A XIX. században alakuló
polgári társadalom egyre inkább igényt formált olyan társas kapcsolatokra,
melyek túlmutatnak a családi, munkahelyi kereteken. Először Nyugat-Európában,
majd hazánkban a nagyvárosokban alakultak lövészegyletek, különféle kulturális
és szakmai tömörülések, mint például olvasó- és dalkörök, iparos és
gazdatestületek.
A század végére azonban
már megerősödött annyira az ócsai társadalmi középréteg, hogy a faluban is
igény mutatkozott hasonló szerveződésre. Elsőként az Ócsai Olvasókör alakult
meg 1880. október 23-án. „A kör czélja az időközi sajtó termékeinek, könyveknek
olvasása, eszmecsere utján ismeretek gyűjtése és terjesztése, s tagjainak
művelt társasághoz illő szórakoztatása." – olvasható az alapító okiratban.
A különféle, nem vallási szerveződésű egyleteknél is megtaláljuk a katolikus
egyházközség vezetőit éppúgy, mint a híveket is, akár vezető pozícióban is. Így
lett korelnöke az Ócsai Levente Egyesületnek Szűcs Gyula, s világháborús
helytállásáért tag Práger Kálmán alsópakonyi tanító az Országos Frontharcos
Szövetség ócsai helyi csoportjánál. Természetesen az egyházközségi tagok is hoztak
létre egyesületeket, ilyen volt például az Ócsai római katholikus Dalegyesület,
melynek alapító közgyűlését 1931. június 1-jén tartották Ócsán, az elnök Szűcs
Gyula plébános, a karnagy Galambos János kántortanító volt.
 |
| a dalegyesület pecsétje |
1932. szeptember 4-én
tartotta zászlószentelési ünnepélyét a Ócsai római katholikus Dalegyesület,
mely újabb értékes hajtása volt a Pest megyei virágzó dalegyesületi kultúrának –
írta a Néptanítók Lapja. A díszközgyűlés ünnepi szónoka Szűcs Gyula helybeli
esperes volt, aki beszédében vázolta, Ócsa példáján bemutatva, a magyar falu
színvonalának emelkedését, ha megérti az idők tanulságait és megfelelő művelői,
vezetői vannak. A világháborús hősi halottak szobrának megkoszorúzásával és a
helybeli leventeegyesületek felvonulásával a délelőtti program véget ért,
délután pedig a kultuszminiszter kiküldöttjének és Frühwirth Mátyás
országgyűlési képviselő, a Dalosszövetség elnökének buzdító beszédei után az
emlékplakettel megajándékozott környékbeli és helybeli dalárdák hangversenyében
gyönyörködött a nagyszámban megjelenő közönség. Az ünnepélyen részt vett
Erdélyi Lóránt alispán családjával és Kehrer Károly pestmegyei
vezető-tanfelügyelő is,[1] zászlóanya Szánthó Pálné,
a dabasi főszolgabíró neje lett.[2]
A dalegyesület célja volt
az alapító okirat szerint: „Általában a magasabb énekművészetet fejleszteni,
ápolni és eziránt tapasztalt közönyt oszlatni”. A tagságot három részre
osztották. Alapító tag lehetett az, aki a dalegyesület alaptőkéjéhez egyszer s
mindenkorra 10 pengővel hozzájárul. Pártoló taggá válhatott az, akit a
dalegyesület választmányának legalább két tagja ajánl, aki azután tetszése
szerinti összeggel járul hozzá a dalegyesület alaptőkéjéhez. Működő tag az
lehetett, aki az énekléshez szükséges hanganyaggal és zenei hallással rendelkezik,
s kötelezi magát az éneklésben való közreműködésre, felvételét a karnagy
kezdeményezi. Kiskorúak egyesületi tagnak csak szülői, gyámi vagy törvényes
képviselői beleegyezéssel vehetők fel, az iskolai fegyelem alatt állók pedig
egyáltalán nem lehetnek az egyesület tagjai. A dalegyesület tisztikara egy-egy
elnökből, alelnökből, jegyzőből, karnagyból, titkárból, pénztárnokból és két
ellenőrből. Az egyesület kötelezte magát, hogy minden volt tisztviselő vagy
működő tag elhunytával, annak temetésén megjelenik, s alkalmi gyászdalt
énekelnek és az elhunytat a nyugalom helyére kísérik.
 |
| a dalegyesület utólag színezett csoportképe |
Működő tagok 1932.
március 8-án:
NÉV
|
ÉLETKOR
|
FOGLALKOZÁS
|
Alberti György
|
28
|
földműves
|
Alberti Mihály
|
38
|
földműves
|
Bebők Pál
|
23
|
földműves
|
Bebők Sándor
|
33
|
földműves
|
Berecz Béla
|
24
|
kovács
|
Dencsi Menyhárt
|
32
|
földműves
|
Dömötör Ferenc
|
39
|
földműves
|
Dömötör László
|
21
|
földműves
|
Fülöpp István
|
23
|
tanító
|
Galambos János
|
33
|
kántortanító
|
Gáll Árpád
|
22
|
szűcs
|
Gazsik József
|
36
|
cipész
|
Hefler János
|
23
|
szabó
|
Huszár István
|
36
|
ács
|
Janicsák József
|
46
|
kőműves
|
Juhász István
|
22
|
földműves
|
Juhász Pál
|
25
|
földműves
|
K. Szabó István
|
39
|
nyugalmazott vasúti altiszt
|
Kánai István
|
21
|
földműves
|
Kánai Pál
|
27
|
gyári munkás
|
Kiss Ferenc
|
37
|
földműves
|
Konkoly Ferenc
|
32
|
földműves
|
Konkoly Imre
|
20
|
földműves
|
Konkoly István
|
29
|
földműves
|
Konkoly Károly
|
35
|
földműves
|
Konkoly Pál
|
21
|
földműves
|
Konrád Antal
|
36
|
borbély
|
Orbán István
|
19
|
asztalos
|
Ordasi János
|
35
|
földműves
|
Pekker Antal
|
36
|
földműves
|
Pekker György
|
29
|
földműves
|
Pekker Imre
|
28
|
földműves
|
Rózsa Imre
|
28
|
földműves
|
Rózsa István
|
32
|
földműves
|
Rózsa Pál
|
26
|
földműves
|
Rupp György
|
32
|
földműves
|
Rupp János
|
20
|
földműves
|
Rupp József
|
22
|
földműves
|
Ruska Mihály
|
24
|
földműves
|
Sallai István
|
35
|
földműves
|
Szabó Imre
|
24
|
földműves
|
Szalkári Ferenc
|
33
|
lakatos
|
Szűcs Gyula
|
56
|
plébános
|
Szvercseg András
|
32
|
gyári munkás
|
Viola Albert
|
24
|
földműves
|
Viola Boldizsár
|
21
|
földműves
|
Viola Imre
|
20
|
földműves
|
Viola Károly
|
29
|
földműves
|
Virág Albert
|
35
|
földműves
|
Virág István
|
33
|
földműves
|
Virág József
|
38
|
földműves
|
Virág Pál
|
24
|
földműves
|
Vizi Albert
|
39
|
vízművek alkalmazottja
|
Vizi Antal
|
21
|
hentes
|
Vizi István
|
34
|
földműves
|
Zorek István
|
38
|
földműves
|
Az 56 férfi által
alapított dalkör számos alkalommal fellépett, sokszor messze túllépve Ócsa
közigazgatási határait. Egy ilyen fellépés volt 1938. április 30-án, amikor a megyei
pedagógia szeminárium tízedik napját Ócsán rendezték meg a református
Kultúrházban. A délutáni program keretében a katolikus és a református dalárdák
együttes hangversenyt tartottak, Galambos János és Darázsy János karnagyok
vezetésével.[3] Máté Jánosné Vellai Margit 2011-ben a Felsőpakonyi Agora újságnak elmesélte, hogy vallásos élménye egy temetésről van, amikor a 21 évesen elhunyt Tóth Lászlót temették Ócsán, s Galambos János karnagy ezt énekelte:
"Harangok csengése hirdeti népnek,
ma egy szép vőlegényt visznek esküvőre.
Meghal gazdag szegény, meghal öreg ifjú..."
 |
| a dalkör másik csoportképe (felső sor balról az ötödik Rupp György) |
A katolikus dalegyesület karnagya a mindenkori római katolikus kántortanító volt, aki egyben az iskola igazgatója volt.
Az ócsai katolikus dalkör karnagyai voltak:
 |
| Galambos János 1930-1941 (középen elöl csokornyakkendőben) |
 |
| Fülöpp István 1941-1947 |
A dalkört napra pontosan
hetvenhárom évvel ezelőtt, 1947. február 19-én oszlatta fel Rajk László belügyminiszter, kommunista politikus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése