fuleric: Kecskeméti piaristák az olimpiákon I.

Vitéz Orbán Nándor 1910. február 10-én született Kecskeméten. Apja, Orbán Nándor (1873-1964) a kecskeméti polgári leányiskola tanára majd igazgatója volt, a város megbecsült polgára, közéleti ember. Édesanyja, Willer Gizella (1878-1956) tanítónőként dolgozott az iskolában. a két világháború között. Fiát katonatisztnek szánta: a társadalmi ranglétrán emelkedés, presztízs, meggyőződés, az "úri középosztályhoz" tartozás biztosítása – talán ezek lehettek a fontosabb motívumok. Az apa az első világháborúban a 29. honvéd gyalogezredhez vonult be[1], majd hősies helyállásáért megkapta – többek között – az I. és II. osztályú vitézségi- és bronzérmet[2], később vitézzé is avatták.

A kis Nándor az elemi iskola négy osztálya után – édesapjához hasonlóan – a kecskeméti Piarista Főgimnáziumban folytatta tanulmányait. Az iskolának 1920-tól volt diákja, ahol megszerette a sportot.

A piarista ötödikes eredményei (forrás: Arcanum Adatbázis)

Hetedikes korában – ami a mostani 11.-nek felel meg – megnyerte az iskola által szervezett első kecskeméti mezei 3 000 méteres futóversenyt. A dobogóra még két református reálgimnazista fért fel.[3]

Cikk a Kecskeméti Közlönyben

Végzősként, 1928-ban a piarista házi vívóversenyen első lett tőrben.[4] Az iskolában tette le az érettségit 1928-ban.

Érettségi bejegyzése

A pesti Ludovikán 1933-ban avatták tisztté, ahol már rendszeresen sportolt.

Karikatúra egy 1935-ös Nemzeti Sportban (forrás: Arcanum Adatbázis)

Katonaként (forrás: olimpia.hu)

Az 1936-os berlini olimpián augusztus 2-án, vasárnap kezdődtek az öttusaverseny küzdelmei és csütörtökig tartottak. Magyarországot hárman képviselték: Orbán mellett ott volt még Balás Lajos és Bartha Rezső is.[5] Lovaglásban 4., vívásban 11., lövészetben 21., úszásban 2., míg futásban 16. lett Orbán, így végül összesítésben az 5. helyezést érte el, s lett ezzel az első magyar olimpiai pontot szerző öttusázó (Bartha Rezső 8., Balás Lajos 21.).[6] Az első, nemzetközileg is sikeres magyar öttusázóként tartja számon a sporttörténet.

A Nemzeti Sport címlapján (forrás: Arcanum Adatbázis)

Válogatott úszódresszben (forrás: jochapress.hu)

Az öttusázók végső sorrendje a Nemzeti Sportban (forrás: Arcanum Adatbázis)

Az olimpia után nemzetközi versenyek közül Stockholmban 3., Budapesten 1. helyezést ért el, s egészen 1941-ig tartott sportolói pályafutása. Készült az 1940-es helsinki olimpiára is, ám az az ismert okok miatt elmaradt.

1938-ban Kecskeméten feleségül vette a balmazújvárosi születésű tanítónőt, Virágháty Zsófiát (1916-2002).

Orbán Nándor és Virágháty Zsófia házassági bejegyzése (forrás: familysearch.org)

A II. világháborút csapattisztként harcolta végig, először a Don-kanyartól a visszavonulásig, másodjára 1944 őszétől a háború végéig. Legendássá vált haditettét, amelyet 1943. február 2-án hajtott végre: a keleti fronton felugrott egy ellenséges harckocsira és kézigránáttal harcképtelenné tette. A szilánkoktól súlyosan megsebesült, hősiességét a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje Hadiszalagon és Kardokkal kitüntetéssel ismerték el.

A háború után – igazolt, de elbocsátott tisztként – először fuvaros Nagykanizsán, aztán az ötvenes évekre már "menekült" a családjával együtt Balatonfenyvesen, majd Somogyfajszon. Innen megy/viszik/hívják vissza 1956. október végén Nagykanizsára, hogy pár napig a város nemzetőr parancsnoka legyen. A forradalom leverése után koncepciós perben 15 év börtönre ítélték és tiszti rangjától is megfosztották. Hat év márianosztrai raboskodás után 1963-ban közkegyelemmel szabadult. A múltja miatti folyamatos zaklatások következtében állandó munkahelyet sehol nem talált magának. A Balatonboglári Állami Gazdaság szőlőmunkásaként ment nyugdíjba, utolsó éveiben a Nemzeti Galériában teremőrként dolgozott.

Orbán Nándor egész háború utáni életében arra törekedett, hogy a sportban kapaszkodjon meg. Ha esélyt kapott, akkor bizonyított, de – rövid időszakokat leszámítva – ezeket a kísérleteket az illetékesek meghiúsították: ezért nem lett vívóedző Nagykanizsán, sportvezető Balatonfenyvesen, lovasedző Somogysárdon, lovasiskola-vezető Siófokon, öttusaedző Győrben, lövészedző Budapesten.

Orbán Nándor 1981. február 11-én hunyt el, sírja ma is megtalálható a Farkasréti temetőben.

Orbán Nándor gyászjelentése (forrás: OSZK)

Az Orbán család síremléke Budapesten (saját fotó)

Tizenhárom évvel a halála után Orbán Nándor lefokozó parancsát hatályon kívül helyezték, századosi rendfokozatát visszakapva posztumusz ezredessé léptették elő. Nevét, emlékét több helyen is megörökítették: mellszobrot kapott Nagykanizsán az ’56-os emlékkertben (2016), a Nemzetőrség-emléktábla hirdeti tetteit (1998), de a városban sétálhatunk a róla elnevezett utcában is. Emléktábla őrzi a nevét a kecskeméti Messzi István Sportcsarnokban (2019), valamint korábbi lakhelyén, Somogyfajszon is emléktáblát avattak a tiszteletére (2011) és a helyi iskola őszi túráját 2012 óta Orbán Nándor Sportnapra keresztelték[7].