Kecskeméti piaristák az olimpiákon II. - dr. Szabó Miklós

Dr. Szabó Miklós 1928. december 22-én született Kecskeméten Szabó József (1898-1980) honvédtiszt és Horváth Zelma (1905-1936) egyetlen gyermekeként. Igyekeztem felállítani a családfáját és kutatásaim során több érdekességet is találtam.

Anyai ágon szépapjának, Frivaldszky Istvánnak (1796-1850) testvére a híres természettudós, Frivaldszky Imre (1799-1870). Egyik ükapjának, Kölcsey Mihálynak (1791-1866) volt első unokatestvére Kölcsey Ferenc (1790-1838), a Himnusz szerzője. Anyai dédapja, Horváth István (1814-1891) Bereg vármegye főispánjaként dolgozott.

Az apai vonal kecskeméti kötődésű, nagyapja Szabó László (1866-?) az első értelmiségi a családban, törvényszéki tanácselnökként ment nyugdíjba, míg déd- és ükapja még lakatosmesterként keresték kenyerüket a városban.

A kis Miklós a nyarakat szinte mindig anyai nagyszüleinél töltötte Hetén (ma: Hetefejércse), a szabolcsi kis faluban. Annyira szeretett ott élni, hogy az elemi iskola első osztályát ott végezhette, magántanulóként. 1935 őszén azonban édesapját egyéves törzstiszti tanfolyamra küldték Budapestre, így a házaspár a Lipót (ma: Szent István) körút 15. szám alatt laktak albérletben. Édesanyja vakbélproblémával kórházba került, a fiát még fel tudták hozni a nagyszülők, hogy találkozhassanak.

Az özveggyé vált Szabó József a fiával visszaköltözött Kecskemétre, ahol Miklós elkezdte az elemi iskola második osztályát. A következő évben édesapját Nyíregyházára helyezték, így a harmadik és a negyedik osztályt az ottani Református Tanítóképző Gyakorló Iskolájában végezte. Mivel apja katonai pályára szánta, így a gimnáziumot a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai iskolában kezdte el. A gimnázium felső évfolyamát a marosvásárhelyi Magyar Királyi Csaba Királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskolában folytatta. Az 1943/44-es tanévben 400 méteres távon a legjobb elsőéves volt – testnevelőtanára az 1932-es olimpikon öttusázója, Benkő Tibor őrnagy volt. Az 1944/45-ös tanévben a közeledő front miatt Vasvárra vonultak be a diákok, majd év közben a Német Birodalom területére kerültek. 1945 januárjában a dán határhoz vezényelték a századot, ahol angol fogságba estek (édesapja amerikai fogság után, egy észt fogolytáborból 1948-ban tért haza).

1946 októberében hozták haza a fiatalokat Kaposvárra, ahonnan Kecskemétre utazott Szabó Miklós. Felmérte, hogy a katonai pályájának vége, így beiratkozott a piarista gimnáziumba. 1946 decemberében magánvizsgát tett a VI., majd 1947 júniusában a VII. osztály tananyagából. Utolsó piáros évében kitűnő tanuló (akkor még az 1-es volt a legjobb érdemjegy), 1948-ban érettségizett, az osztály tablója még ma is látható az iskola folyosóján.

Az 1948-ban érettségizett kecskeméti piarista diákok tablója (forrás: Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)

Gimnáziumi tablóképe

Szabó Miklós VI-VII. osztályos jegyei a gimnázium évkönyvében (forrás: Arcanum Adatbázis)

Testnevelőtanár a városszerte híres Nyitrai Emil (1906-1964). Utolsó évében Szabó tagja volt az iskolai focicsapatnak és megnyert egy mezei futóversenyt is. A piár azonban a szerelmet is elhozta számára; Diószeghy József osztálytársának húgával, Máriával egy gimnáziumi rendezvényen ismerkedett meg még 1947-ben, akit később feleségül is vett.

A gimnázium után az ELTE jogi karára vették fel, s pechjére a kollégiumba is jelentkezett, ahol kiszúrták katonai múltját, így jobbnak látta jelentkezni a Kecskeméti Jogi Kollégiumba, ám ott az első tanév végén megszűnt az oktatás, így átiratkozott az ELTE-re, levelező szakra és elkezdett Pesten dolgozni szénlapátolóként. A kollégákkal munka után eljártak focizni a BEAC-pályára. Egy alkalommal épp nézték a még focizókat, mire az edző szólt nekik, hogy melegítsenek be. Amíg rótta a köröket a futópályán, Nagy Sándor futóedző megkérdezte, hogy lenne-e kedve futni. Azon a héten vasárnap már 17. lett egy egyetemi mezei futóversenyen, ami kiváló eredménynek számított. Így indult minden!

1950-ben lett versenyszerű atléta, jogi diplomáját 1952-ben szerezte meg. Az 1953-as év végi hazai ranglistán már az előkelő 3. helyen jegyezték, ekkor lett válogatott kerettag. Ebben az évben vette feleségül gyermekkori szerelmét, Diószeghy Máriát, akitől később két gyermeke született. A hazai bajnokságokon és a nemzeti megmérettetéseken rendre az 5 000 és a 10 000 méteres távokon indult.

Verseny közben (forrás: olimpia.hu)

1956-ban, a Melbourne-i olimpián 5 000 méteres síkfutásban 4. helyezést ért el a Haladás SE versenyzőjeként (a másik magyar, Tábori László 6. lett). A november 26-ai selejtezőhöz képest a 28-ai döntőben majdnem fél percet javítva futott 14:03,4 percet. Az olimpiáról – sok sporttárával ellentétben – hazatért, várta a családja. Év végén elhagyta a Haladást és csapatot váltott, a MAFC-hoz igazolt.

A moszkvai 6. Világifjúsági Találkozón (VIT) aztán hatalmas sikert ért el Szabó, 5 000 méteren világranglista-vezető lett 13:51,8 perces futásával. Még ebben az évben megkapta a Sportérdemérem ezüst fokozatát.

Címlapon a moszkvai győzelemmel (forrás: Arcanum Adatbázis)

Az 1958-as stockholmi Eb-re az egyik végső esélyesként utazott el, azonban a – saját maga számára is – csalódást keltő 10. helyezést érte el. Az időjárás sem segítette a versenyzőket, a felázott, sáros talajra tűzoltótömlőket terítettek le, s azon kellett futniuk 12 és fél kört. Később Moszkvában újra első, ezúttal a Znamenszkij emlékversenyen diadalmaskodik.

A római olimpián 1960-ban egy közjáték zavarta meg az előfutam előtt a magyar csapatot – nem szóltak nekik, hogy változott a program és később kezdődik a futás. Csoportjában Szabó 8., összesítésben a 29. lett., immáron a MAFC futójaként. Érdekesség, hogy a kiutazó magyar csapatban hárman voltak doktorok; rajta kívül a vízilabdázó Kárpáti György és a vívó Kausz István.

Újabb Eb és újabb esős problémák. A felázott, laza talajra lefektetett tűzoltótömlők ugyanis nem kedveztek Szabó dinamikusan elrugaszkodó stílusának, így végül a 22. lett 10 000 méteren az 1962-es belgrádi Eb-n.

Egy 1963-as magyar kupaforduló után döntött a visszavonulás mellett, nem más, mint a futótárs, Iharos Sándor búcsúzott tőle a Képes Sportban.

Visszavonulása után 1964-ben a MAFC Örökös bajnoka lett, majd a szövetségnél kapott munkát (közben elvégezte az edzői, szakedzői és mesteredzői szakképzést). 1966-ban megjelent Futás nélkül nincsen sport című könyve. 1981-ben a Magyar Atlétikai Szövetségnél (MASZ) – fiatalítás címszóval – nyugdíjazták, így került az MTK sportszakmai osztályvezetői székébe. A sporttért tett érdemeiért 1988-ban másodszor is megkapta a Sportérdemérem ezüst fokozatát, majd 2018-ban a MASZ Életműdíját vehette át. 2019-ben meglátogatta a Kecskeméti Kosárlabda Akadémia állandó Sportkiállítását, ahol az ő pályafutásának ismertetése is megtekinthető. Tavaly pedig egy életrajzi könyv jelent meg Török Ferenc tollából.

A kecskeméti sportkiállításon a róla szóló tablót olvasva 2019-ben (forrás: hiros.hu)

Dr. Szabó Miklós olyan fantasztikus és világverő generáció tagja volt, mint Iharos, Tábori, Rózsavölgyi. Olimpiai 4. helyezett, hatszoros magyar egyéni- és hétszeres csapatbajnokság győztese, negyvenszer volt válogatott; méltán lehet rá büszke volt gimnáziuma (is).

Végezetül álljanak itt dr. Szabó Miklós sorai:

„Kiegyensúlyozott, boldog embernek vallhatom magam. Ezt annak is köszönhetem, hogy egy szép, tavaszi délután, fociedzés helyett a futást választottam.”

 

FRISSÍTÉS (2022. június 29.)

Dr. Szabó Miklós 2022. június 29-én, kilencvenhárom éves korában elhunyt.

Források:

https://hiros.hu/sport/kecskemeten-jart-dr-szabo-miklos-olimpikon

www.olimpia.hu

Török Ferenc: Győzelmek és emlékek szögescipőben (2020)