Mi a közös az ócsai római katolikus elemi iskola tanítójában, Leffelholcz Jánosban és Törőcsik Mari édesapjában?

Ennek a blogbejegyzésnek szomorú apropója, hogy ma, édesapja névnapján hunyt el a háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Törőcsik Mari színésznő.

Törőcsik Joachim fényképe (forrás: Arcanum Adatbázis)

Törőcsik Mari 1935. november 23-án született a heves megyei Pélyen. Édesapja, Törőcsik Joachim a helyi római katolikus elemi iskolában volt tanító, majd később igazgató vagy ahogy akkor hívták, kántortanító. A szomszédes Tarnaszentmiklóson született, jóeszű parasztgyereket kiváló tanulmányi eredményei miatt szülei taníttattak, s Egerben végezte el a tanítóképzőt. Utána rögtön Pélyre helyezték. 1930-ban ott vette feleségül a mindössze 17 éves Rusz Juliannát. A második világháborúig tanított a kis falusi iskolában, amikor is behívták katonának. A keleti fronton harcolt, majd hadifogságba esett. 1946-ban tért haza a szovjet pokolból.

Törőcsik Joachim és Rusz Julianna házassági anyakönyvi bejegyzése Pélyen, 1930-ban (forrás: familysearch.org)

S hogy mi köti össze Törőcsik Joachimet a címben említett Leffelholcz Jánossal? Az, hogy Leffelholcz - aki 1889 és 1891 között az ócsai római katolikus elemi iskola segédtanítója volt - az ócsai állomáshelye előtt szintén a pélyi római katolikus elemi iskolában tanított. Leffelholcz János 1864. november 18-án született Ajakon, Leffelholcz László helybeli kántortanító és Kurucz Rozália fiaként. A következő ismert helyszín Kiskőrös volt az életében, ahol 1896-ban már kántortanítóként dolgozott, majd még abban az évben a Szeged közeli Tápéra került kántortanítónak. Vezetésével egy teljesen új, a kor szellemének megfelelő kulturális élet kezdett kibontakozni a községben. Például az ottani kántortanítóskodása alatt templomi énekkart szervezett, mellyel nem csupán templomi, hanem tápéi népdalokat is énekeltek a XIX. század végétől. A (helyi) politika is érdekelte, hiszen 1909-ben a tápéi Függetlenségi Kör egyik alapítója lett. Herák Máriát vette feleségül. 1915. május 8-án hunyt el Tápén, gutaütésben. Sírja már sajnos nem megtalálható a helyi temetőben, mely információért ezúton is köszönetemet fejezem ki Máté János tápéi plébános atyának!

Egy 1890-es ócsai iskolaszéki iraton látható Leffelholcz János aláírása (forrás: VPKL)*

* az aláírások külön érdekessége, hogy Leffelholcz iskolaszéki jegyző mellett a papírt aláírta Jónás Endre, az ócsai gyógyszertár alapítója is, mint iskolaszéki tag. Jónás 1895-ban eladta a patikát, s Szőregen nyitott gyógyszertárat. Egy évvel később került Leffelholcz Tápéra kántortanítónak. Ma mindkét település Szeged része! Az már csak egy plusz adalék a fenti dokumentumhoz, hogy az iratot ugyancsak aláírta Gere Károly községi jegyző is, aki az iskolaszék világi elnöke volt ekkor. Az ő feleségének a testvére (magyarán sógora), Székely József építtette a borzaspusztai templomot Bugyi és Sári között, de ez már tényleg egy másik történet...

A két tanító tehát ha időben nem is, de térben egy iskolában dolgozott. Sőt! Törőcsik Mari anyai nagyanyja, B. Vona Julianna 1896-ban született Pélyen, azaz lehetséges, hogy Leffelholcz tanította valamelyik idősebb testvérét vagy rokonát a kis falu elemi iskolájában, bár ezt nem kutattam.

Isten nyugosztalja a SZÍNÉSZNŐT!

Törőcsik Mari (forrás: port.hu)