Akasztás Bugyi főterén

Egy márciusi árverésen sikerült megvennem egy rögtönítélő bírósági ítélet falragaszát, amiben hírül adták, hogy egy bugyi rablótámadás elkövetőit elítélték. Az elsőrendű vádlottat felakasztották, míg egyik társa 10 év börtönt kapott. Ennek a történetnek próbáltam utána járni, s bár a falragasz a mai GDPR-szabályokat is betartja, a korabeli újságok ennél bőbeszédűbbek voltak, ugyanis nem csak az elkövetők kilétére, de a rablás estéjére és a nyomozás részleteire is fény derült.

A rögtönítélő bíróság hirdetménye az ítéletről (forrás: saját gyűjtemény)

1866. július 3-án este fél 10-kor Rab József, Takács Sándor, Gál Tóth Mihály és fia, Gál Tóth József felfegyverkezve berontottak Braun Benjámin bugyi vegyeskereskedő még nyitott boltjába. Míg Gál Tóth Mihály őrt állt az ajtónál, a többiek a bolton keresztül a lakrészbe mentek, ahol Braun kereskedő és családja tartózkodtak. A rablók szénnel kenték be az arcukat és eltorzított hangon beszéltek, hogy ne ismerjék fel őket. Fegyvert fogtak a háziakra (Braun Benjáminra, nejére Bleyer Amáliára, sógorára Bleyer Józsefre, gyermekükre ifjabb Braun Sámuelre és egy rokonára, idősebb Braun Sámuelre) valamint az időközben a boltba vásárolni érkezett özvegy Szadai Andrásnéra. Az áldozatokat megkötözték, s a házból készpénzt, ékszereket vittek el a rablók, összesen 988 forint értékben, ami abban az időben tetemes összeg volt, körülbelül 40 sertés árának felelt meg. A házbelieket megkötözve hagyták a konyhában, őket csak másnap reggel szabadították ki a boltba elsőként érkezők. Az elkövetők a zsákmánnyal Pestre utaztak a lóversenypályához, ahol a fegyvereiket elásták, az anyagiakat elosztották. Pechjükre pont azon a területen szokott lőgyakorlatozni a katonaság, és többen is össze szokták szedni az ellőtt golyókat. Egy Galber nevű fiatalember is ezért járt a területen, és feltűntek neki a friss ásásnyomok; ő találta meg a puskákat, pisztolyokat és feljelentést tett. Mivel a(z akkor még ismeretlen) rablókat Braun is feljelentette, a nyomozást Kovics Károly budai alkapitány vezette. Mikor a fegyverek a csendőrség kezére kerültek, azokat megmutatták Braunnak, aki felismerte azokat. Így került a hatóság látókörébe Gál Tóth Mihály, akinek a lóversenypálya közelében volt a kunyhója.

A csendőrség egy másik bűnügyben is nyomozott közben, melyben az elkövető egy bizonyos Laczi József volt. A bankjegyhamisítással lebukott Laczi bevallotta, hogy társai, Rab József ás Takács Sándor elmesélték neki, hogyan raboltak ki a nyáron egy kereskedőt Bugyin. A rend őreinek nem volt nehéz dolguk, elkapták a rablás elkövetőit. A kihallgatáson Rab József részletes beismerő vallomást tett, a rablást megbánta. Takács Sándort, mint elsőrendű vádlottat „akasztófán elszenvedendő kötél általi halálra”, míg Rab Józsefet „10 évi, vason, közmunkán, hetenkint kétszeri böjttel szigorított súlyos börtönre” ítélték Bugyin. A banda többi tagja büntetés nélkül megúszta az ügyet.

Takács Sándort 1866. október 29-én délután kettő órakor akasztották fel Bugyin, vélhetően nagy érdeklődés mellett, ahogyan ez a korban szokásos volt. Az eset után a Braun család még sok-sok évig dolgozott a faluban, később átadták üzletüket a fiuknak, Braun Sámuelnek (1854-1900), ők maguk földet vettek, azon gazdálkodtak. A feleség 1899-ben, a férj 1901-ben hunyt el.

A károsult, Braun Benjámin (1825-1901) síremléke a bugyi izraelita temetőben (forrás: saját fotó)

A rabláskor 12 éves Braun Sámuel (1854-1900) síremléke a bugyi izraelita temetőben (forrás: saját fotó)

Források:

Fővárosi Lapok 1866. július 8-ai szám 623. oldal

Sürgöny 1866.október 19-ei szám 2. oldal

Sürgöny 1866. október 31-ei szám 5-6. oldalak