Százéves az ócsai polgári iskola

Három fiú és két lány. Mindössze ennyien jelentkeztek önként felvételre a 100 évvel ezelőtt megnyílt ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és leányiskolába. A tanárok – élükön a leendő igazgatóval, Rákosi Zoltánnal – házról házra jártak, így győzték meg a szülőket, hogy írassák be gyermekeiket; végül 14 fiúval és 12 lánnyal indult el az első osztály. A magasabb évfolyamokra tanfolyamot szerveztek, melyre 44 tanulni vágyó fiatal kezdett el járni az 1920. október 10-ei tanévnyitó után.

az iskola első értesítőjének borítója az 1920/21-es tanévről (forrás: OPKM)

Az indulás azonban nem volt ilyen egyszerű. Az ócsai képviselőtestület nem állt ki teljes mellszélességgel az új iskola alapítása mellett, többen azonban támogatták azt, mint például Szűcs Gyula római katolikus plébános, Perjessy Károly református lelkész vagy dr. Apáthy Károly községi orvos. Végül az illetékes minisztérium polgári ügyosztályának vezetője, Dulovits Árpád győzte meg Ócsa vezetését, hogy igenis szükség van egy polgári iskolára a faluban.

a járásbíróság egy képeslapon az 1910-es években, mely épületbe később a lányiskola költözött (forrás: saját gyűjtemény)

Mit is jelentett egy polgári iskola 1920-ban? A polgárosodás egy apró lépését, mellyel az ott végzettek gimnáziumban vagy különféle szakiskolákban tanulhattak tovább s megnyílt előttük az alacsonyabb tisztviselői vagy éppen a tanítói pályák lehetősége. Ócsán már a XIX. század közepétől működött a járásbíróság, 1886 óta patika üzemelt a Pesti (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úton, 1889-re vasútállomás is épült a frissen átadott Budapest-Lajosmizse vonalon, így a település lassan kezdte levetkőzni az akkori, klasszikus értelemben vett falusi létformát. A polgári iskola központi szerepét jól mutatja, hogy a kezdeti évek után a diákok fele lakott csak helyben, a többiek a környező településekről jártak be. Ez volt az első polgári, vagy inkább az első nem elemi iskola az alsódabasi járásban.

az 1929-ben végzett leányosztály tanáraikkal (forrás: Ócsai Tájház)

A trianoni békediktátumot követően felbolydult a nemzet, sokan elhagyni kényszerültek lakhelyüket, nem akartak hűségesküt tenni az új hatalomnak. Jól mutatja ezt az, hogy a polgári iskola első két igazgatója Kézdivásárhelyen, illetve Kolozsváron születtek. A világháború több értelemben is nyomot hagyott a polgári iskolán, több olyan tanár is akadt, akinek testvére, közeli hozzátartozója adta életét a hazáért a Nagy Háborúban; mint ahogyan vitézi címmel rendelkező tanárok is oktatták a jövő generációját Ócsán. Az iskola emblematikus igazgatója volt a helyi születésű Szagri József is, aki 20 évig vezette az intézményt. Ugyancsak meg kell említeni Finta Ilona tanárnőt, aki egyedül a tanári karból az alapítástól 1948-ig tanított az intézményben, de a Schaffhauser-házaspár és Vancsó Oszkárné Folkmer Ilona is legalább 25 évig oktatták a diákokat a polgári iskolában.

Viola István (1918-1992) polgári iskolai bizonyítványa 1930-ból, rajta Szagri József igazgató és Tury Miklós osztályfőnök aláírása (forrás: Viola Károly)

A korszerűbb oktatás utáni igény és a nagyobb tudásanyag hozta létre Magyarországon a ’40-es években a nyolcosztályos alapfokú oktatást, így az elemi iskolákat összevonták a polgári iskolákkal. A kommunista hatalom 1948-ban államosította a megmaradt községi és az egyházi tanintézményeket, létrehozva ezzel a ma is ismert oktatási rendszert és megalakultak az általános iskolák. A nagy hatású tanárokat más településekre száműzték, így került például Szagri József is felesége születési helyére, Lajosmizsére tanárnak az állami általános iskolához 1946-ban.

A helyi oktatási reformok azonban itt nem álltak meg, s 1952-ben megnyitotta kapuit Ócsán a Bolyai János Gimnázium a volt állami elemi népiskola épületében. Ezzel – milyen furcsa egybeesés – az első polgári iskola után ugyancsak elsőként alakult gimnázium Ócsán, a járási települések közül.

 

A polgári iskola igazgatóinak életrajzát igyekszem felkutatni, az első kettő már olvasható:

Rákosi Zoltán (1920-1921)

Beszterczey György (1921-1922)