A keresztekről általában
A Magyar Katolikus
Lexikon[1] szerint az útmenti kereszt nem más, mint határoknál,
az út mentén állított
kő-, fa-, pléh- vagy bádogkereszt. Szerepe a napi gyakorlatban a
tájékozódás segítése földrajzi tájegységek (falu, tanya, birtok) végének, kezdetének
jelzésével. Átvitt értelemben az útmenti kereszt a lelki eligazodást szolgálja,
figyelmeztet a határok (a kezdet és a vég) jelentőségének felismerésében. Ezáltal
imádságra vagy legalább egy keresztvetésre késztet, ha elhaladunk egy-egy
mellett. Latin elnevezése (crux viator) ezen kívül arra is utal,
hogy a Kereszt (azaz Isten Fia) az emberrel együtt járja a küzdelmes földi
utat, ott van vele határ- és döntéshelyzeteiben.
A keresztállítás
különösen a XVIII. században lett gyakori. Ezeket az útszéli kereszteket
legtöbbször nem az egyház(község) állíttatta, hanem a hívek fizették
költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból
állított kereszteket. A szentelés nagy ünnepséggel, a helyszínen bemutatott
misével és prédikációval történt.
A régi szokások szerint az útszéli kereszteknek
asszonyok, lányok viselik gondját. Általában szombatonként friss virágot
visznek hozzájuk, halottak napján gyertyát gyújtanak a tövükben. A keresztek előtt
elhaladó férfiak megemelik kalapjukat, keresztet vetnek. Búcsújárások
útvonalába eső kereszteket énekkel és imákkal köszöntenek, így ezek a tárgyi
emlékek a zarándokutak hagyományos megállói.
Az áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és
szerdát „körösztjáró napok”-nak nevezi az egyház és a nép egyaránt.
Ezeken a – legtöbbször – májusi napokon a hívők papjuk vezetésével kereszttel
és lobogókkal körmenetszerűen, harangzúgás közepette kivonulnak a határ egy-egy
keresztjéhez, annak emlékezetére, hogy Krisztus kivezette tanítványait az
Olajfák hegyére. A kereszteknél és útközben a hívek énekelnek, imádkoznak.
A keresztek első felállításakor és minden egyes
felújításához általában alapítványt is tettek a hívők, amely összeget
valamilyen módon kamatoztattak (pénzintézetnél, a püspökségnél vagy egy
magánszemélynél), s ebből a pénzből finanszírozták a fenntartást, felújítást.
Az ócsai keresztek történetei
Némedi út – Árpád utca sarok
A keresztet – ami a
Historia Domus szerint az eddigi ismereteink szerinti legrégebbi Ócsán -
1794-ben Hehl János állíttatta, melyre alapítványt is tett. A kereszthez egy
érdekes legenda fűződik: Boda Menyhért (1889-1989) visszaemlékezése szerint gróf
Tihanyi István ellovagolt a Némedi úti kereszt előtt, a ló megijedt a
kereszttől. Erre a gróf kivágatta a keresztet, ezután pedig a váci püspök
beperelte A per végén Tihanyinak pénzbüntetést kellett fizetnie.[2] A
legendához két dolog fűzhető: egyrészt az Ócsán is birtokkal rendelkező
református ebeczki Tihanyi-családnak nem volt grófi címe. Másrészt Tihanyi
Tamás beazonosítása is nehézkes, hiszen többen is voltak Ócsán, s hogy
melyikükkel történt az eset (ha megtörtént), nem tudjuk. A Ferenc király
(1792-1835) idején történt pénzleértékelések miatt az alapítvány értéke
csökkent, ezért gróf Nádasdy Ferenc váci püspök (1823-1845) úgy döntött
1825-ben, hogy az alapítványi pénzeket összevonja egy Pekker Ádám által Ócsán
létesítendő új keresztre vonatkozó alapítványával (ezáltal nem engedélyezve egy
új kereszt új helyszínen történő felállítását), s arra fordítsák az összeget,
amelyik kereszt hamarabb javításra szorul[3]. 1832-ben elérkezett az
idő a kereszt felújítására, az összeget a püspök egészítette ki, az új
keresztet Pál András áldotta meg húsvét utáni harmadik vasárnap, azaz május
13-án[4]. Pekker György 1855-ben
új, 12 forintos alapítványt tett a keresztre, amit fel is újíttatott. Az új
fakeresztet Thier András plébános áldotta meg[5]. 1931. május 13-án özvegy
Kalmár Jánosné készíttette az új fakeresztet, amit keresztjáró napok 3. napján
szenteltek fel; a kereszt 117 pengőbe került.[6]
Mindszenti tér 4. (templom)
1810. augusztus 31-én szentelte fel
nagytisztelendő Paukl József újhartyáni plébános, az alsónémedi kerület
helyettes esperese az ócsai templom előtti fakeresztet, amit Rerich Emmánuel,
ócsai kocsmáros finanszírozott. Az adományozó 30 forintot is adott a
plébánosnak, hogy azt adja oda valakinek 6 százalékos kamatra, s a bevételből
tartsa rendben a keresztet. Egy alsónémedi lakoshoz került az így adott adomány[7].
Az alapítványt a pénzleértékelések miatt 1825-ben összevonták két másikkal[8].
1865-ben a hívek megjavíttatták a templom előtti keresztet, „amit megevett a
rozsda”. Thier András plébános 12 forintos alapítványt tett a keresztre, majd
1865. május 21-én, pünkösd másnapján megáldotta[9].
A XX. század első felében kiadott képeslapokon már látszik a fakereszt a
templom előtt, így ez a legkorábbi képi ábrázolása egy ócsai keresztnek.
Egészen
1919-ig állt a templom előtt a fakereszt, ugyanis 1919 nagyhetében,
nagycsütörtök előtti szerdai napon, április 16-án felszentelték az új
keresztet, immáron kőből. A kereszt tövében egy márványtáblán az alábbi, (az
időponthoz odaillő) szöveg olvasható:
Isten úgy szerette
a világot,
hogy egyszülött fiát
adta érte.
Készitetettt
az Isten dicsőségére
1919 ápril. 16án.
Bajcsy-Zsilinszky utca 123.
Első felállítását nem ismerjük, de
az első katonai felmérés (1763-1787) térképén már jelölik a keresztet. Ha ezt igaznak fogadjuk el, akkor ez a
legrégebbi kereszt Ócsán.
 |
| az első katonai felmérés térképen jelöli a keresztet a volt "postaúton" |
Annyi bizonyos, hogy 1824-ben a korabeli postaút
mellett a(z egyház)község finanszírozásából egy új keresztet emeltek, amit a
következő évben szentelt fel – püspöki felhatalmazással – Lehoczky Endre helyi
plébános[10]. 1869-ben a
kereszt kidőlt, a hívek megjavították, s a Thier András plébános újabb 12
forintos alapítványa mellett 1870. július 3-án megáldotta azt[11].
Temető utca 1. (temető)
1832-ben emeltek új keresztet a temetőben a régi
helyébe többek adományából, elsősorban pedig Podruzsik József kántortanító
buzgalmából. A keresztet Pál Endre plébános áldotta meg húsvét utáni harmadik
vasárnap, azaz május 13-án[12].
A temetőben új fakeresztet állítottak és szenteltek fel érc feszülettel
Zsigovics János, Szőnyi János és mások adományából, amire 20 forintos
alapítványt is tettek[13].
Bajcsy-Zsilinszky utca 76.
A fakereszt az 1960-as években már biztosan állt,
előbbi adatok jelenleg nem ismertek.
Alsópakonyi buszmegálló ócsai irányba
A keresztről nagyon keveset tudunk: első térképes
említése a harmadik katonai felmérésben (1872-1884) látható, így az első felállítását
1881 és 1884 közé tehetjük, ugyanis az 1881-es a kataszteri térképen még nem
szerepel.
 |
| Alsópakony a harmadik katonai felmérésen, rajta a kereszttel |
Székesi utca
1937. augusztus 29-én áldotta meg Szűcs Gyula a
Rieger Lajos százados birtokán lévő keresztet, aminek fenntartására Rieger 50
pengős alapítványt tett. A Rieger-vadászkastélyt a Magyar Kastélylexikon
című könyvsorozat pest megyei kiadványa mint lebontott, ismertelen történetű
épületet említi[14]. Az
igazság az, hogy az államosítások után idősotthon működött a kastélyban, majd
később – s jelenleg is – a szenvedélybetegeknek ad otthont.
Somogyi Béla utca 24.
A kőkeresztet a szomszédos Alsónémediről
elszármazottak emelték 1991-ben. A rajta lévő emléktábla szövege:
ISTEN
DICSŐSÉGÉRE
ALSÓNÉMEDI
SZÜLÖTTEI
Végh Albert Végh Gábor
Farkas István Surányi István
Surányi Imre Surányi Dániel
Bálint József
Gudmonné Pelsőczi Klára
Farkasné Bircsák Anna
Violáné Bircsák Margit
Albertiné Lovas Teréz
Bainé Kiss Jolán
Virágné Surányi Mária
Rózsáné Nagy Etelka
Ordasiné Bálint Ilona
Szabóné Galambosi Ida
Szabóné Szuróczki Mária
Virágné Surányi Ilona
Ruppné Bényei Teréz
Vellainé Surányi Jolán
Varga László és családja
1991
 |
| a keresztállítók Tóth Péter Domonkos ócsai plébánossal |
Egyéb, ócsai keresztekkel kapcsolatos
bejegyzések
1810-ben Czinka András 15 forintot adott Vesánszky
István plébánosnak azzal, hogy állítson keresztet Ócsán. Mivel nem kamatra adta
ezt az összeget, így a pap ezt a kérdést a püspökséggel meg akarta később vitatni.[15]
A kereszt felállításáról nem tudunk.
1937. október 30-án a
Halász József újerdei földbirtokos által állított keresztet áldotta meg Szűcs
Gyula, s 50 pengős alapítványt tett a kereszt ápolására.[16] Erről nem tudjuk, hogy
valahol a birtoka mellett volt az új kereszt (ez a valószínű, Rieger Lajoshoz
hasonlóan) vagy egy, a faluban találhatót újíttatott fel.
Ha bárki új
információkkal ki tudja egészíteni az írásomat vagy javítaná a benne leírtakat, az kérem keressen meg itt hozzászólásban vagy e-mailen:
veghflorian@gmail.com.
[2] Ócsai
Hírmondó 1994. évi 3. szám 10. oldal
[3]
Alsónémedi HD I. kötet 17. oldal
[4]
Alsónémedi HD I. kötet 19. oldal
[5]
Alsónémedi HD I. kötet 29. oldal
[6] Ócsa HD
II. kötet 10. oldal
[7]
Alsónémedi HD I. kötet 12. oldal
[8]
Alsónémedi HD I. kötet 17. oldal
[9]
Alsónémedi HD I. kötet 34. oldal
[10]
Alsónémedi HD I. kötet 17. oldal
[11]
Alsónémedi HD I. kötet 34. oldal
[12]
Alsónémedi HD I. kötet 19. oldal
[13]
Alsónémedi HD I. kötet 46. oldal
[14] VIRÁG:
257. oldal
[15]
Alsónémedi HD I. kötet 13. oldal
[16] Ócsa HD
II. kötet 18. oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése