Egy győztes csata hősi halottja

2014 végén volt egy kiállítás a művelődési házban az első világháborúban harcolt bugyiakról. A csatákban részt vett ifjak kihelyezett listájáról egy név biztosan hiányzott: Tüchler Szilárdé. Nem is csoda, a központi veszteséglista szerint Budapesten született, ami téves információ volt.

Tüchler Szilárd 1886. január 5-én, Bugyin született, izraelita családban. Édesapja, Tüchler Mór vegyeskereskedő, édesanyja Lőwy Emília voltak.

Tüchler Szilárd születési anyakönyvi bejegyzése

A szülők az esküvőt az ara lakhelyén, Ócsán tartották 1881. szeptember 7-én.

Tüchler Mór és Lőwy Emília házassági anyakönyvi bejegyzése

A házaspárnak Szilárd volt az egyetlen gyermeke, ugyanis az édesanyja még a szülés évében elhunyt; sírja ma is megtalálható a bugyi zsidó temetőben. Az özvegy férj újranősült, s elvette az apostagi születésű Fleischer Saroltát, akitől három gyermeke is született: Géza, Elemér és József. A család 1900-ban még vélhetően Bugyin élt, ugyanis Géza gyermekét abban az évben első felesége mellé temettette Tüchler Mór, a bugyi zsidó temetőben.

 

Tüchler Mórné síremléke a bugyi izraelita temetőben

Tüchler Szilárd az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a kiskunhalasi Református Gimnázium tanulója lett. A középiskola során közepes tanulónak számított, a hatodik osztályt félbehagyta Kiskunhalason, s a budapesti Dr. László Mihály Nyilvános Főgymnasiuma és Nevelőintézetében fejezte be 1902 júniusában.

Dr. László Mihály Nevelőintézete egy korabeli képeslapon (forrás: darabanth.hu)

A hat gimnáziumi osztály után 1902. november 15. és 1907. január 7. között kisegítőként dolgozott Török Sándor jóhírű budapesti patikájában, a Király utcai Szentlélek gyógyszertárban. A korban a hatosztályos gimnázium elvégzése után – ha valaki gyógyszerész akart lenni – három évig kellett gyakornokoskodnia egy patikában, majd a bölcsészettudományi karon kellett részt vennie egy egyéves képzésen, ahol gyógyszerészgyakornoki képesítést szerzett, s ezután végezhette el az egyetemen a kétéves gyógyszerészképzést. Tüchler 1907 elején sikeresen levizsgázott, mint gyógyszerészgyakornok. De hogyan kerülhetett Budapest egyik legnívósabb gyógyszertárába gyakornoknak? Vélhetően közrejátszott benne édesapja kapcsolatrendszere is. Tüchler Mór Bugyin egy köztiszteletnek örvendő személy volt, igazgatósági tagja például a Bugyi Községi Hitelszövetkezetnek. Így kapcsolatba került a bugyi kastélytulajdonos Forster Kálmánnal is, akinek sógora, Török Sándor gyógyszerész volt a Szentlélek patika tulajdonosa. S hogy miért éppen gyógyszerész akart lenni? Ezt biztosra nem tudjuk, de talán közrejátszott az is, hogy két idősebb unokatestvére, a kiskunlacházi születésű Balassa Sándor és a kunszentmiklósi Tolnai Géza is gyógyszerészek voltak.

A Török-patikából azonban botrányos körülmények között távozott Tüchler, ugyanis nagy értékű, összesen 50 000 korona értékű lopáson kapták. Mint ahogyan arról a Pesti Hírlap is beszámolt, a tulajdonosnak feltünt, hogy hosszú hónapokon át nagy mennyiségű orvosi szerek, szappanok, drága illatszerek és egyéb drogéria-áruk tüntek el. A rendőrségi feljelentést követően Sarkadi nyomozó Tüchler Rákóczi úti legénylakásában házkutatást tartott, ahol 10 000 korona értékű árut talált egy dobozba rejtve. Tüchler bevallotta, hogy ő lopta meg a gyógyszerészt, mert rossz társaságba keveredett, lóversenyi fogadásokon folyamatosan veszített, éjszakáit sokszor a Wertheimer-féle kocsmában töltötte, s léha életmódja miatt apja megvonta tőle a 240 koronás havi apanázsát. A lopott árut Sugár Andor droguistának adta el, a rendőrség mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezte. Érdekesség még, hogy a lopásról szóló cikk megjelenése után az apa, Tüchler Mór egy hirdetést adott fel a lapban, melyben felhívja mindenki figyelmét, hogy "Szilárd fiamnak senki ne hitelezzen, miután érte semmiféle tartozást nem fizetek." Az édesapa azonban a patika kárát megtérítette, így ellene a nyomozást megszüntette; Sugár Andort pedig 500 koronás büntetésre ítélte a bíróság orgazdaságért.

Tüchler Mór apróhirdetése, miszerint fia után semmilyen tartozást nem fizet ki

1908-ban beiratkozott gyógyszerészképzésre Tüchler, de az egyetemi évkönyv szerint csak az első tanév első szemeszterét végezte el, majd 1909-ben – belügyminiszteri engedéllyel - megváltoztatta vezetéknevét "Varsányi"-ra. Érdekes, hogy a Tüchler család több mint tíz tagja magyarosította a nevét a századelőn, azonban mindannyian Tolnai-ra; ez a különcség is mutatja, hogy nem volt jó viszonya a családdal. 1912-ben elhunyt az édesapja, akit a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra, ahol második feleségével és Józseffel, legkisebb fiával alussza örök álmát.

Tüchler Mór (és második felesége, valamint József fiuk) síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben

a síremlék felirata

Varsányi Szilárd az első világháborúban a császári és királyi 32. gyalogezred kötelékében népfelkelőként vett részt, polgári foglalkozásához gyógyszerészt írtak az ezred nyilvántartásába, ám semmilyen utalást nem találtam, hogy le is diplomázott volna akár Magyarországon, akár Ausztriában. Varsányi 1915. szeptember 6-án, az Orosz Cársághoz tartozó Szrebno-nál esett el (a település ma Ukrajnában található, mintegy 15 kilométerre az ukrán-moldáv-román határtól északra). A gyalogezrednek Szerbno-t kellett tartania, később a Szifno és Michalovka közti erdőn át előrenyomulnia. De az orosz ellenállás igen erős volt, mire is a támadás, az alapos előkészítés céljából, szeptember 4-én és 5-én szünetelt. A szeptember 6-i radzivillovi áttörés azután teljes mértékben sikerült.

Varsányi Szilárd halotti bejegyzése a gyalogezred anyakönyvében (alulról a második)

Varsányi Szilárd, bugyi születésű népfelkelő tehát a szrebnoi védelem közben vesztette életét; ezt erősíti meg a gyalogezred halotti anyakönyve is, miszerint a városi harcok során hunyt el, s ott is temették el. Így egyike lett annak a három izraelita vallású bugyi születésű fiatalembernek (Feith Sámuel és Richter Izidor mellett), akik hősi halált haltak a nagy háborúban, ám nevük sajnos nem szerepel a hősi emlékművön.

70 éve hunyt el Ruzicska Ede, avagy a Ruzicska fivérek élete és szükségpénzei

Az alábbiakban bemutatok két rövid életutat, a Ruzicska testvérekét. Mindketten sütőmesterek voltak Budapesten, s mindkettőjük nevéhez szükségpénzkiadás fűződik. Mint e kis történelmi papírok gyűjtője, kötelességemnek érzem kutatni a szükségpénzkiadók kilétét.

A testvérpár Ruzicska Ede pék és Bayer Emília gyermekei voltak. Az apa, Ruzicska Ede 1850. március 17-én született a csehországi Bukovosko-ban és 1926. október 15-én hunyt el Budapesten.

Az édesanya, Bayer Emília pedig 1857. február 7-én a budai Tabánban Bayer Antal és Szalay Magdolna gyermekekén, s 1943. augusztus 25-én hunyt el Budapesten, a Terézvárosban. A házaspár mindkét tagja római katolikus vallású volt, sírjuk a Kerepesi úti temetőben ma is megtalálható.

Bayer Emília születési bejegyzése

a Ruzicska-sír egy korábbi állapotában

 

a feleség születési időpontja tévesen szerepel

Ruzicska Ede Péter 1883. július 27-én született  a Terézvárosban.

Ruzicska Ede születési bejegyzése

1906. augusztus 21-én feleségül vette Mach Margit Emíliát.

Ruzicska Ede házasságkötési bejegyzése

 

A Budapesti Sütők Ipartestületének elnöke volt, az I. világháborúban főhadnagyként szolgált. Mint egyéves önkéntes 1904-ben szolgált a császári és királyi Albrecht főherceg 44. gyalogezredben. 1914 július 28-án vonult be háborús szolgálatra a volt cs. és kir. 23. gy.-ezredhez. Innen 1914 szeptemberében a 44-esekhez vezényelték. Kaposváron teljesített szolgálatot, majd a 17-es helyőrségi kórházba, végül a 32. gyalogezred pótzászlóaljához helyezték. Itt volt 1916 májusáig, mikor a 22. menetszázaddal az orosz hadszíntérre indult a 44. gyalogezredhez. Résztvett az ezred összes hadműveletében az orosz, a román, valamint az olasz hadszíntéren 1918 július végéig. Ekkor a 31. rohamzászlóaljhoz került. Itt érte a front összeomlása. Kitüntetései: III. o. Katonai Érdemkereszt a kardokkal és a  Károly Csapatkereszt.

 

1922 novemberében 8 nap börtönre ítélték, árdrágítás miatt.

 

1945-ben vette feleségül Dobóczky Juliannát, Dobóczky Géza és Mathisz Julianna leányát.

1950. január 21-én hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben temették el.

Ruzicska Ede gyászjelentése

Ruzicska Alajos 1889. június 21-én született a Terézvárosban.

A római katolikus vallású Rogátsy Margitot (Rogátsy Béla és Kertész Franciska 1892. november 18-án született leányát) 1913. január 28-án Budapesten, Terézvárosban.

Ruzicska Alajos házassági bejegyzése (tévesen Lajos-ként írva)

 

Az első világháborúban a testvéréhez hasonlóan a a császári és királyi Albrecht főherceg 44. gyalogezredben szolgált, s a harctéren szerzett betegségében hunyt el 1930 januárjában.

A gyűjteményemben lévő szükségpénzek a Ruzicska-testvérektől (a kiadási időt sajnos még csak 1906 és 1926 közé sikerült szűkíteni, remélem lesz még olyan forrás, ami segít a pontosabb meghatározásra):

A 10 filléres hátlapján a pécsi hadapród iskola látható - az információért köszönet Kuscsik Péter gyűjtőtársnak:

A pénzek alján található név, Bruck Ferenc egy papírkereskedő, a szükségpénz előállítója, aki 1903-tól volt a pékek egyik hivatalos papír- és nyomtatványszállítója (s nem mellesleg ő is adott ki saját szükségpénzt).

Bruck Ferenc újsághirdetése 1938-ból

Újpesti temetői séta - két ócsai tanítói síremlék (Rákosi Zoltán és Galkó József)

Ma délután kimentem az újpesti, úgynevezett Megyeri temetőbe fényképezni, mert két volt ócsai tanító is ott alussza örök álmát. Jelenleg az ócsai római katolikus iskola történetén dolgozom, de ha más ócsai tanítóról találok információt, annak is utánajárok.

Rákosi Zoltán

Illyefalvi Rákosi Zoltán Jenő 1885. szeptember 18-án született Kézdivásárhelyen, Rákosi József (1861-1921) és Szakács Mária fiaként. Édesapja a kézdivásárhelyi magyar királyi állami elemi fiú- és lányiskola tanítója (1897-1911), majd igazgatója (1911-1920) volt a trianoni határok meghúzásáig. Anyai nagyapja, Szakács János református lelkész volt Karatnán, Eszéktől délre.

Rákosi Zoltán családfája (saját gyűjtés)

Rákosi Zoltán Kolozsváron végezte el az állami tanítóképző intézetet 1904-ben, majd Budapesten  a polgári iskolai tanítóképzőt 1908-ban. Ezután Nagymihályon tanított a magán polgári iskolában 1909 első félévében. 1909-ben vette feleségül Grega Ilonát (1887-1970), Kézdivásárhelyen. Ekkor Rákosi már Kézdivásárhelyen volt polgári iskolai tanár, felesége pedig Kisbaconban állami iskolai tanítónő. 1909 szeptemberében mindketten Breznóbányára kerültek, Grega Ilona az állami elemi iskolához, Rákosi pedig a polgári fiú- és lányiskolához, ahol később igazgató is lett. A férj - munkája mellett - 1912 és 1917 között a Garamvidék című hetilapnak is szerkesztője volt, s megszervezte és öt évig vezette a helyi fogyasztási szövetkezetet. 1917-től a turócszentmártoni magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola utolsó magyar igazgatója volt 1919-ig. Az 1919/1920-as tanévben a pápai állami polgári lányiskola megbízott igazgatója.

Rákosi Zoltán

A trianoni békediktátum után apa és fia Ócsán kaptak egyszerre állást, Rákosi József az állami elemi iskolát, míg fia az újonnan induló állami polgári iskolát igazgatta. Így Rákosi Zoltán az 1920/21-es tanévben az első igazgatója volt az ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskolának, amit 1920. október 10-én alapítottak. Valószínűleg az édesapa 1921 áprilisi halála is hozzájárult ahhoz, hogy a család elköltözött a faluból.

az ócsai polgári iskola első évkönyvének borítója (forrás: OPKM)

1921-től Újpesten volt a II. számú leányiskola igazgatója és tanulmányi felügyelő, egészen 1948-as nyugdíjazásáig. Az 1930-as években a Polgári-iskolai Tanárok Országos Szövetségének elnöke, s tagja volt a Felvidéki Magyar Írók és Újságírók Szövetségének, a besztercebányai Madách Irodalmi Társaságnak és az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak. Érdemei elismeréséül az Országos Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ezüst éremmel tüntette ki.

1945 augusztusában az újpesti igazolóbizottság a nyugdíjazását javasolta "Az égő szív" című összegyűjtött beszédei, valamint az iskolai évkönyvekbe írt esszéi miatt. Ezek ugyanis "éles irredentizmusukkal hozzájárultak a fasiszta ideológia lelki befogadásához és ezen túlmenően a hitleri háború vállalásának előkészítéséhez". 1946 februárjában Rákosit kényszernyugdíjazták, a döntést azonban szeptemberben hatálytalanította a minisztérium. 1970. február 27-én hunyt el Újpesten.

Rákosi Zoltán gyászjelentése (forrás: OSZK)

Rákosi Zoltán halotti bejegyzése (forrás: familysearch.com)

Rákosi Zoltán családi sírja

a sírfelirat

Szabadidejében tankönyveket, pedagógiai tanulmányokat, verseket írt, több kötete is megjelent. Mi sem bizonyítja jobban a versek iránti rajongását és szakértelmét, mint hogy Kaffka Margittal és Babits Mihállyal együtt emlegették, mint akik "verseltek", s egyben újpesti tanítók, tanárok is voltak. Élete során rengeteg beszédet tartott, például Újpesten 1936-ban, az országzászló felállításakor.

Megjelent kötetei:

Kacagjatok csak (1911, versek, Ungvár)

Friss barázdák régi ugaron (1914, elbeszélés, Ungvár)

Zúgó erdő mélyén (1919, versek, Pápa)

A harangokat kongatom (1920, versek, Kispest)

Virágos úton (1928, versek, Budapest)

Magyar Pantheon (1931, versek, Budapest)

Helytörténeti szempontból azonban fontosabb, hogy 1921. augusztus 1-jén beszédet mondott az első vármegyei vitézi telek átadásán, Ócsán, ahol vitéz Horváth Mihály tizenöt kataszteri holdat kapott balatoni Farkas László felsőbabádi földbirtokostól. Az ünnepségről több napilap is beszámolt.

az ócsai vitézi telekátadáskor mondott beszéd első része...

.. és a második rész (forrás: Arcanum)

Galkó József

Galkó József 1910. április 1-jén született Hejőcsabán, Galkó József és Sir Julianna fiaként. Tanítói oklevelét 1930. június 27-én szerezte Miskolcon, az evangélikus tanítóképzőben, a kántorit pedig 1931-ben Egerben, az Érseki Katolikus Tanítóképzőben; mindkétszer elégségesre vizsgázott. 1930. december 1-jétől Ragályon, majd 1935. július 1-jétől Tornaszentandráson kántortanító. Az Actio Catholica tagja volt, s népműveléssel is foglalkozott. Vinyei Gizellával 1932-ben kötött házasságot Hejőcsabán. 1941. február 13-án lett Szalonnán kántortanító, ott azonban nem maradt sokáig, mert novemberben már Ócsán tanító a római katolikus elemi iskolában. 1941-ben az addigi ócsai kántortanítót, Galambos Jánost Újvidékre helyezték, s a püspök az addigi tanítót, Fülöpp Istvánt nevezte ki igazgatónak. A tantestületben volt még Horváth Mária tanítónő, s lett a harmadik tag Galkó József.

az ócsai római katolikus elemi iskola egy 1930-as évekbeli képeslapon (jobbra mellette a nádtetős ház Édesapám szülői háza; saját gyűjtemény)

1944. november 1-jén bevonultak az oroszok Ócsára. „Éjjel, nappal fegyveres katonák kutatták át a házakat és azokat kifosztották majd az asszonyokat és leányokat meggyalázták. November 4-én éjjel Horváth Mária 57 éves egyedülálló tanítónőnkhöz is ablakon tört be egy orosz katona és a tanítónő sorsa is ugyanaz lett, mint a sok-sok meggyalázott ócsai nőké. Tanítónő arzén méreggel megmérgezte magát és 5-én el is temettük” – írta a plébános. A megszálló oroszok nagy pusztítást végeztek mind az iskola épületében, mind pedig a berendezésében. Az év végén mintegy 50 ócsai férfit szedtek össze a szovjetek „málenkij robotra”, köztük Galkó József katolikus tanítót is, aki 2-3 év múlva tért csak vissza a Szovjetunióból. Az így egytanítós iskolába nevezte ki a püspök Fülöpp Istvánné Felyó Valériát tanítónőnek 1945-ben. Galkó József a hadifogság után visszaérkezett Ócsára, azonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Tanfelügyelősége elhelyezte Ócsáról, vélhetően már ekkor Újpestre került. Az áthelyezés után az ócsai iskolát (is) államosították. Galkóról a következő adat 1957-ben bukkan fel, amikor az újpesti tanács végrehajtó bizottsága megszüntette a fegyelmi eljárást ellene. A vád az volt, hogy az 1956-os események alatt ellenforradalmi magatartást tanúsított. 1960 nyarán már az Egyesült Izzó munkásainak gyermekeit vitte Tatára kirándulni - számolt be róla a Komárom Megyei Dolgozók Lapja.
Galkó József végül 1973. december 6-án hunyt el Újpesten.

Galkó József gyászjelentése (forrás: OSZK)

Galkó József halotti bejegyzése (forrás: familysearch.com)

Galkó József és felesége síremléke

a sírfelirat