Az, hogy egy család gyermekei a
szülő foglalkozását viszik tovább, egyáltalán nem egyedülálló. Az viszont, hogy
egy családfán majd minden férfi ugyanazzal keresse a kenyerét, már lehet meglepő!
A most bemutatott cigány Farkas családban a zenélés volt az a foglalkozását,
ami a megélhetésüket biztosította.
Az első ismert zenész a
családban, Farkas Pál 1836. június 28-án született Bugyin, Farkas Mátyás és
Villás Zsuzsanna gyermekeként, cigány családba. A szülők 200 évvel ezelőtt,
1823-ban kötöttek házasságot Bugyin. Farkas Pál (1836-1904) életéről keveset
tudunk. Feleségével, Losó Zsófiával (1841-1909) kilenc gyermekük született; az
első anyakönyvi bejegyzést 1863-ban találjuk meg Sáriban, ugyanis ekkor még ott
anyakönyvezték az alsódabasiakat (is). Az apa foglalkozásánál nem egy
mesterség, hanem a czigány szó szerepel – ez abban a korban teljesen
általános volt. Sokatmondó az is, hogy a lakhelynél nem szerepel egy szám, azaz
vélhetően nem házban, hanem egy kunyhóban laktak, valahol a sűrűn lakott
területtől kintebb. Farkas Pálról azonban tudjuk, hogy cigányzenészként kereste
a kenyerét, akiről Mády Ferenc (1834–1911) költő verset
is írt, Megemlékezés a czigányprímásról címmel.
A helyi bálokhoz, a kúriák világához, a szüreti mulatságokhoz vagy épp a sorozásokhoz
a cigányzene akkor hozzátartozott.
A XIX. század elején a cigányzenészek
váltak a magyar nemzeti zene képviselőivé. Az 1848/49-es szabadságharc számára
a cigányzene a magyar identitás, a rebellisség egyik megnyilvánulása volt. A csatákat
megelőzően cigányok játszottak a katonák előtt, hogy zenéjükkel ösztönözzék és
szórakoztassák őket. Ezután alakult ki az úgynevezett városi cigányzene, ami
egyfajta magyar népies műzene volt, amiben az akkorra megerősödött
cigánymuzsikus-dinasztiák erősen részt vettek. Ugyanebben az évszázadban alakult
ki egy új műfaj is: a magyar nóta.
A XIX-XX. század fordulóján a
cigányzene fogalma erősen kibővült, a hagyományos cigányzenén kívül a
szalonzene, az operett, a klasszikus művek átiratai éppúgy beletartoztak, mint
a Magyarországon is elég korán megjelenő dzsessz. A XX. század első felében Budapest
majd minden éttermében, presszójában, bárjában, éjszakai szórakozóhelyén neves
zenészek, zenekarok muzsikáltak, de nem volt ez másképp a nagyobb városokban
sem. Sok cigánynak adtak munka- és pénzkereseti lehetőséget ezek a helyek.
Farkas Pál és Losó Zsófia életük
végéig Alsódabason éltek, itt is hunytak el. Gyermekeik és vejeik azonban már
Budapesten és Kispesten zenéltek. Az 1889-ben megnyílt Budapest-Lajosmizsei
vasútvonal adta lehetőség könnyű feljutást biztosított Alsódabasról a fővárosba
és a környékbeli városokba (Pesterzsébet, Kispest).
 |
Az alsódabasi vasútállomás képeslapja a századfordulón (saját gyűjtemény)
|
Azt, hogy a Farkas-gyerekek
meddig jártak fel Pestre vagy már esetleg korábban odaköltöztek, nem tudjuk. A
kilenc gyermek közül hatnál találtam felnőttkori adatokat (házasságkötés, halálozás);
mind a négy fiú és a két lány három férje (Zsófiának két férje is volt) is
zenészek lettek. Az anyakönyvek a foglalkozásaik közt említik a zenész,
népzenész, cigányprímás, hegedűművész kifejezéseket is. Kispest mellett a
fővárosban mindannyian a nagykörút környékén éltek a VII-VIII-IX. kerületekben,
közel ahhoz a kulturális közegben, ahol dolgozhattak. A gyermekek közül a
legismertebb Dabasi Farkas Pali lett.
Farkas Pali 1873. október 21-én
született Alsódabason a már említett Farkas Pál és Losó Zsófia gyermekeként. A
zenét már az anyatejjel együtt szívta magába, aki mindössze 16 évesen, 1889-ben
átvette édesapja zenekarát. Hamarosan azonban a fővárosban is megismerték a
Farkas nevet.
.jpg) |
Farkas Pali születési bejegyzése (középen) a sári római katolikus anyakönyvben (forrás: familysearch.org)
|
1901-ben,
a Vígszínház akkori igazgatója, Ditrói Mór felkérte Farkas Palit és bandáját
az Ocskay brigadéros című színdarab kurucdalainak
előadására. A darabot száznál többször tűzték műsorra, ami önmagáért beszél, de
a Pesti Hírlap 1902. január 7-i híradása jól tükrözi Farkas Pali személyes
sikerét az előadás-sorozatban: „Czigányzene a Vígszínházban: az Ocskay
brigadéros hétfői előadásán, a második felvonásban Lavotta szerenádját Farkas
Pali, dabasi születésű cigányprímás játszotta, igazán művésziesen. Majd a 2. és
3.-ik felvonás közt a lebocsátott függöny előtt több darabot játszott, s Bihari
kesergőjével olyan sikert ért el, hogy a közönséget szinte lázba hozta, és majd
minden darabot ismételnie kellett.” Ettől kezdve a közönség rokonszenve
kísérte minden törekvését és emelkedett a művészi pályán.
 |
Farkas Pali és zenekara az Ocskay brigadéros-ban (forrás: Csemer 192. oldal)
|
 |
Fővárosi szórakozóhelyek listája 1899-ből, az Otthon kávéházban Farkas Pali és zenekara zenélt (forrás: Budapesti Napló, Arcanum Digitális Adattár)
|
1903-ban, a Népszínház Cigányélet című darabjának előadásáért vetélkedtek
többen is, akkorra már eléggé ismert cigányzenészek, cigánybandák. Szeptember 11-én mutatta be műsorát
Farkas Pali, amiről a következő kritika jelent meg: „Három prímás állt ki a
színpadra, Farkas Pali, Egri Balogh Károly és Pege Károly. Farkas Pali kezdte,
és első is maradt mindenképp. Gyönyörűen játszik ez a fiatal prímás, érzéssel,
tisztán és majdnem minden cikornya nélkül. Szembetűnő az is, milyen pompásan
vezeti bandáját. Egész sor gyönyörű Dankó-nótát játszott, szomorút, vígat,
végül rázendített a Rákóczi-indulóra, majd pedig a Himnuszt játszotta, amelyet
az egész közönség állva hallgatott végig. Rengeteg tapsot kapott.” A
verseny után Farkas Pál játékát aranyéremmel jutalmazták. Farkas Pali a színházban kapott
koszorúját Dankó Pista sírjára helyezte és gyászmisét mondatott a szegedi
belvárosi templomban a dalköltő lelki üdvéért, majd több fellépésének bevételét
Dankó Pista szobra javára ajánlotta.
 |
| 1903-ban unokaöccsével, az akkor 18 éves "dabasi kis" Csorba Zsigával is fellépett (forrás: Magyarország, Arcanum Digitális Adattár) |
|
 |
| 1908-ban is fellépett még Csorba Zsigával (forrás: Magyarország, Arcanum Digitális Adattár) |
Farkas Pali gyakran
lépett fel jótékonysági rendezvényeken, 1901-ben adományozott Vörösmarty Mihály
szobrára, 1909-ben pedig az olaszországi földrengés károsultjait támogatta több
estjének bevételével. A legjobb fővárosi vendéglők szerződtették, a báli
szezonban állandóan dolgozott. Pályája egybeesett a magyar hanglemezgyártás
kezdeteivel, így még ma is hallgathatjuk zenearának zenéjét. Dalait – többek között
– a Gramophone Concert Record, az Odeon Record és a Jumbola Record adta ki.
 |
Dabasi Farkas Pali egy korabeli képeslapon (forrás: darabanth.hu)
|
A fiatal prímás végül tüdőbajban,
mindössze 40 évesen hunyt el 1913. március 1-jén, itt hagyva feleségét, Rácz Irmát.
 |
Farkas Pali halotti bejegyzése a VIII. kerületi polgári anyakönyvben (forrás: familysearch.org)
|
 |
Farkas Pali gyászjelentése (forrás: OSZK)
|
A rákoskeresztúri Új
köztemetőben temették el. Temetéséről így írtak:
 |
Az Ujság írása Farkas Pali temetéséről (forrás: Arcanum Digitális Adattár)
|
Zenekarát egyik unokaöccse, Csorba
Gyula vette át,
majd a zenekar külföldi körútra ment. Farkas Pali sírja ma már nincs meg, felszámolták.
.jpg)
