2020. február 19., szerda

Hetvenhárom évvel ezelőtt szüntették meg az Ócsai római katholikus Dalegyesületet


A XIX. században alakuló polgári társadalom egyre inkább igényt formált olyan társas kapcsolatokra, melyek túlmutatnak a családi, munkahelyi kereteken. Először Nyugat-Európában, majd hazánkban a nagyvárosokban alakultak lövészegyletek, különféle kulturális és szakmai tömörülések, mint például olvasó- és dalkörök, iparos és gazdatestületek.

A század végére azonban már megerősödött annyira az ócsai társadalmi középréteg, hogy a faluban is igény mutatkozott hasonló szerveződésre. Elsőként az Ócsai Olvasókör alakult meg 1880. október 23-án. „A kör czélja az időközi sajtó termékeinek, könyveknek olvasása, eszmecsere utján ismeretek gyűjtése és terjesztése, s tagjainak művelt társasághoz illő szórakoztatása." – olvasható az alapító okiratban. A különféle, nem vallási szerveződésű egyleteknél is megtaláljuk a katolikus egyházközség vezetőit éppúgy, mint a híveket is, akár vezető pozícióban is. Így lett korelnöke az Ócsai Levente Egyesületnek Szűcs Gyula, s világháborús helytállásáért tag Práger Kálmán alsópakonyi tanító az Országos Frontharcos Szövetség ócsai helyi csoportjánál. Természetesen az egyházközségi tagok is hoztak létre egyesületeket, ilyen volt például az Ócsai római katholikus Dalegyesület, melynek alapító közgyűlését 1931. június 1-jén tartották Ócsán, az elnök Szűcs Gyula plébános, a karnagy Galambos János kántortanító volt.

a dalegyesület pecsétje

1932. szeptember 4-én tartotta zászlószentelési ünnepélyét a Ócsai római katholikus Dalegyesület, mely újabb értékes hajtása volt a Pest megyei virágzó dalegyesületi kultúrának – írta a Néptanítók Lapja. A díszközgyűlés ünnepi szónoka Szűcs Gyula helybeli esperes volt, aki beszédében vázolta, Ócsa példáján bemutatva, a magyar falu színvonalának emelkedését, ha megérti az idők tanulságait és megfelelő művelői, vezetői vannak. A világháborús hősi halottak szobrának megkoszorúzásával és a helybeli leventeegyesületek felvonulásával a délelőtti program véget ért, délután pedig a kultuszminiszter kiküldöttjének és Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő, a Dalosszövetség elnökének buzdító beszédei után az emlékplakettel megajándékozott környékbeli és helybeli dalárdák hangversenyében gyönyörködött a nagyszámban megjelenő közönség. Az ünnepélyen részt vett Erdélyi Lóránt alispán családjával és Kehrer Károly pestmegyei vezető-tanfelügyelő is,[1] zászlóanya Szánthó Pálné, a dabasi főszolgabíró neje lett.[2]

A dalegyesület célja volt az alapító okirat szerint: „Általában a magasabb énekművészetet fejleszteni, ápolni és eziránt tapasztalt közönyt oszlatni”. A tagságot három részre osztották. Alapító tag lehetett az, aki a dalegyesület alaptőkéjéhez egyszer s mindenkorra 10 pengővel hozzájárul. Pártoló taggá válhatott az, akit a dalegyesület választmányának legalább két tagja ajánl, aki azután tetszése szerinti összeggel járul hozzá a dalegyesület alaptőkéjéhez. Működő tag az lehetett, aki az énekléshez szükséges hanganyaggal és zenei hallással rendelkezik, s kötelezi magát az éneklésben való közreműködésre, felvételét a karnagy kezdeményezi. Kiskorúak egyesületi tagnak csak szülői, gyámi vagy törvényes képviselői beleegyezéssel vehetők fel, az iskolai fegyelem alatt állók pedig egyáltalán nem lehetnek az egyesület tagjai. A dalegyesület tisztikara egy-egy elnökből, alelnökből, jegyzőből, karnagyból, titkárból, pénztárnokból és két ellenőrből. Az egyesület kötelezte magát, hogy minden volt tisztviselő vagy működő tag elhunytával, annak temetésén megjelenik, s alkalmi gyászdalt énekelnek és az elhunytat a nyugalom helyére kísérik.

a dalegyesület utólag színezett csoportképe

Működő tagok 1932. március 8-án:

NÉV
ÉLETKOR
FOGLALKOZÁS
Alberti György
28
földműves
Alberti Mihály
38
földműves
Bebők Pál
23
földműves
Bebők Sándor
33
földműves
Berecz Béla
24
kovács
Dencsi Menyhárt
32
földműves
Dömötör Ferenc
39
földműves
Dömötör László
21
földműves
Fülöpp István
23
tanító
Galambos János
33
kántortanító
Gáll Árpád
22
szűcs
Gazsik József
36
cipész
Hefler János
23
szabó
Huszár István
36
ács
Janicsák József
46
kőműves
Juhász István
22
földműves
Juhász Pál
25
földműves
K. Szabó István
39
nyugalmazott vasúti altiszt
Kánai István
21
földműves
Kánai Pál
27
gyári munkás
Kiss Ferenc
37
földműves
Konkoly Ferenc
32
földműves
Konkoly Imre
20
földműves
Konkoly István
29
földműves
Konkoly Károly
35
földműves
Konkoly Pál
21
földműves
Konrád Antal
36
borbély
Orbán István
19
asztalos
Ordasi János
35
földműves
Pekker Antal
36
földműves
Pekker György
29
földműves
Pekker Imre
28
földműves
Rózsa Imre
28
földműves
Rózsa István
32
földműves
Rózsa Pál
26
földműves
Rupp György
32
földműves
Rupp János
20
földműves
Rupp József
22
földműves
Ruska Mihály
24
földműves
Sallai István
35
földműves
Szabó Imre
24
földműves
Szalkári Ferenc
33
lakatos
Szűcs Gyula
56
plébános
Szvercseg András
32
gyári munkás
Viola Albert
24
földműves
Viola Boldizsár
21
földműves
Viola Imre
20
földműves
Viola Károly
29
földműves
Virág Albert
35
földműves
Virág István
33
földműves
Virág József
38
földműves
Virág Pál
24
földműves
Vizi Albert
39
vízművek alkalmazottja
Vizi Antal
21
hentes
Vizi István
34
földműves
Zorek István
38
földműves

Az 56 férfi által alapított dalkör számos alkalommal fellépett, sokszor messze túllépve Ócsa közigazgatási határait. Egy ilyen fellépés volt 1938. április 30-án, amikor a megyei pedagógia szeminárium tízedik napját Ócsán rendezték meg a református Kultúrházban. A délutáni program keretében a katolikus és a református dalárdák együttes hangversenyt tartottak, Galambos János és Darázsy János karnagyok vezetésével.[3] Máté Jánosné Vellai Margit 2011-ben a Felsőpakonyi Agora újságnak elmesélte, hogy vallásos élménye egy temetésről van, amikor a 21 évesen elhunyt Tóth Lászlót temették Ócsán, s Galambos János karnagy ezt énekelte:


"Harangok csengése hirdeti népnek,
ma egy szép vőlegényt visznek esküvőre.
Meghal gazdag szegény, meghal öreg ifjú..."

a dalkör másik csoportképe (felső sor balról az ötödik Rupp György)

A katolikus dalegyesület karnagya a mindenkori római katolikus kántortanító volt, aki egyben az iskola igazgatója volt.
Az ócsai katolikus dalkör karnagyai voltak:

Galambos János 1930-1941 (középen elöl csokornyakkendőben)

Fülöpp István 1941-1947

A dalkört napra pontosan hetvenhárom évvel ezelőtt, 1947. február 19-én oszlatta fel Rajk László belügyminiszter, kommunista politikus.


[1] Néptanítók Lapja 1932.09.15-i szám 748. oldal
[2] Historia Domus Ócsa I. kötet 11. oldal
[3] Néptanítók Lapja 1938.04.01-i szám 276. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése