Egy győztes csata hősi halottja

2014 végén volt egy kiállítás a művelődési házban az első világháborúban harcolt bugyiakról. A csatákban részt vett ifjak kihelyezett listájáról egy név biztosan hiányzott: Tüchler Szilárdé. Nem is csoda, a központi veszteséglista szerint Budapesten született, ami téves információ volt.

Tüchler Szilárd 1886. január 5-én, Bugyin született, izraelita családban. Édesapja, Tüchler Mór vegyeskereskedő, édesanyja Lőwy Emília voltak.

Tüchler Szilárd születési anyakönyvi bejegyzése

A szülők az esküvőt az ara lakhelyén, Ócsán tartották 1881. szeptember 7-én.

Tüchler Mór és Lőwy Emília házassági anyakönyvi bejegyzése

A házaspárnak Szilárd volt az egyetlen gyermeke, ugyanis az édesanyja még a szülés évében elhunyt; sírja ma is megtalálható a bugyi zsidó temetőben. Az özvegy férj újranősült, s elvette az apostagi születésű Fleischer Saroltát, akitől három gyermeke is született: Géza, Elemér és József. A család 1900-ban még vélhetően Bugyin élt, ugyanis Géza gyermekét abban az évben első felesége mellé temettette Tüchler Mór, a bugyi zsidó temetőben.

 

Tüchler Mórné síremléke a bugyi izraelita temetőben

Tüchler Szilárd az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a kiskunhalasi Református Gimnázium tanulója lett. A középiskola során közepes tanulónak számított, a hatodik osztályt félbehagyta Kiskunhalason, s a budapesti Dr. László Mihály Nyilvános Főgymnasiuma és Nevelőintézetében fejezte be 1902 júniusában.

Dr. László Mihály Nevelőintézete egy korabeli képeslapon (forrás: darabanth.hu)

A hat gimnáziumi osztály után 1902. november 15. és 1907. január 7. között kisegítőként dolgozott Török Sándor jóhírű budapesti patikájában, a Király utcai Szentlélek gyógyszertárban. A korban a hatosztályos gimnázium elvégzése után – ha valaki gyógyszerész akart lenni – három évig kellett gyakornokoskodnia egy patikában, majd a bölcsészettudományi karon kellett részt vennie egy egyéves képzésen, ahol gyógyszerészgyakornoki képesítést szerzett, s ezután végezhette el az egyetemen a kétéves gyógyszerészképzést. Tüchler 1907 elején sikeresen levizsgázott, mint gyógyszerészgyakornok. De hogyan kerülhetett Budapest egyik legnívósabb gyógyszertárába gyakornoknak? Vélhetően közrejátszott benne édesapja kapcsolatrendszere is. Tüchler Mór Bugyin egy köztiszteletnek örvendő személy volt, igazgatósági tagja például a Bugyi Községi Hitelszövetkezetnek. Így kapcsolatba került a bugyi kastélytulajdonos Forster Kálmánnal is, akinek sógora, Török Sándor gyógyszerész volt a Szentlélek patika tulajdonosa. S hogy miért éppen gyógyszerész akart lenni? Ezt biztosra nem tudjuk, de talán közrejátszott az is, hogy két idősebb unokatestvére, a kiskunlacházi születésű Balassa Sándor és a kunszentmiklósi Tolnai Géza is gyógyszerészek voltak.

A Török-patikából azonban botrányos körülmények között távozott Tüchler, ugyanis nagy értékű, összesen 50 000 korona értékű lopáson kapták. Mint ahogyan arról a Pesti Hírlap is beszámolt, a tulajdonosnak feltünt, hogy hosszú hónapokon át nagy mennyiségű orvosi szerek, szappanok, drága illatszerek és egyéb drogéria-áruk tüntek el. A rendőrségi feljelentést követően Sarkadi nyomozó Tüchler Rákóczi úti legénylakásában házkutatást tartott, ahol 10 000 korona értékű árut talált egy dobozba rejtve. Tüchler bevallotta, hogy ő lopta meg a gyógyszerészt, mert rossz társaságba keveredett, lóversenyi fogadásokon folyamatosan veszített, éjszakáit sokszor a Wertheimer-féle kocsmában töltötte, s léha életmódja miatt apja megvonta tőle a 240 koronás havi apanázsát. A lopott árut Sugár Andor droguistának adta el, a rendőrség mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezte. Érdekesség még, hogy a lopásról szóló cikk megjelenése után az apa, Tüchler Mór egy hirdetést adott fel a lapban, melyben felhívja mindenki figyelmét, hogy "Szilárd fiamnak senki ne hitelezzen, miután érte semmiféle tartozást nem fizetek." Az édesapa azonban a patika kárát megtérítette, így ellene a nyomozást megszüntette; Sugár Andort pedig 500 koronás büntetésre ítélte a bíróság orgazdaságért.

Tüchler Mór apróhirdetése, miszerint fia után semmilyen tartozást nem fizet ki

1908-ban beiratkozott gyógyszerészképzésre Tüchler, de az egyetemi évkönyv szerint csak az első tanév első szemeszterét végezte el, majd 1909-ben – belügyminiszteri engedéllyel - megváltoztatta vezetéknevét "Varsányi"-ra. Érdekes, hogy a Tüchler család több mint tíz tagja magyarosította a nevét a századelőn, azonban mindannyian Tolnai-ra; ez a különcség is mutatja, hogy nem volt jó viszonya a családdal. 1912-ben elhunyt az édesapja, akit a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra, ahol második feleségével és Józseffel, legkisebb fiával alussza örök álmát.

Tüchler Mór (és második felesége, valamint József fiuk) síremléke a Kozma utcai zsidó temetőben

a síremlék felirata

Varsányi Szilárd az első világháborúban a császári és királyi 32. gyalogezred kötelékében népfelkelőként vett részt, polgári foglalkozásához gyógyszerészt írtak az ezred nyilvántartásába, ám semmilyen utalást nem találtam, hogy le is diplomázott volna akár Magyarországon, akár Ausztriában. Varsányi 1915. szeptember 6-án, az Orosz Cársághoz tartozó Szrebno-nál esett el (a település ma Ukrajnában található, mintegy 15 kilométerre az ukrán-moldáv-román határtól északra). A gyalogezrednek Szerbno-t kellett tartania, később a Szifno és Michalovka közti erdőn át előrenyomulnia. De az orosz ellenállás igen erős volt, mire is a támadás, az alapos előkészítés céljából, szeptember 4-én és 5-én szünetelt. A szeptember 6-i radzivillovi áttörés azután teljes mértékben sikerült.

Varsányi Szilárd halotti bejegyzése a gyalogezred anyakönyvében (alulról a második)

Varsányi Szilárd, bugyi születésű népfelkelő tehát a szrebnoi védelem közben vesztette életét; ezt erősíti meg a gyalogezred halotti anyakönyve is, miszerint a városi harcok során hunyt el, s ott is temették el. Így egyike lett annak a három izraelita vallású bugyi születésű fiatalembernek (Feith Sámuel és Richter Izidor mellett), akik hősi halált haltak a nagy háborúban, ám nevük sajnos nem szerepel a hősi emlékművön.