zsidó családban.

Fillencz Károly születési bejegyzése a soroksári hitközség anyakönyvében (forrás: familysearch.com)

Gimnáziumi tanulmányait 1896-ban kezdte el a Budapesti Református Főgimnáziumban, ahol 1904-ben érettségizett közepes tanulóként[1], majd felvették az orvosi karra. Orvosdoktorként 1910-ben diplomázott a budapesti tudományegyetemen. Frissen végzett orvosként a Józsefvárosban[2] lakott

Évkönyvi bejegyzés Fillencz Károllyal, mint végzős gimnazista (forrás: arcanum.hu)

Az első világháborúban a család szinte minden férfitagja harcolt; Fillencz Fülöp öt fia és két veje teljesített katonai szolgálatot. Károly arany érdemkereszttel kitüntetett[3] ezredorvosként (1915 elején meg is sebesült és az ungvári katonai kórházban ápolták[4]), József tartalékos hadnagyként Olaszországban, Illés[5] zászlósként az orosz harctéren szolgálták hazájukat Alberttel és Rezsővel együtt. Hasonlóan sógoraik, Hajnal Izidor és Vámos Adolf[6] is bevonultak a seregbe.

Fillencz doktor 1924. július 9-én vette feleségül Budapest VII. kerületében dr. Medvei Máriát, dr. Medvei Béla (1865-1927) orvos és Kohner Hermina (1868-1952) leányát.

A pár házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org)

 

Házasságukból egy gyermek, Péter (1925) született. A feleség szintén Budapesten végezte az egyetemet, egy ideig a főváros szolgálatában dolgozott mint művészettörténész, így egyptológiával kapcsolatos előadásokat is tartott, ami abban a korban igencsak izgalmas lehetett. 1932 elején költözött be a család az Akadémia utca 7. I. emelet 2-es lakásba, telefonszámuk a 11-3-53 volt[7]. 

A volt lakhely mai fotója

 

A Rókus-kórházban kezdett el dolgozni dr. Fillencz, ahol Illyés professzor mellett működött 1913 és 1919 között, előbb, mint segédorvos, majd mint alorvos. 1919-ben a XVI. helyőrségi kórházba nevezték ki – egyidejűleg dr. Lengyel Árpáddal (igaz, őt a Hadigondozóba)[8], a Carpathia hajó korábbi orvosával, aki 1912-ben a Titanic hajótöröttjeinek kimentésében hős szerepet vállalt. 1920-ban lépett be a Városmajor kórházba, mint bejáró orvos, ahol az urológia főorvosává nevezték ki. Tudományos és orvosirodalmi munkáit mind a belföldi, mind a külföldi szaklapokban olvashatták az érdeklődők.[9]

A tragikus sorsú házaspár botlaköveit 2015. július 21-én 16 órakor helyezték el egykori lakóhelyük, az Akadémia utca 7. szám előtt.[10] A feliratok tanúsága szerint dr. Medvei Máriát a nyilasok lőtték agyon 1945. január 14-én, míg dr. Fillencz Károly a deportálások előtt öngyilkos lett 1944 októberében. Több visszaemlékezés szerint a doktor úr Dachauban hunyt el, ezt ellenőrizni azonban nem tudtam. A Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása szerint dr. Medvei Mária ott nyugszik, sírját azonban sajnos nem találtam meg. 

A házaspár botlatókövei a ház bejárata előtt

 

---

[1] Budapesti Református Főgimnázium évkönyve az 1903/04. tanévről 75. oldal

[2] Gyöngytyúk utca 2. (In.:Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1911-ben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei 414. oldal)

[3] 1915-ben kapta, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálatainak elismeréseként (In.: Budapesti Hírlap 1915. október 12-ei szám 13. oldal)

[4] Veszteséglista 1915. április 29-ei szám 4. oldal

[5] a ’30-as évektől 1945-ig a Budapesti Zsolnay-féle Porcelángyár Rt. vezérigazgatója volt

[6] Egyenlőség 1915. november 28-ai szám 7. oldal

[7] Az Est 1932. április 26-ai szám 7. oldal

[8] Pesti Napló 1919. április 24-ei szám 4. oldal

[9] Simontornyai-Scheiber Mária: A budi Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története 167. oldal (In.: Kapronczay Károly: Orvostörténeti közlemények 226-229, 2014)

[10] Új Élet 2015. július 15-ei szám 3. oldal

Bírógyilkosság a bugyi kártyabarlangban

1904. június 19-én vasárnap éjjel azzal ébresztették fel Bugyi bíráját, hogy egy vendéglőben illegális szerencsejátékot játszanak fiatalok. A faluban szeretett bíró, Fábián Imre néhány kísérőjével odasietett Hendlein Ádám korcsmájába, ahol néhányan huszonegyeztek. Fábián felszólította a legényeket, hogy azonnal hagyják abba a kártyázást, de ők tovább játszottak. Erre a bíró az asztalról lefoglalta a 76 fillérnyi bankot, mire a 22 éves Szabó László, „a falu legverekedőbb legénye” becsmérelte Fábiánt, mire az pofonvágta. Ezután Szabó elviharzott. Otthon magához vette a revolverét, majd visszatért a korcsmához. Az éppen az ajtóban álló bírót kétszer is hasba lőtte. Fábiánnak még volt annyi ereje, hogy hazamenjen. Felesége orvost hívott, de segíteni már nem tudtak rajta, kétnapi szenvedés után otthonában hunyt el délután fél hatkor.[1]

A boncolását a környék kiváló orvosai végezték, dr. Szilárd Bertalan járásorvos és dr. Lisznyay Elemér örkényi községi orvos. Lisznyay azért lehetett ott a halottkémi vizsgálaton, mert mint a katonatábor (Örkénytábor) melletti település orvosa, vélhetően sokszor látott már lőtt sebet, így tapasztalata volt a hasonló esetekben. A boncoló orvosok megerősítették dr. Kohn József bugyi községi orvos véleményét, hogy a két lövés okozta a bíró halálát.

dr. Lisznyay Elemér örkényi orvos (saját gyűjtemény)

dr. Szilárd Bertalan járásorvos (saját gyűjtemény)

Fábián fiatal feleségét, Csizmadi Erzsébetet és két kisgyermeküket hagyott maga után. Szülei, Fábián András és Csizmadi Erzsébet ekkor már nem éltek. A község költségén temették el, nagy részvét mellett. A sírját sajnos nem találtam meg a temetőben.

A gyilkost a csendőrök letartóztatták és Ócsára vitték. Dr. Laudon Gyula vizsgálóbíró egyből elrendelte a vizsgálati fogság együtt a nyomozást. A fegyenciratokból[2] Szabó Lászlóról megtudhatunk néhány adatot: 160 centiméter magasra nőtt, szőke hajú, nagy orrú, elálló fülű fiatalember volt. Az elemi iskolát elvégezte, napszámosként dolgozott a bugyi földeken, felesége nem volt.

A pestvidéki esküdtszék végül 1905 tavaszán – huszonnégy tanú meghallgatása után – bűnösnek találta Szabó Lászlót szándékos emberölés bűntettében és tízévi fegyházra ítélte, amit a felvidéki illavai börtönben töltött le; 1914. augusztus 4-én szabadult.

Fábián Imre születési bejegyzése a bugyi református anyakönyvben (forrás: familysearch.org)

A cikkhez az alábbi újságok aktuális számait használtam fel, az Arcanum Adatbázis segítségével:

Az Ujság

Budapest

Budapesti Napló

Független Magyarország

Hazánk

Pesti Hírlap

 

---

[1] MNL PML Bugyi polgári halotti anyakönyv 1904/50. bejegyzés

[2] https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/57765/view/?bbox=318%2C-4833%2C5747%2C-2427 (2021. július 6-ai letöltés)

Kecskeméti piaristák az olimpiákon III. - dr. Varasdi Géza

Dr. Varasdi Géza 1928. február 6-án szüle­tett Budapesten. Szüleivel, dr. Varasdi Ferenc orvossal és Butka Júliával Pestszenterzsébeten laktak, egy testvére született, Judit. A szülők még 1927. április 3-án kötöttek házasságot Budapest V. kerületében.

Varasdi Géza (forrás: MTI)

Édesapja, dr. Varasdi Ferenc 1895. június 10-én született Bánffyhunyadon, majd 1924-ben szerezte meg az orvosi diplomáját a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetemen[1] és kezdett el Pestszenterzsébeten dolgozni. A nagyapa, Varasdi Gyula (1864-1912) az államvasutaknál volt posta- és távírda segédellenőr. Az édesanya, Butka Júlia Nyíregyházán született 1898. december 31-én, Butka Borbála (1876-?) leányaként; az anyakönyvi bejegyzésben az ozorai születésű Hartman János kocsis magáénak ismerte el a gyermeket.

Géza az elemi iskola után a kecskeméti Piarista Főgimnáziumba került, ahol 1938-ban kezdte meg az első osztályt. A testnevelés iránti szeretetét nagyban táplálta az iskola kitűnő tornatanára, Nyitrai Emil (1906-1964), aki dr. Szabó Miklós későbbi olimpikonnak is oktatója volt a piárban. Osztálytársai „gacsosnak” csúfolták, mert ortopéd lábakkal futott, de mindig az osztálytársai előtt[2]! Varasdi nem volt jó tanuló, a harmadik osztályt meg is kellett ismételnie. A rossz teljesítményhez vélhetően közrejátszott az otthoni rossz légkör is.

Év végi jegyek III. osztályban, a piárban (forrás: Arcanum Adattár)

A szülők házassága az 1930-as években megromlott, így 1939-ben beadták a válási papírokat, a bíróság a következő évben mondta ki a válást, a feleség esetében immáron másodszor. Így az 1942/43-as tanévet már a pesterzsébeti állami Kossuth Lajos Gimnáziumban kezdte el, ahol testnevelője volt: Benedek László és Maróti József. 1947 szeptemberében érettségizett, bár fizikailag ezt a kispesti állami Deák Ferenc Gimnáziumban tette le[3].

1945-től az Erzsébeti MTK, 1946-tól a Cse­peli MTK, 1948-ban tanulmányai miatt a Szegedi Egyetemi Atlétikai Club, 1950 és 1956 között a Csepeli Vasas rövid­távfutója.

Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Karán folytatta. Harmadik félévét 1948 őszén már a budapesti Páz­mány Péter Tudományegyetemen (későbbi nevén Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem) kezdi, majd az 1951 februárjában kivált Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult. Még egyetemistaként lett 100 méteren magyar bajnok 1951-ben.

A helsinki olimpián 1952. július 26-án tartották a 4 x 100 méteres síkfutás selejtezőit. A magyarok a harmadik futamot 41 másodperccel megnyerve jutottak be az elődöntőbe. 27-én a második csoportot nyerték meg 40,9 másodperccel, majd a döntőben bronzérmes lett a váltó (Zarándi László, Csányi György, Goldoványi Béla és Varasdi Géza) 40,5-tel; az aranyérmet az Amerikai Egyesült Államok váltója szerezte meg. Sokat elmond az amerikai csapat erősségéről, hogy három tagja is egyéni aranyérmet szerzett a finn fővárosban (100 és 200 méteres síkfutás, 110 méter gátfutás).[4]  „Mikor célba értünk, azt sem tudtuk, hol vagyunk, aztán csak lézengtünk az olimpiai stadion folyosóján. Páran odajöttek hozzánk, hogy harmadikok vagyunk, de nem hittünk nekik, szép magyarosan elküldtük őket a fenébe, aztán amikor a szakvezetőink is ezzel jöttek, akkor fogtuk fel.” – emlékezett vissza Zarándi 2014-ben.[5] A csapat a budapesti főiskolás világbajnokságon a 3. helyen ért célba még ebben az évben.

Varasdi (b) és Zarándi (j) a helsinki olimpián (forrás: Arcanum Adattár)

Varasdi 1953-ban doktorált és az István Kórház proszektúrájának szövettani laboratóriumában dolgozott kórboncnokként.

A "villámikrek" (forrás: atletika.hu)

1954-ben a svájci Bern rendezte az atlétikai Európa-bajnokságot. A villámikrek, azaz a 4 x 100-as magyar váltónk aranyérmet szerzett az utolsó napon, augusztus 29-én; futási sorrendjük: Zarándi-Varasdi-Csányi-Goldoványi. (A villámikrek nevet nem is ez a négyes, hanem az 1948-as olimpián futó csapat kapta, akkor Goldoványi és Csányi mellett még Tima Ferenc és Bartha László volt váltótag. Londonban negyedik helyet értek el – egy darabig abban a hiszemben voltak, hogy harmadikok, mert az elsőként befutó Egyesült Államokat kizárták, de később módosították a döntést – és a gyors futók megkapták a ragadványnevüket.[6])

A berni dobogón (forrás: Arcanum Adattár)

A Népsport is beszámolt a fantasztikus diadalról (forrás: Arcanum Adattár)

1956-ben újra magyar bajnok 100 méteren Varasdi, ami jó előjel volt az ötkaríkás játékok előtt. A Melbourne-i olimpián a 4 x 100-as váltó (Jakabfy Sándor, Csányi György, Goldoványi Béla és Varasdi Géza) az előfutamban és az elődöntőben is 41,5 másodpercet futott, így a kilencedik helyet szerezték meg[7], döntőbe sajnos nem kerültek. Varasdi egyéniben a 100 méteres síkfutásban a 12 előfutamból a nyolcadikban szerepelt, ahol harmadik lett 11,02-vel, így kiesett és összesítve 25. lett. Érdekes, hogy 12-ből 8 előfutamban is ezt az eredményt futva, továbbment volna a negyeddöntőbe.[8]

Melbourne-ből már nem tért haza. Két évig alkalmi munkából élt (gépkocsivezető, ta­karító, felszolgáló), közben autodidakta­ként megtanult angolul. Magyar diplomáját nem ismerték el, ezért 1964-re elvégzi az egyik ausztrál orvosi egyetemet is, majd belgyógyászként praktizált Melbourne-től száz kilométerre délnyugatra, Leopold váro­sában. Egy francia nőt vett feleségül, két fiuk született. A 2000-es Sydney-i olimpia megnyitója előtt tagja volt a fáklyaváltónak.[9]

Dr. Varasdi Géza időskori képe (forrás: Arcanum Adattár)

2008-ban a Magyar Posta egy bélyegblokkot adott ki a helsinki olimpia magyar érmeseiről. A bajnokok képekkel is szerepelnek a blokkon, míg az ezüst- és bronzérmesek versenyszámai és a nevei UV-fény alatt olvashatóak.

2008-as bélyegblokk a helsinki érmesekről (forrás: puskas.com)

A bronzérmes váltó tagjai a blokkon, UV-fény alatt (forrás: Korponay-Szabó Péter)

FRISSÍTÉS (2022. május 4.)

Dr. Varasdi Géza 2022. május 3-án, életének 95. évében elhunyt Ausztráliában.

Források (Arcanum Adatbázis):

A kispesti Magyar Állami Deák Ferenc Gimnázium évkönyve az 1947-48. iskolai évről (1948)

A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 (2006)

Magyar Demokrata 2011. július 20-ai száma

Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012 (2012)

https://en.wikipedia.org

https://index.hu

www.atletika.hu

---

[1] A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1921-1951 (2006) 56. oldal

[2] Szalay Károly: Euforikus öröm (In: Magyar Demokrata 2011. július 20-ai szám 33. oldal)

[3] A kispesti Magyar Állami Deák Ferenc Gimnázium évkönyve az 1947-48. iskolai évről (1948) 24. oldal

[4] https://en.wikipedia.org/wiki/Athletics_at_the_1952_Summer_Olympics_%E2%80%93_Men%27s_4_%C3%97_100_metres_relay

[5] https://index.hu/sport/atletika/2014/08/29/60_eve_nyertek_eb-t_a_villamikrek/

[6] https://index.hu/sport/atletika/2014/08/29/60_eve_nyertek_eb-t_a_villamikrek/

[7] https://en.wikipedia.org/wiki/Athletics_at_the_1956_Summer_Olympics_%E2%80%93_Men%27s_4_%C3%97_100_metres_relay

[8] https://en.wikipedia.org/wiki/Athletics_at_the_1956_Summer_Olympics_%E2%80%93_Men%27s_100_metres

[9] https://atletika.hu/hu/hirek/2020/92-esztendos-varasdi-geza

Kecskeméti piaristák az olimpiákon II. - dr. Szabó Miklós

Dr. Szabó Miklós 1928. december 22-én született Kecskeméten Szabó József (1898-1980) honvédtiszt és Horváth Zelma (1905-1936) egyetlen gyermekeként. Igyekeztem felállítani a családfáját és kutatásaim során több érdekességet is találtam.

Anyai ágon szépapjának, Frivaldszky Istvánnak (1796-1850) testvére a híres természettudós, Frivaldszky Imre (1799-1870). Egyik ükapjának, Kölcsey Mihálynak (1791-1866) volt első unokatestvére Kölcsey Ferenc (1790-1838), a Himnusz szerzője. Anyai dédapja, Horváth István (1814-1891) Bereg vármegye főispánjaként dolgozott.

Az apai vonal kecskeméti kötődésű, nagyapja Szabó László (1866-?) az első értelmiségi a családban, törvényszéki tanácselnökként ment nyugdíjba, míg déd- és ükapja még lakatosmesterként keresték kenyerüket a városban.

A kis Miklós a nyarakat szinte mindig anyai nagyszüleinél töltötte Hetén (ma: Hetefejércse), a szabolcsi kis faluban. Annyira szeretett ott élni, hogy az elemi iskola első osztályát ott végezhette, magántanulóként. 1935 őszén azonban édesapját egyéves törzstiszti tanfolyamra küldték Budapestre, így a házaspár a Lipót (ma: Szent István) körút 15. szám alatt laktak albérletben. Édesanyja vakbélproblémával kórházba került, a fiát még fel tudták hozni a nagyszülők, hogy találkozhassanak.

Az özveggyé vált Szabó József a fiával visszaköltözött Kecskemétre, ahol Miklós elkezdte az elemi iskola második osztályát. A következő évben édesapját Nyíregyházára helyezték, így a harmadik és a negyedik osztályt az ottani Református Tanítóképző Gyakorló Iskolájában végezte. Mivel apja katonai pályára szánta, így a gimnáziumot a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai iskolában kezdte el. A gimnázium felső évfolyamát a marosvásárhelyi Magyar Királyi Csaba Királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolában folytatta. Az 1943/44-es tanévben 400 méteres távon a legjobb elsőéves volt – testnevelőtanára az 1932-es olimpikon öttusázója, Benkő Tibor őrnagy volt. Az 1944/45-ös tanévben a közeledő front miatt Vasvárra vonultak be a diákok, majd év közben a Német Birodalom területére kerültek. 1945 januárjában a dán határhoz vezényelték a századot, ahol angol fogságba estek (édesapja amerikai fogság után, egy észt fogolytáborból 1948-ban tért haza).

1946 októberében hozták haza a fiatalokat Kaposvárra, ahonnan Kecskemétre utazott Szabó Miklós. Felmérte, hogy a katonai pályájának vége, így beiratkozott a piarista gimnáziumba. 1946 decemberében magánvizsgát tett a VI., majd 1947 júniusában a VII. osztály tananyagából. Utolsó piáros évében kitűnő tanuló (akkor még az 1-es volt a legjobb érdemjegy), 1948-ban érettségizett, az osztály tablója még ma is látható az iskola folyosóján.

Az 1948-ban érettségizett kecskeméti piarista diákok tablója (forrás: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)

Gimnáziumi tablóképe

Szabó Miklós VI-VII. osztályos jegyei a gimnázium évkönyvében (forrás: Arcanum Adatbázis)

Testnevelőtanár a városszerte híres Nyitrai Emil (1906-1964). Utolsó évében Szabó tagja volt az iskolai focicsapatnak és megnyert egy mezei futóversenyt is. A piár azonban a szerelmet is elhozta számára; Diószeghy József osztálytársának húgával, Máriával egy gimnáziumi rendezvényen ismerkedett meg még 1947-ben, akit később feleségül is vett.

A gimnázium után az ELTE jogi karára vették fel, s pechjére a kollégiumba is jelentkezett, ahol kiszúrták katonai múltját, így jobbnak látta jelentkezni a Kecskeméti Jogi Kollégiumba, ám ott az első tanév végén megszűnt az oktatás, így átiratkozott az ELTE-re, levelező szakra és elkezdett Pesten dolgozni szénlapátolóként. A kollégákkal munka után eljártak focizni a BEAC-pályára. Egy alkalommal épp nézték a még focizókat, mire az edző szólt nekik, hogy melegítsenek be. Amíg rótta a köröket a futópályán, Nagy Sándor futóedző megkérdezte, hogy lenne-e kedve futni. Azon a héten vasárnap már 17. lett egy egyetemi mezei futóversenyen, ami kiváló eredménynek számított. Így indult minden!

1950-ben lett versenyszerű atléta, jogi diplomáját 1952-ben szerezte meg. Az 1953-as év végi hazai ranglistán már az előkelő 3. helyen jegyezték, ekkor lett válogatott kerettag. Ebben az évben vette feleségül gyermekkori szerelmét, Diószeghy Máriát, akitől később két gyermeke született. A hazai bajnokságokon és a nemzeti megmérettetéseken rendre az 5 000 és a 10 000 méteres távokon indult.

Verseny közben (forrás: olimpia.hu)

1956-ban, a Melbourne-i olimpián 5 000 méteres síkfutásban 4. helyezést ért el a Haladás SE versenyzőjeként (a másik magyar, Tábori László 6. lett). A november 26-ai selejtezőhöz képest a 28-ai döntőben majdnem fél percet javítva futott 14:03,4 percet. Az olimpiáról – sok sporttárával ellentétben – hazatért, várta a családja. Év végén elhagyta a Haladást és csapatot váltott, a MAFC-hoz igazolt.

A moszkvai 6. Világifjúsági Találkozón (VIT) aztán hatalmas sikert ért el Szabó, 5 000 méteren világranglista-vezető lett 13:51,8 perces futásával. Még ebben az évben megkapta a Sportérdemérem ezüst fokozatát.

Címlapon a moszkvai győzelemmel (forrás: Arcanum Adatbázis)

Az 1958-as stockholmi Eb-re az egyik végső esélyesként utazott el, azonban a – saját maga számára is – csalódást keltő 10. helyezést érte el. Az időjárás sem segítette a versenyzőket, a felázott, sáros talajra tűzoltótömlőket terítettek le, s azon kellett futniuk 12 és fél kört. Később Moszkvában újra első, ezúttal a Znamenszkij emlékversenyen diadalmaskodik.

A római olimpián 1960-ban egy közjáték zavarta meg az előfutam előtt a magyar csapatot – nem szóltak nekik, hogy változott a program és később kezdődik a futás. Csoportjában Szabó 8., összesítésben a 29. lett., immáron a MAFC futójaként. Érdekesség, hogy a kiutazó magyar csapatban hárman voltak doktorok; rajta kívül a vízilabdázó Kárpáti György és a vívó Kausz István.

Újabb Eb és újabb esős problémák. A felázott, laza talajra lefektetett tűzoltótömlők ugyanis nem kedveztek Szabó dinamikusan elrugaszkodó stílusának, így végül a 22. lett 10 000 méteren az 1962-es belgrádi Eb-n.

Egy 1963-as magyar kupaforduló után döntött a visszavonulás mellett, nem más, mint a futótárs, Iharos Sándor búcsúzott tőle a Képes Sportban.

Visszavonulása után 1964-ben a MAFC Örökös bajnoka lett, majd a szövetségnél kapott munkát (közben elvégezte az edzői, szakedzői és mesteredzői szakképzést). 1966-ban megjelent Futás nélkül nincsen sport című könyve. 1981-ben a Magyar Atlétikai Szövetségnél (MASZ) – fiatalítás címszóval – nyugdíjazták, így került az MTK sportszakmai osztályvezetői székébe. A sporttért tett érdemeiért 1988-ban másodszor is megkapta a Sportérdemérem ezüst fokozatát, majd 2018-ban a MASZ Életműdíját vehette át. 2019-ben meglátogatta a Kecskeméti Kosárlabda Akadémia állandó Sportkiállítását, ahol az ő pályafutásának ismertetése is megtekinthető. Tavaly pedig egy életrajzi könyv jelent meg Török Ferenc tollából.

A kecskeméti sportkiállításon a róla szóló tablót olvasva 2019-ben (forrás: hiros.hu)

Dr. Szabó Miklós olyan fantasztikus és világverő generáció tagja volt, mint Iharos, Tábori, Rózsavölgyi. Olimpiai 4. helyezett, hatszoros magyar egyéni- és hétszeres csapatbajnokság győztese, negyvenszer volt válogatott; méltán lehet rá büszke volt gimnáziuma (is).

Végezetül álljanak itt dr. Szabó Miklós sorai:

„Kiegyensúlyozott, boldog embernek vallhatom magam. Ezt annak is köszönhetem, hogy egy szép, tavaszi délután, fociedzés helyett a futást választottam.”

 

FRISSÍTÉS (2022. június 29.)

Dr. Szabó Miklós 2022. június 29-én, kilencvenhárom éves korában elhunyt.

Források:

https://hiros.hu/sport/kecskemeten-jart-dr-szabo-miklos-olimpikon

www.olimpia.hu

Török Ferenc: Győzelmek és emlékek szögescipőben (2020)