1883. március 13-án tüdőgyulladásban elhunyt dr. Sámuel Lipót (1827-1883), Bugyi községi orvosa, aki több mint 23 évig gyógyította a betegeket a faluban. A település vezetése csak négy hét után szavazott bizalmat egy új orvosnak, így került Bugyira dr. Kohn József 1883. április 28-án.
Kohn József 1861. január 14-én született Dömsödön, a tassi születésű Kohn Dávid és Gróf Katalin gyermekeként (az édesapa nem azonos a tassi főrabbival). Diplomáját 1887. március 12-én szerezte Budapesten, majd április 28-án kezdte meg működését Bugyin, mint községi orvos. Ugyanebben az évben vette feleségül a szintén dömsödi születésű Kohn Franciskát (1868-1927), Kohn Zsigmond (1840-1918) és Halbrohr Erzsébet leányát. Házasságukból három gyermek született: Gyula (1888-1944), Erzsébet (1892-1940) és István (1895-1964).
De ki lehetett községi orvos és mi volt a dolga? A korabeli jogszabályok szerint minden község, ahol legalább 6 000-en éltek, köteles volt községi orvost foglalkoztatni. Bugyinak manapság sincs ekkora lakossága, 134 éve pedig körülbelül 2 400-an laktak a faluban. Az, hogy egy ilyen pozíciót fenn tudott tartani a falu, a település anyagi biztonságát mutatja. A községi orvosokat pályázat útján választották meg. Fizetésüket a községi képviselőtestület állta, amit a település anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság, a lakóhelyüket és a fizetéshez való hozzájárulás arányait pedig az alispán szabott meg. A községi orvos végezte a község helyi, közegészségi, orvosrendőri és orvostörvényszéki ügyeit, ingyen gyógyította a szegényeket, előzetesen kötött egyezség szerinti díj mellett a fizetni tudókat, felügyelte közegészségügyi és orvosrendőri szempontból a községi ápolás alatti betegeket, végezte a himlőoltást és a halottkémi feladatokat. Figyelemmel kísérte még a község egészségügyi viszonyait, így javaslatokat tett, közreműködött életmentésnél, negyedévenként jelentést tett munkájáról.
1901-ben Liszkay István megnyitotta Szent István gyógyszertárát Bugyin. Az alapításhoz Kohn József nem gördített akadályt, pedig így be kellett szüntetnie házipatikáját, ami bizony bevételkieséssel járt. A környékbeli orvosok közül nem volt mindenki ilyen rugalmas, elég ha csak a szomszédos Alsónémedi orvosára gondolunk.
 |
| Egy 1917-es feladású képeslap, rajta az Orvosi lak fotójával (saját gyűjtemény) |
A fenti lapon látható Orvosi lak-ban nem más lakhatott, mint a Kohn-család. Pomozi Jánosné Hevesi Ilona (1928-) elbeszélése szerint a ház valahol a mai Templom utca és Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésénél volt.
Belügyminiszteri engedéllyel a doktor úr és gyermekei Kovács-ra változtatták családnevüket 1912-ben. Az 1920-as évek közepéig a közegészségügyet Kovácson kívül még Liszkay gyógyszerész és Szőgyi Imréné szülésznő szolgálta.
A bugyi képviselőtestület 1926 decemberében elfogadta Kovács doktor kérését és nyugállományba helyezte. Munkáját mi sem példázná jobban, mint a képviselőtestületi jegyzőkönyv bejegyzése: „kiváló tisztelettelés hálás köszönettel adózik érdemteljes sokévi működéséért.” 1926-ban került magánorvosként Bugyira dr. Horváth Sándor (1901-1932) és 1927-ben kezdte meg működését az első világháború harcait megjárt dr. Abay Frigyes, mint községi orvos.
Dr. Kovács József azonban nem élvezhette gondtalanul nyugdíjas éveit. Szörnyű tragédia érte 1927. május 22-én, májrákban elhunyt szeretett felesége. Kohn Franciskát Bugyin temették el az izraelita temetőben.
 |
| Dr. Kovács Józsefné gyászhíre a Pesti Naplóban (Arcanum Adatbázis) |
1932-ben a faluban praktizáló Horváth doktor – mindössze 31 évesen – öngyilkos lett, így innentől fogva Abay doktor egyedül látta el a betegeket, feltételezhetően a 70 év feletti Kovács doktor szerény segítsége mellett.
1937. október 17-én díszes ünnepséget tartottak a bugyi községházán. Az Országos Orvosi Kamara, Pest vármegye tisztiorvosi hivatala, az alsódabasi járás főszolgabírója, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora és az orvoskar dékánja köszöntötte dr. Kovács Józsefet, aranydiplomájának átvétele alkalmából
 |
| Az aranydiploma ünnepélyes átadásának rövid leírása a Pesti Naplóban (Arcanum Adatbázis) |
Dr. Kovács József 77 évesen, 1938. március 20-án hunyt el Bugyin, hivatalosan „elaggulás” miatt. Felesége mellé temették el. Mindenki szeretett doktorának sírfelirata kiválóan mutatja be azt szörnyű időszakot, amit élete vége felé kénytelen volt megélni (NEM VOLT VILÁGNÉZETEM ÉN CSAK ORVOS VOLTAM).
A síremlék fotói (saját fényképek):
A család holokausztáldozatai közt tartjuk számon dr. Kovács József fiát, Kovács Gyulát, aki a deportálásokban eltűnt, valamint a doktor úr sógornőjét, Fleischer Albertné Kohn Irmát, aki a fővárosi gettóban hunyt el 1944 őszén. Kovács gyermeki közül fia, István választotta az egészségügyi pályát, Andrássy úti rendelőjében dolgozott fogorvosként.
A kutatásomhoz segítséget nyújtott az Arcanum Adatbázis, a családfa összeállítása pedig nem sikerült volna a MACSE adatbázisa és a familysearch.org nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése