Az alsónémedi Weisz Gyula 1917-es levelezőlapja egy orosz hadifogolytáborból

Az első világháborúban több mint kétszáz, Alsónémedihez köthető férfi halt hősi halált. Legtöbbjük neve ma is olvasható az 1924 októberében felállított hősi emlékművön. Az akkori alsódabasi járásban ez volt az első települési emléke azoknak, akik életüket adták a hazáért. Csupán egy emléktábla előzte meg az alsónémedit, ugyanis 1923-ban az ócsai zsinagóga falán állított „örök” emléket a hitközség a háborúban elhunyt hat ócsai izraelita vallású katonának.

az alsónémedi hősi emlékmű a '30-as években

A vesztes csaták után többen is hadifogságba estek. Az eddigi kutatásaim szerint 37 alsónémedi fiatal került az Orosz Birodalom egyik-másik hadifogolytáborába. Ezek a táborok bár rendkívül szegényes életet biztosítottak az ott élőknek, a levelezést, csomagküldést nem lehetetlenítették el, gyakoriak voltak a heti kétszeri levélváltások is. Egy ilyen, az orosz petrográdi (ma Szentpétervár) hadifogolytáborból írt levelezőlapot az alsónémedi születésű Weisz Gyula az édesapjának, 1917. július 19-én.

a levelezőlap előoldala

A levelezőlapban leírja, hogy minden héten 2-3 lapot ír haza, ám választ már egy ideje nem kapott. Megtudhatjuk a levélből, hogy testvérével, Gáborral rendszeresen levelezik, aki egy másik orosz hadifogolytáborban van. Kér szüleitől egy felső kabátot és egy mellényt is. Gyula a családi elbeszélés szerint a háború végén gyalog jött haza egy bajtársával a több mint 8 000 km-re lévő Csitából.

a levelezőlap hátoldala

A címzett, Weisz József (1866, Liptószentmiklós - 1938, Alsónémedi) pék, kinek felesége volt Politzer Terézia (1870, Alsónémedi - 1940, Alsónémedi).

A házaspárnak három gyermeke született, a legidősebb, Gábor (1893-1923) a hadifogságban szerzett betegségében hunyt el, neve ott olvasható a némedi hősi emlékművön.

Weisz Gábor neve a hősi emlékművön

A levélíró Gyula (1895-1944), felesége, Teichner Katalin (1902-1944) és leányuk, a 14 éves Zsófia (1930-1944) Auschwitzben hunytak el. A szűken vett családból csupán fiuk, Weisz (később Veres) Gábor (1927-1966) élte túl a második világháború borzalmait, bár ő is erőszakos halált halt – öngyilkos lett.

Weisz Józsefék legfiatalabb gyermeke, Júlia is (1896-1944) a férjével, Adalberg Gézával (1892-1944) együtt a holokauszt áldozata lett.

Weisz-családfa

Alsónémedin – a szomszédos településekkel ellentétben – kis létszámú zsidóság élt, így temetkezni is későn kezdtek a faluban. A még fennmaradt, 13 síremlék közt nem találjuk a Weisz család végső nyughelyeit. Weisz József anyósának szüleit Ócsán temették el még a XIX. században, sírjaik megtalálhatóak a helyi zsidó temetőben.

 

Tusák Izsák síremléke Ócsán

Tusák Izsákné Freund Julianna (1807-1893) síremléke Ócsán

 

A fotókat én készítettem, a képes- és a levelezőlap a saját gyűjteményem részei, a családfát saját kutatásaim alapján állítottam össze.